„A kereszténység nem a jobboldaliság szinonimája” – a Mi Hazánk egyházpolitikai tervei

Győzelmük esetén mit módosítanának a jelenlegi egyházügyi szabályozáson, és mit hagynának változatlanul? A választásokon induló pártoknak 11 kérdést küldtünk, hogy azok alapján vázolják fel elképzeléseiket. A Tisza Párt után másodikként a Mi Hazánk Mozgalom válaszait közöljük.

A kormányzati szerkezetben hol, melyik minisztériumban, milyen jogállású egységben tervezik kezelni az egyházi ügyeket?

Virradat 2.0 programunk külön fejezetben foglalkozik a „Hitélet és civilügy” területével, amely az állam és az egyház kapcsolatát a társadalom szerves részének tekinti. A rendszerváltás utáni, egyházi ügyek kezelésére létrejött sajátos kormányzati struktúra működőképes lehet, de az állami és az egyházi hatalom elválasztása jelenleg nem minden esetben világos határvonal.

Az egyházak visszakapott ingatlanaiban működő, sokszor közérdekű feladatok mellé finanszírozást az uralkodó hatalom csak akkor ad, ha cserébe kap is valamit; ezt a káros gyakorlatot fel kell számolni. Ne csak papíron legyen önálló az egyház működése, hanem valóban mentes legyen a politikai nyomástól, melyet jelenleg a pénzügyi támogatások révén tud gyakorolni az államhatalom.

A kommunista diktatúra idején az Állami Egyházügyi Hivatal korlátozta az egyházak működését. A rendszerváltást követően az egyházi ügyekért felelős államtitkárság pedig lehetővé tette, hogy az egyházak újra megtalálják helyüket a társadalomban. Ezt az államtitkárságot megőriznénk, de valódi tartalommal kell feltölteni. Az állam–egyház kapcsolatban az állam nem irányítja az egyházakat, de partneri kapcsolatot ápol velük. A keresztény etika iránytűként működhet a politikusok számára.

Az egyházi ügyek kezelése a társadalmi és a kulturális ügyekért felelős minisztériumban történne. Ez a gyakorlatban olyan tárcát jelentene, amelyhez a kultúrpolitika, a nemzetpolitika, a civil társadalom, az egyházpolitika, valamint a közösségi identitás és  a hagyományőrzés tartozik.

Győzelmük esetén mi lenne az első meghatározó egyházpolitikai intézkedésük?

Az elmúlt évtizedekben a kormánypárt a politikai diskurzus részévé tette a kereszténységet, amely így egyféle politikai állásfoglalássá vált. Óriási károkat okozott a hit hitelében, hogy a politikai szereplők szájából hiteltelenül hangoznak el krisztusi  állásfoglalások, ezért az egyház és az állam kapcsolatát ismét átlátható, igazságos és nemzetstratégiailag szilárd alapokra kell újraépíteni.

A kereszténység nem politikai állásfoglalás, nem a jobboldaliság szinonimája és különösen nem bármely párt kommunikációs terméke, hanem az európai kultúra igenlő válasza a Krisztus-kérdésre.

Világos és objektív kritériumokat kell bevezetni az egyházi státuszhoz, így a rendszerváltás utáni időkben jellemző politikai vagy gazdasági szempontból létrejött bizniszegyházakat nem szabad visszaengedni, de a valódi vallási közösségeknek szabadon kell működniük. Ennek keretében olyan finanszírozási rendszer alakítható ki, amely átlátható, valamint a közfeladatok tekintetében teljesítményalapú.

Terveznek-e változtatást az egyházak bejegyzéséről szóló jelenlegi rendelkezésekben, melyek szerint a vallási közösségek státuszáról az Országgyűlés dönt?

A jelenlegi szabályozásban az egyházi elismerés parlamenti szavazáshoz kötött, ami szükségszerűen politikai jellegűvé teszi a folyamatot. A Mi Hazánk célja olyan rendszer kialakítása, amelyben az egyházi státusz nem politikai alku vagy parlamenti többség kérdése, hanem objektív jogi kritériumok alapján megállapítható státusz. Az egyházként való nyilvántartásba vétel politikai helyett inkább jogi-szakmai eljárás legyen, melyben világosan meghatározott jogi keretek alapján független grémium hoz döntést. A vallásszabadság védelmébe beletartozik az is, hogy nem engedjük politikává zülleszteni a hitet.

Hirdetés

Terveznek-e módosítást az szja egyházaknak felajánlható egy százaléka terén?

A Mi Hazánk Mozgalom alapelve, hogy az állampolgárok szabadon dönthessenek a vagyonukról, ezért is támogattuk a készpénzhasználat alkotmányos védelmét, de ugyanezért kritizáljuk az átláthatatlan kriptoszabályozást is. Ezen alapelvünk alapján bárki szabadon dönthessen arról, mely közösségeket kívánja támogatni adója egy részéből, ezért az szja egy százalékának rendszere alapvetően megőrzendő. A támogatás felhasználása kapcsán viszont nagyobb átláthatóságot szeretnénk. Fontosnak tartjuk, hogy a felajánlások felhasználása nyilvános és ellenőrizhető legyen, különösen akkor, ha az adott egyház közfeladatokat – például oktatási vagy szociális szolgáltatásokat – is ellát.

Terveznek-e olyan intézkedéseket, amelyek következetessé, a mindenkori kormányok politikai szándékaitól függetlenné tennék az egyházak költségvetési finanszírozását?

Igen. A Mi Hazánk álláspontja szerint az egyházak költségvetési finanszírozásának kiszámíthatónak, jogszabályban rögzítettnek és politikai ciklusoktól függetlennek kell lennie. A cél olyan rendszer kialakítása, amelyben az egyházi közösségek működését nem a mindenkori kormány politikai mérlegelése, hanem világos, törvényi alapú szabályok határozzák meg.

A finanszírozás alapját normatív, törvényben rögzített rendszer adná, ez főleg az átvállalt közfeladatok ellentételezésére szolgál. Vizsgálnánk többéves költségvetési keretek bevezetését is az egyházi intézményrendszer számára, mert ez kiszámíthatóbb működést biztosítana például az egyházi iskolák és a szociális intézmények számára, így nem lennének állandóan kitéve a rövid finanszírozási idejű pályázatok bizonytalanságainak.

Hogyan tervezik lezárni a történelmi egyházak kárpótlásának folyamatát?

A történelmi egyházak kárpótlásának ügye történelmi igazságtételi kérdés, amelyet a rendszerváltozás óta több lépésben kezeltek, de sok tekintetben máig részben lezáratlan. A cél ezért az átlátható és végleges rendezés, amely lezárja ezt a több évtizede húzódó folyamatot. Leltárt kell készíteni, átfogó vagyonrendezési felülvizsgálatra van szükség, amelyben meghatározzuk, mely ingatlanok és vagyonrészek visszaadására nem került sor, milyen kárpótlási megállapodások vannak még folyamatban, milyen pénzügyi vagy természetbeni kompenzáció történt eddig. Ezután van lehetőség végleges, törvényben rögzített megállapodás létrehozására az érintett történelmi egyházakkal.

Terveznek-e olyan intézkedéseket, amelyek megteremtik az egyházak önfinanszírozását, vagy legalábbis nagyobb teret nyitnak neki?

Igen. A Mi Hazánk álláspontja szerint hosszú távon célszerű erősíteni az egyházak gazdasági önállóságát és önfinanszírozási képességét, ugyanakkor úgy, hogy ez ne veszélyeztesse az általuk ellátott közösségi és szociális feladatokat. A cél tehát nem az állami szerep megszüntetése, hanem az egyházi gazdálkodás mozgásterének bővítése. Jó gyakorlatokat látunk már önfenntartó modellek esetében, például a Pannonhalmi Főapátság étterme és az általuk létrehozott termékek piaci kereslete azt mutatta meg, hogy az egyház sokat tud tenni az anyagi szükségleteinek megteremtéséért. Az adózási környezetben támogatni kell az egyház közfeladati munkáját biztosító bevételforrásokat, de a jövőben is jogos elvárás, hogy az egyházak jelentős részben a felajánlásokból és a hívek adományaiból sáfárkodjanak.

Önök szerint a közfeladat-átvállalás keretében az egyházak jelenleg túl sok/elegendő/túl kevés intézményt működtetnek?

A Mi Hazánk álláspontja szerint önmagában nem az intézmények száma a döntő kérdés, hanem az, hogy az egyházi fenntartás valóban közösségi értéket és magas színvonalú szolgáltatást jelentsen. Ezért a jelenlegi helyzetet nem egyszerűen „túl sok” vagy „túl kevés” intézményként értékeljük, hanem területenként eltérőnek. Az egyházi fenntartású oktatási intézmények szerepét alapvetően pozitívnak tartjuk, mert sok esetben stabil közösségi hátteret és értékalapú nevelést biztosítanak. Ezen intézmények a helyi közösségi igényeken alapuljanak.

A szociális területen az egyházak hagyományosan erős szerepet töltenek be. Sok esetben olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket az állam vagy az önkormányzat nehezebben tud megszervezni, ezért ezen a területen az egyházi jelenlétet kifejezetten fontosnak tartjuk. Ahol az állam szociális ellátása gyenge, ott az egyház segítségét kell kérni, ezért ezen a területen még több teendő van, itt akár több intézmény is szükséges lehet.

Terveznek-e változtatást a kötelezően választható hittan-/etikaoktatás terén?

A kötelezően választható hittan-etika rendszer alapelve – vagyis hogy a szülők választhatnak a felekezeti hitoktatás és a világnézetileg semleges etikaoktatás között – megfelelő kiindulópont. Fontos, hogy a szülői választás valóban szabad legyen. Abban hiszünk, hogy a szülő felelős a gyermekéért, ezért nem érhet senkit hátrány azért, mert legjobb szándékából választ például felekezeti hitoktatást a gyermeke számára.

Terveznek-e változtatást az olyan szervezetekkel kapcsolatban, amelyek vallási tevékenységet folytatnak, ám jelenleg nem számítanak állami szempontból egyháznak?

A vallási közösségek jogi helyzetének szabályozása során egyszerre kell biztosítani a vallásszabadságot és a jogállami egyértelműséget. Fontosnak tartjuk, hogy a vallási
közösségek számára átlátható jogi kategóriák álljanak rendelkezésre. Ennek keretében egyértelműen el kell különíteni az egyházi jogállással rendelkező közösségeket, valamint
azokat a vallási szervezeteket, amelyek más jogi formában működnek. Fontos elv, hogy az egyházi jogállás hiánya ne korlátozza a vallásgyakorlás szabadságát, így akkor is
működhessenek vallási közösségek, ha nem tudnak vagy kívánnak egyházi státuszt szerezni.

A fentieken kívül terveznek-e valamilyen jelentős változtatást az elmúlt 16 év egyház politikájához képest?

Igen, szükségesnek tartunk néhány strukturális korrekciót, hogy az állam és az egyházak kapcsolata kiszámíthatóbb, átláthatóbb és politikailag kiegyensúlyozottabb legyen. A már említett transzparens és teljesítési elvárásokhoz kötött finanszírozás mellett a hitélet depolitizálása fontos kérdés, pártpolitikai vitákat ne vigyenek a politikusok a templomok falai közé! Reméljük, ezt nem kell jogi eszközökkel tiltani, hanem megértik az egyházi vezetők és a politikusok is, hogy a hit túlmutat a jelenünk testi valóságán, mert az örök életről szól. Ehhez képest pedig minden mai politikai csatározás jelentőségét veszti.

(A többi párt válaszait is várjuk. Amint megérkeznek, közöljük őket is.)