Vajon hasonlóan nagy jelentőségű lesz-e a Ferenc pápa második, hosszabb magyarországi vizitje, mint II. János Pál pápa látogatása volt?
Erről is beszélt a Civil Rádiónak adott interjúban a nyugalmazott váci megyéspüspök, felidézve, hogy a katolikus egyház jelenlegi vezetőjének egyes megnyilvánulásait ellentmondásosan fogadták hazánkban.
„Nagy várakozással nézünk a pápa látogatása elé, hiszen az elmúlt 10 év alatt, mióta ő a katolikus egyház első számú vezetője, egy
egészen új szemléletet hozott az egyházunkba.
Egyrészt folytatja is, amit az elődei már a II. Vatikáni Zsinattól elkezdtek, tehát nyitott az ökumenikus párbeszédre, és az utóbbi években a vallásközi párbeszédben is nagy lépéseket tett akár a zsidó, akár a muszlim, akár a buddhista vallási közösségek felé, de kétségtelen, hogy az egyház belső életében egy nagyon nagy változást is hozott azzal, hogy felelevenítette a legrégebbi egyházi hagyományból a zsinati gondolkodást, a párbeszéd kultúráját, vagy ahogy most újabban mondjuk, a szinodális utat.”
„Nála hallottuk először, hogy merjünk bátran rálépni erre a szinodális útra, vagyis hogy tényleg hallgassuk meg egymást. Ennek azért van jelentősége, mert ő ezt következetesen olyan értelemben használja, és szó szerint is mondja, hogy a klerikális kötöttségekből, tehát
a papság zárt köréből ő nyitni akar
minden hívő ember számára. A vatikáni zsinaton hallottuk először ezt a kifejezést, hogy a világi krisztus-hívők, tehát akik nem papok, hívő emberek, akik gyakorolják a hitüket – mindenkit meg akar kérdezni a pápa.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy erről a zsinati gondolkodásról hogyan fog beszélni. Tehát ez az egyik, amit nagyon várok.
A másik az pedig kétségtelen, hogy az utóbbi időben megváltozott világhelyzet, elsősorban a migrácó kérdése, hogy erről mit fog mondani, hiszen éppen ez volt az a terület, ahol nagyon élesen szembekerült a magyar közgondolkodás és a pápa nyilatkozatai. Biztos, hogy elő fog kerülni ez a kérdés, és hát
ami nála mindig szívügy volt, az az elesettekkel, a hátrányos helyzetűekkel, a szegényekkel, hajléktalanokkal való törődés.
Gondolok a 2021-es szlovákiai útjára, ahova éppen innen, Budapestről ment, az eucharisztikus kongresszus zárómiséje után. Elment Kassára, és nagyon határozottan mondta, hogy ő meg akarja nézni a cigánytelepet, az úgynevezett Luník parkot, ahol a legnagyobb nyomorban élnek a cigányok. Tehát, gondolom, hogy a cigányság helyzete is érdekli őt. A programban benne van egy kifejezetten ilyen jellegű találkozás is a Rózsák terén, ahol szeretne találkozni a hajléktalanokkal, cigányokkal, minden hátrányos helyzetű csoport képviselőjével.”
„Ő kifejezetten nyitott szívű ember,
mint amilyen II. János Pál pápa is volt. Szívesen találkozik az emberekkel (…) Én is úgy látom, hogy Ferenc pápa, ugyanúgy, mint II. János Pál,
keresi a kapcsolatot az emberekkel.
Ezek a kedves megnyilatkozásai nagyon hasonlítanak, hogy egy kisgyereket is a karjába vesz, odamegy egy idős emberhez kezet fogni, észreveszi azokat, akik nagyon szeretnének vele találkozni. Tehát ez az emberközeli magatartás mindkettőjükre jellemző.”
„Nagyon várom, és nagyon bízom benne, hogy ad egy lendületet az itthoni közéletünkhöz is, meg a hívő emberek magatartásához.”
