Pedofília és melegparti – bűnök és hibák, melyek most olyan papokkal kapcsolatban kerültek felszínre, akik nyilvános megszólalásaikban, templomukban vagy közösségimédia-felületükön éppen ezekkel ellentétesen prédikáltak, meglehetősen hangosan és indulatosan. Az elmúlt napok egyházi botránysorozatáról a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában Gégény Istvánt, a Szemlélek lapigazgatóját kérdezték.
„Egy világtrend folyamatába látom illeszkedni, ami itt zajlik, ugyanis világszerte derülnek ki ilyen nagyon súlyos és gyalázatosnak nevezhető, az emberi lelket akkor is megbotránkoztató esetek, ha valakit hidegen hagy a kereszténység, nem hívőként tekint az egészre, mert ez teljes képmutatásnak és a hirdetett üzenet meghazudtolásának tűnik.”
„Ha a szőnyeg alatt van még púp, az jöjjön ki minél hamarabb, és
lássunk tisztán. Ez szerintem az egyház érdeke,
a kereszténység érdeke, és szerintem a társadalom is azt várná el a keresztény egyház képviselőitől, különösen a papjaitól – akiket arra kérünk, hogy adott esetben kereszteljék meg a gyermekünket, hallgassák meg a bűneinket és adjanak feloldozást, eskessenek meg, temessék el a szerettünket –, hogy ha nem is fölnézünk rájuk, de legalább őszintén tudjunk egymás szemébe nézni, és ne azt mondjuk, hogy na, vajon ez a pap mit rejteget. Ezért nagyon rosszak ezek az esetek, és nagyon rossz a mögöttes üzenetük, függetlenül az egyes esetektől, amik önmagukban elborzasztók.”
” … akár a Bese Gergő, akár az egyik pedofíliával megvádolt plébános, ezek a papok külső szemmel nézve – függetlenül a politikai intenciójuktól, és a politikai jellegű szerepvállalásaiktól, megszólalásaiktól – egyházépítő, lelkes, a fiatalok nyelvén beszélni képes, közösségépítő emberek voltak, tehát első körben talán nem is merülne fel a gyanú senkiben, hogy itt ilyen súlyos problémák vannak. És ezzel nem mentegetem a dolgot. (…) Azt kell megértenie az egyházi vezetésnek, hogy mindaz, ami történt, az nem néhány személy belügye – kiszabjuk az előírt penitenciát, és akkor a dolog el van rendezve -, mert pont az a nagy fájdalom most, hogy népszerű, sok ember számára az egyházat, annak üzenetét képviselő személyről derült ki a kettős élete, a fonák élete, hogy
miközben a fényről beszéltek, a sötétben jártak.”
„Mit tapasztalunk ma, amikor már néhány napja ott van terítéken – rengeteg újságcikk született, rengetegen kerestek meg engem is –, beszélünk erről az ügyről? Egyházi vezetőink, élükön jelesül Bábel Balázzsal, nem hallatják a hangjukat. Én nem gondolom, hogy Jézus Krisztusnak és az ő képviselőinek, apostolainak – hiszen apostolutódként tekintünk a püspökökre – ne lenne mondanivalójuk, üzenetük ebben a helyzetben. Szerintem itt most a bocsánatkérésnek és a jövőre vonatkozóan a hitelesség visszaszerzésének vagy valamiféle garancia vállalásának, hogy ilyen többé nem fordulhat elő, ennek volna itt az ideje és a helye.”
„Nagyon sokfelé világszerte – Ausztráliában, Portugáliában, Franciaországban, Lengyelországban, Németországban – krízisúton mennek át egyházi vezetőink. Én arra bátorítom a magyarországi egyházi vezetőket, hogy vegyenek példát azokról, akiknek volt bátorsága kilépni abból a körből, ami az elhallgatás, a megúszás, a félrenézés tévútja, és járjanak bátran azon az úton, amit Ferenc pápa is propagál, nem csupán a zéró toleranciával, hanem hogy
az egyházat ne a tökéletesek közösségének próbáljuk maszkírozni,
mert azt pontosan tudja mindenki, hogy nem az – ezek az esetek erre hangsúlyosan rámutatnak -, hanem vállaljuk fel, hogy a katolikus egyház is, mint a keresztény közösségek mindegyike, olyan táborikórházszerű valami, ahol a szeretetnek, a sebzettségnek, a tökéletlenségnek, a hiányoknak az elhordozásában vagyunk mi együtt. És ha nem akarunk egy hamis képet festeni magunkról, hogy mi egy morális felsőbbrendűségben majd megmondjuk a bűnösöknek, hogy ők merre menjenek, hanem azt mondjuk, hogy mi is csetlünk-botlunk, tudunk hibázni, de ezzel együtt az üzenetünk örökérvényű.”
„(…) nagyon ráférne a megújulás úgy összességében a magyar katolikus egyházra, nem csupán a botrányok miatt, hanem azért is, hogy az egyház és az egyházi vezetők közelebb legyenek az emberekhez, hogy halljuk az egyházi vezetők szavát, hogy ne csak reagáljanak dolgokra, hanem saját jogon szólaljanak meg, használják a médiafelületeket, ne bujkáljanak a nyilvánosság elől, mert
a kereszténység üzenete nem egy olyan szégyellnivaló dolog, ami csak kevesekre tartozna.
Nyilván ez már egy összetett tanulsága ennek a helyzetnek. Én azt remélem, hogy mindenki, Bese Gergővel és minden más elkövetővel, megvádolt személlyel együtt próbál nem elsumákolni és megúszni bármit, ami ebből következik, hanem a gyógyulásért dolgozik – én partner leszek ebben mindenki számára. Nekem
a kulcsszó a megújulás.
Ha nem lesz megújulás, akkor a következő népszámlálási adatok még durvábbak lesznek. Szerintem ideje lenne felébrednünk.”
