Eddig csak az általa korábban vezetett plébánia, valamint a nevéhez kötődő iskola és idősek otthona területén nem végezhetett papi tevékenységet Benkovich Ferenc. Most helyi elöljárója, Veres András teljesen felfüggesztette a lelkipásztori szolgálat alól. Helyzetjelentés a közel egy éve tartó viszályról, benne a Győri Egyházmegye kérdéseinkre küldött válaszával.
„Kedves Ferenc Atya Barátai! Szomorú híreket és az ezekből eredő döntéseinket szeretném megosztani Veletek. Tavaly ősszel demonstrációt szerveztünk Ferenc Atyáért, mert az Egyházmegye kitiltotta Őt szeretett, általa épített plébániájáról és iskolájából, és eltiltotta Őt a Szentségek ottani kiszolgáltatásától. Most értesültünk, hogy a helyzet tovább súlyosbodott. A Győri Egyházmegye több papjától úgy értesültünk, hogy Püspök Úr Ferenc atyát teljeskörűen felfüggesztette, kizárva őt mindennemű egyházi szolgálatból, immár az egyházmegyében sehol sem végezhet papi tevékenységet” – írta március 17-én a Benkovich Ferenc atya támogatására létrejött, 3400 fős Facebook-csoportban az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítvány Kuratóriuma nevében Markovszky Szabolcs.
Az ügy előzményeivel a Szemlélek több cikkben is foglalkozott. A botrány akkor pattant ki, amikor tavaly nyáron Veres András győri püspök nyugdíjazta Benkovich Ferenc plébánost. Az akkor 77 éves pap mellett sok hívő is úgy gondolta, hogy az atya még tudna tovább szolgálni, ezért kiálltak, sőt tüntetést is szerveztek mellette.
A vita tárgya a lelkipásztor személye mellett annak a két alapítványnak a sorsa, amelyeket annak idején ő hozott létre.
Az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítvány a győri Apor-iskolaközpont tulajdonosa, a másik alapítvány pedig a negyven éve Benkovich Ferenc által épített Szentlélek-templom és -egyházközség támogatására, valamint a Szent Anna Otthon építésére és fenntartására jött létre. Az egyházmegye azt sérelmezte, hogy nem lát bele a szervezetek működésébe, gazdasági és jogi hátterébe, illetve hogy Benkovich Ferenc olyan szerepet vállalt a kuratóriumok élén, amelyekkel álláspontjuk szerint „megvalósult és megvalósul a hivatkozott egyházi törvény folytatólagos áthágása”.
Az atya ugyanakkor a kisalfold.hu-nak tavaly úgy nyilatkozott: az egyházmegyének az lehet a gondja, „hogy a két alapítvány alapító okirata módosítva lett, és csak a kuratóriumi tagok rendelkezhetnek az alapítványok felett”, hozzátéve: „az egyházmegyének az alapítvány tekintélyes ingatlanvagyonára (az iskola épületére, a győrújbaráti lelkigyakorlatos házra, a Szent Anna otthonra) fájhat a foga”. Az egyházközség élére aztán tavaly augusztusban Kálmán Imre püspöki irodaigazgató, egyben az Apor Vilmos Iskolaközpont püspöki biztosa került, és a feszültségek az átadás-átvétel során csak fokozódtak.
2008 óta felemás helyzet áll fenn, ugyanis miközben az Apor-iskolaközpont az alapítvány tulajdonában áll, az intézmény fenntartója az egyházmegye. Benkovich Ferenc a püspökség kérésére kilépett a kuratóriumból és lemondott az elnöki tisztségéről, így az alapítvány szerint még annyi kifogás sem érheti a működésüket, mint korábban. A két szervezet civil kurátorok irányításával működik, továbbra is nézeteltérésben az egyházmegyével – hogy miért, azt a fent idézett Facebook-bejegyzésben részletesen taglalták.
A kurátorok levelében foglaltak alapján az alábbi kérdéseket küldtük Veres András püspöknek:
– Püspök úr meg tudja-e erősíteni, hogy az egész egyházmegye területén eltiltotta Benkovich Ferencet minden papi tevékenység gyakorlásától?
– Ha igen, mi késztette erre?
– Ha igen, az eltiltás mennyiben végleges, és milyen feltételek teljesülése esetén vonná vissza?
– Az egyházmegye kérésére Benkovich Ferenc kilépett az összes általa létrehozott alapítványból, nevüket megváltoztatta és székhelyüket áthelyeztette. A kurátorok azt kérdezik: ez miért nem volt elegendő az egyházmegyével történő zökkenőmentes együttműködéshez?
– Az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítvány tisztségviselői hangsúlyozzák: annak idején az egyházmegye anyagilag nem támogatta az intézmény létrehozását, így most nem érzik méltányosnak, hogy a püspökség igényt támaszt az iskola tízmilliárd forintos vagyonára. Mi ezzel kapcsolatban püspök úr álláspontja?
– Az érintett alapítványok kurátorai azzal érvelnek, hogy püspök úr 2024. október 3-i közleményében úgy fogalmazott: sem az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítvány, sem a Szentlélek Templom és Otthonfenntartó Alapítvány nem az egyház része. „Ezzel szemben most »visszakéri« őket. Hogyan lehet »visszaadni« azt, ami soha nem volt ott?”
– Püspök úr milyen feltételekkel látja hosszú távon biztosítottnak az együttműködést az Apor Vilmos Római Katolikus Iskolaközpont tulajdonosa és fenntartója között? Az egyházmegye kész bármilyen kompromisszumra a helyzet békés rendezése érdekében?
– A kurátorok hangsúlyozzák: amennyiben nem tudnak közös nevezőre jutni az egyházmegyével, „úgy az Alapítvány kénytelen alternatív fenntartót keresni”. Ha ez bekövetkezne, el tudnák fogadni a fenntartóváltást?
– Nemrég a ciszterci rendet iskolafinanszírozási botrány rázta meg. Nem félő, hogy ha nem sikerül rendezni a vitás kérdéseket, Győrben hasonló helyzet alakulhat ki?
A Győri Egyházmegyétől az alábbi választ kaptuk:
„A Benkovich Ferenc nyugalmazott plébános urat érintő egyházfegyelmi ügyben Veres András püspök úr rajta kívül mással nem kíván kommunikálni, különösen nem a sajtón keresztül, hiszen ez belső egyházi ügy.
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a személyes fegyelmi ügy és az Apor Vilmos-iskola fenntartásával kapcsolatos megállapodás megújítása semmilyen összefüggésben nincs egymással.
Meg kell jegyeznünk, hogy az Alapítvány kuratóriuma részéről
udvariatlan tárgyalási módszer, hogy az új megállapodás előkészítésének idején a médián keresztül próbál nyomást gyakorolni.
Az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítványt 1990-ben a Szentlélek Egyházközség alapította arra a célra, hogy a hívek és egyéb szervezetek adományaiból katolikus iskolát hozzon létre és működtessen. Az Egyházmegye már az 1990-es években is több tízmillió forinttal támogatta az építkezést, a Szentlélek Egyházközség pedig a saját tulajdonában levő altemplom bevételeit közvetlenül az építkezésre fordította. Ezek a ’90-es években rendkívül jelentős összegnek számítottak.
Tehát a kuratórium azon állítása, miszerint „annak idején az egyházmegye anyagilag nem támogatta az intézmény létrehozását”, valótlan.
Az Egyházmegye irattárában fellelhető hivatalos dokumentumok szerint mindkét alapítvány a Szentlélek Egyházközséghez tartozott. Ennek tényéről Benkovich Ferenc plébános úr is többször nyilatkozott.
Az 1992-es püspöki rendelkezés szerint „mindazon alapítványok, amelyeket katolikus szervezetek vagy egyházi személyek hoznak létre, és azok, amelyek bármilyen formában egyházi célokat szolgálnak – még ha világi személyek hozzák is azokat létre –
csak az illetékes egyházi főhatóság jóváhagyásával nyújthatók be bírósági bejegyzésre.
Az egyházi hatóság csak olyan alapítványokat hagy jóvá, amelyeknek alapítási okirata biztosítja az egyházi hatóság részére a felügyelet és az ellenőrzés jogát.”
A kuratórium sajnálatos módon elfeledkezik arról a tényről, hogy Benkovich Ferenc plébános úr 2023. december 5-én az egyházi törvények által előírt szükséges engedély nélkül a Szentlélek Plébánia által kifejezetten egyházi célokra alapított alapítványok alapítói jogait leválasztotta a Plébániától, és átíratta az új kuratóriumokra, amelyeknek kuratóriumi elnöke ő maga volt. Mindezekre 2024. július 31-én, a Plébánia hivatalos átadásakor derült fény. Benkovich Ferenc plébános úr ekkor jegyzőkönyvben úgy nyilatkozott, a Plébániának „eddig volt, már nincs alapítványa”.
Ezután, 2024. augusztus 1-jén Püspök úr felszólította Benkovich Ferenc nyugalmazott plébános urat, hogy
mivel az egyházi törvények által meg nem engedett vagyonkezelést folytatott, mondjon le a kuratóriumokban betöltött szerepéről,
és az ezzel összefüggő tiltott tevékenységét fejezze be. Az Egyházmegye 2024. szeptember 10-én kapta kézhez a Győri Törvényszék határozatát, amely szerint a plébánia alapítványainak 2023. december 5-i átírását törvényesnek ítélték, és nem adtak helyt az Egyházmegye fellebbezésének.
Ezután az ordinárius arra kényszerült, hogy a hívek további megtévesztésének elkerülése érdekében 2024. október 3-i közleményében arról tájékoztassa őket, hogy „a 2023. december 5-én történt alapító okirat módosítások után a Szentlélek Plébániának semmi jogi kapcsolata nem maradt az egykor általa alapított alapítványokkal”.
Tehát az alapítványok a Plébániához tartoztak. A kuratórium rosszindulatú állításával ellentétben, miszerint „a püspökség igényt támaszt az iskola tízmilliárd forintos vagyonára”, nem a Püspökség tart igényt az alapítványok vagyonára, ugyanis az az alapító Plébániát illeti.
A Győri Egyházmegye nyolc oktatási-nevelési intézményt tart fenn. Ezek közül több is van, amelynek épülete nem az Egyházmegye tulajdona, mégis zavartalan az együttműködés a tulajdonos és a fenntartó között. Az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítvány és az Egyházmegye között 2008 óta van érvényben az Apor-iskola fenntartására irányuló megállapodás. Jelen helyzetben szükséges lenne a megállapodás megújítása.
Az Egyházmegye olyan megállapodástervezetet javasolt,
amely a nálunk és a más egyházmegyékben is hasonló feltételek között működő intézmények esetében is használatos, de ezt a kuratórium elutasítja.
Az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítványt a Szentlélek Egyházközség azért hozta létre, hogy „az Apor Vilmosról elnevezett katolikus iskolát felépítse és működtesse.” Ez a mai napig szerepel az alapítói okiratban. Az intézmény egyházi jellegét csak az egyházi fenntartó biztosíthatja. Természetesen az alapítványnak joga van „alternatív fenntartót keresni”, a törvény által előírt módon, amennyiben a szülők és a nevelőtestület döntő többsége is ezt szeretné.
A Győri Egyházmegye mint intézményfenntartó az elmúlt több mint 30 évben mindig a magas színvonalú, elkötelezett katolikus nevelés-oktatás biztosítására törekedett. A jövőben is ez a szándéka.”
A fenti levél nem tér ki Benkovich Ferenc eltiltására, de több forrásból úgy értesültünk, hogy a felfüggesztés immár teljes körű. A közelmúltig egyébként úgy volt, hogy a nyugdíjazott plébános március végén nagyböjti triduumot tart a győrszentiváni templomban. Az ugyanis a Pannonhalmi Főapátsághoz tartozik, és a szervezők úgy tudták, oda nem terjed ki az egyházmegyei tiltás hatálya. Aztán kiderült, hogy a suspensionak nevezett „gyógyító büntetés” – melynek „célja az elkövető makacsságának megváltoztatása” – országos érvényű, így az egyházközségnek a felkérést vissza kellett mondani.
Frissítés: A Válasz Online április 10-i interjúja ezen a linken.
A KURATÓRIUM ÁLLÁSPONTJA
Az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítvány Kuratóriuma nevében Markovszky Szabolcs a következő gondolatokkal reagált a fejleményekre:
Sokak számára lehet kérdés, vajon hogyan kapcsolódik az Apor Alapítvány ügye Ferenc Atya eltiltásához. Először is kapcsolódik erkölcsi értelemben. Mint az alapítvány kuratóriuma, számunkra kötelesség kiállni iskolánk alapítójáért. Aki a múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli… Nem várhatjuk el közösségünktől, volt diákjainktól, hogy az iskola jövőjéért saját anyagi erőforrásaikat és idejüket mozgósítsák,
ha közben szeretett és megbecsült alapítójának ellehetetlenítését szó nélkül, behunyt szemmel végignézzük.
Nem ezt tettük, és ez talán jelzi ennek a keresztény közösségnek a lelkierejét.
Másrészt a két ügy az egyházmegye saját bevallása szerint is kapcsolódik, hiszen Ferenc Atya eltiltásának feloldását írásban attól tette függővé, hogy az alapítványok kerüljenek vissza a Szentlélek Plébánia alá. Erre kuratóriumként szintén reagálnunk kell, hiszen egy tízmilliárdos, ránk bízott vagyon sorsáról van szó.
Hadd szögezzem le, hogy az alapítvány független, harminc éve gond nélkül az volt, és az is kíván maradni – miközben célja változatlan: a minőségi, keresztényi oktatás iskolánkban. Függetlenségünk jogilag és erkölcsileg is indokolt.
A vagyon keletkezésekor, az Apor építésekor az egyházmegye végül nem vállalt kockázatközösséget,
annak finanszírosásában lényegi szerepet nem vállalt.
Ezt megerősíti az iskola létesítésére 1990-ben a Győri Megyei Városi Tanács, a Győri Egyházmegyei Hatóság, valamint a Szentlélek Plébánia között létrejött megállapodás 1991-es módosítása. Ebben Győr Város polgármestere és az alapítvány elfogadta a Győri Egyházmegye kilépését, és immár csak ők ketten kötötték meg az Apor Iskola létesítéséről szóló szerződést. Továbbá az alapítvány vagyona annak létrejöttétől csak az alapítványt illeti, nem az Alapítót – ezt egy tavalyi bírósági ítélet is megerősíti.
Kuratóriumunk egyeztetést folytat az egyházmegyével az iskola fenntartói szerződésének módosításáért. Hogy miért? Mert a jelenlegi szerződés csupán pár oldalas, és nem szabályozza világosan az egyházmegye és a tulajdonos (alapítványunk) kötelezettségeit és jogait. Miért baj ez?
Ha nincs szabályozott keret, nem világos, kinek mit kell rendben tartania, felújítania:
vagyis az épület állaga és ezzel az oktatás minősége hosszú távon kockázatnak van kitéve. Mivel az épületet bérleti díj nélkül adjuk az egyház rendelkezésére, számunkra különösen szükséges az épületfenntartói terhek világos megosztása.
Az Alapítvány természetesen hajlandó saját éves bevételeit kizárólag az Iskolára és a lelkigyakorlatos ház fenntartására költeni, illetve az évtizedek alatt még megmaradt alapítványi vagyon iskolára költését is vállaljuk rövid, páréves időtartamon belül. Mindezek ellenére a többfordulós tárgyalások elakadtak, és sajnos nem látunk kompromisszumkészséget a másik oldalon.
A legutóbb megkapott egyházmegyei javaslat aláírása tulajdonosi szempontból a hűtlen kezelés fogalmát is kimerítené, illetve tulajdonosi jogaitól fosztaná meg alapítványunkat. Emellett az egyházmegye minimális karbantartásra hajlandó, és az ezer főt oktató, több milliárdos költségvetésű iskola teljes fennmaradó épületfenntartói költségét egy éves szinten csupán néhány milliós bevétellel rendelkező alapítványnál látja…
Ha ezt elfogadjuk, egy-két éven belül, előre garantálhatóan szerződést szegnénk,
mert nem tudnánk finanszírozni a felmerülő költségeket. A helyzet egyszerű: mivel bérleti díjat nem számolunk fel, és – önkormányzati tulajdonosokkal szemben – adóbevételünk nincs, nem tudunk minden fenntartói munkát magunk felvállalni. Ez akár évi ötven-százmilliós költséget jelenthetne, szemben a jelenlegi öt-tízmillió forintos éves bevételünkkel.
Megjegyezzük, hogy az egyházmegye a normatíván felül kiegészítő támogatást kap az iskolára, melyből pont az ilyen jellegű munkák jórészt finanszírozhatók lennének. Az utóbbi támogatás, melyet az egyházmegye más iskolákra is költhet, és jelenleg nem hajlandó megosztani alapítványunkkal, sokszorosa az alapítvány éves költségvetésének.
A tárgyalások kulcspontja tehát ennek a kérdésnek a logikus rendezése lesz – ha nincs hozzájárulás az egyházmegye részéről, hosszú távon nem tudnánk fenntartani így az épületet.
A tárgyalásokra nyitottak vagyunk, nagyon is szeretnénk megállapodni, de ultimátumok helyett valódi együttműködést és kompromisszumkészséget várunk.
És „Tisztességet a Tisztességesnek” – kérjük Ferenc Atya tiltásának feloldását, megnyugvást adva az egyházmegyével közös, erős keresztény közösségünknek!
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
