A nők egyházi vezető szerepének erősítése, az idegenek befogadása, a klerikusok egyeduralmától való elbúcsúzás is szóba került a katolikus egyházfő életrajzírójával készült videóinterjúnkban.
– Jézus elmondta az igazságot Istenről, amit nem mindenki hallgatott szívesen, különösen így voltak ezzel a legvallásosabb emberek – csak egyetlen mondat Austen Ivereigh brit katolikus újságírótól, Ferenc pápa életrajzírójától. Ez a téma annak kapcsán került elő, hogy mi állhat napjainkban a magukat kereszténynek tartó emberek és Ferenc pápa közötti súlyos konfliktus mögött. Röviden: ugyanez.
A bő félórás, angol nyelvű – magyar nyelven feliratozott – videóinterjú február 27-én készült (az oldal tetején a lejátszás gombra kattintva indítható), vagyis épp aznap, amikor bejelentették, hogy az egyházfő újra hazánkba látogat. Így előkerültek magyar vonatkozású témák is, bár ezek nem is annyira hungarikumok:
a klerikalizmus, a populizmus, a keresztény kultúra megvédésének hamissága, a nők háttérbe szorítása, a templomok képletes „befalazása” világjelenség,
Ferenc pápa viszont elszántan dolgozik mind egy új egyházi szerkezet, mind egy nyitottabb szívű társadalom előmozdításán.
Dr. Austen Ivereigh brit író és újságíró, aki két életrajzi kötetet írt eddig a katolikus egyházfőről: „Ferenc pápa: A nagy reformátor” (2014) és a „Sebzett pásztor” (2019).
2020-ban jelent meg Ferenc pápával közös könyve, az „Álmodjunk együtt”.
1993-ban az oxfordi St Antony’s College-ban doktorált, az argentin egyház volt a témája. Jelenleg az Oxfordi Egyetemen a jezsuiták által vezetett Campion Hallban kortárs egyháztörténettel foglalkozik, a püspöki szinódus titkárságának kommunikációs tanácsadója.
Weboldala az austeni.org, @austeni néven tweetel.
Álljon itt néhány idézet az „Álmodjunk együtt” című kötet társszerzőjétől, aki nagyon drukkol, hogy hagyjuk magunkat meglepni az áprilisi pápalátogatás során Isten által.
„Ahol a veszély van, ugyanott növekszik a megmentő erő. Másként fogalmazva: a krízis kellős közepén ott a menekülés, a jobb holnap. Miután ez világossá lett számomra, jobban megértettem, miért pont úgy vezeti a pápa az egyházat, ahogy. Az a fő üzenet, hogy nem jöhetünk ki a pandémiából ugyanúgy, ahogy belementünk.
A pápa megértette, hogy minden krízis a növekedés, a változás időszaka.
Akár visszafelé is mehetünk. Visszautasíthatjuk a megtérés kegyelmét, akár rosszabbul is kijöhetünk egy válságból, nem feltétlenül lesz jobb a helyzetünk.”
„Nagyon különböző támadásokról beszélhetünk Ferenc pápa esetében, nem szeretném ezeket egy kalap alá venni. Igen jelentős ideológiai munkálkodás zajlik például a nemzeti populizmus kapcsán, e téren egyes emberek a migráció témáját saját hatalmuk növelésének szolgálatába állították – olyan emberek, mint Matteo Salvini Olaszországban, vagy Le Pen a franciáknál. Ők érthetően gyűlölik Ferenc pápa üzenetét, mert ez veszélyt hordoz a narratívájuk számára.”
„Vannak emberek, akik szerintem úgy tekintenek az egyházra, mint a korszellem elől megóvó menedékre, s ahonnan megítéljük a kinti, modern világot, kinyilatkoztatva, hogy nálunk van az igazság, és támadás alatt állunk a kintiek részéről. Ez egy létező nézőpont, ami igen elterjedt a politikai jobboldalon, konzervatív körökben. Ők rendkívül veszélyeztetve érzik magukat Ferenc pápa nézőpontja által, amely lényegében egy missziós vízió.”
„Bizonyos politikai formációk a kereszténység megvédését ígérik, egyfajta nemzeti identitásként. Ennek egyik módszere a bűnbakképzés, például a muszlimok kapcsán. Elég csak azt mondani, hogy nem jöhetnek ide muszlim menekültek, mert meg kell védenünk a keresztény kultúránkat. Ami természetesen teljesen szembe megy az evangéliummal. Máté evangéliumának 25. fejezetében olvashatjuk, hogy „idegen voltam, és befogadtatok”. Nem azt mondja, hogy idegen voltam ugyanabból a vallásból, mint ti. Az idegen itt egyértelműen azt foglalja magában, hogy valaki kívülről, nem közülünk.
Nagyon világos, hogy mit mond Ferenc pápa a menekültekkel kapcsolatban. Senkit nem buzdít korlátlan határnyitásra, pontosan tudja, hogy a migráció egy igen összetett ügy, sok dolgot kell mérlegelni a katolikus egyház szociális tanításának fényében.
Ettől még az evangélium nézőpontja számára a kiindulás: egy sérült idegen áll a kapuban. Ez arra hív bennünket, hogy lépjünk túl önmagunkon, nyújtsuk ki a kezünket, ahogy az irgalmas szamaritánus tette az útja során elé kerülő sérült emberrel az evangéliumban. Önmagunk meghaladásának képessége összefügg a sérült idegen felismerésének képességével.”
„A liberális katolikusok súlyos kritikával illetik Ferencet, konkrétan ebben a nőket érintő kérdésben. Biztosíthatom, hogy a pápa nem liberális. Sok tekintetben nagyon is tradicionalista katolikus, emiatt gyakran félreértik mindkét oldalról. De a nők ügyében világos, mit gondol: szerinte mind a társadalomban, mind az egyházban a nők küldetése vezető pozíciók elfoglalása, konkrét egyházi szolgálatok végzése.”
„Sok ember megfogalmazta, hogy eddig az egyházhoz tartoztam ugyan, de nem voltam igazán benne az egyházban. Tudtam, hogy Isten szeret, de az egyház irántam való szeretetét nem érzékeltem. De most már látom: igen, én is ennek a nagy testnek egyik alkotóeleme, küldetéssel rendelkező tanítvány vagyok. Az egyház küldetése az enyém. Ez a megújulás, átváltozás az igazi kulcs: átlagos hívő emberek ráébredése arra, hogy megkereszteltségük révén keresztényi méltóságuk, saját küldetésük van. Ez az út vezet el a klerikalizmus leküzdéséhez.”
„Az egyház jelenlegi szerkezete bizonyos értelemben egy régebbi korszak maradványa.
Új struktúrákra van szükség, új módon kell egyháznak lennünk ahhoz, hogy közvetíteni tudjuk azt az üzenetet, ami már ki lett nyilatkoztatva, ám szükség van rá, hogy napjaink korszerű kontextusában adjuk tovább.
A szinodális folyamat mutatja meg számunkra, hogyan tudjuk ezt megtenni.”
„Maradjunk közel az egyházhoz, a püspökökhöz, papokhoz. Eközben azonban ne hagyjuk, hogy az egyház létező szerkezete elzárjon minket attól, hogy nyitottan fogadjuk a Szentlélek indítását. A kihívás szerintem mindenki számára, amire Ferenc pápa is hívogat minket: merjünk álmodni! Merjétek megnyitni a szíveteket és az értelmeteket azon lehetőségek irányába, amelyek felé a Szentlélek vonz.”
Nagyon tetszik ez a cikk.
Különösen a Ferenc pápával kapcsolatos idézetek az „Álmodjunk együtt” című kötet társszerzőjétől. Pont azért szeretem Ferenc pápát, amit ő is leír róla, hogy noha egy új hozzáállásra hív minket és mégis mélyen örök és Jézus-i, hogy ki-ki tegye meg azt, amire képes a saját szeretetének mértékében. A teljes szeretet képes önmagát meghaladni és a másik ember szükségét felismerni. igen, én is ezt élem meg.
Nagyon örülök, hogy olvashattam.