A pápa budapesti útjának apropóján a Szemlélek vezető munkatársát, Sáhó Esztert kérdezték a Klubrádió külpolitikai magazinműsorában.
Az Eurozóna március 3-i adása ide kattintva elérhető, most a beszélgetéséből munkatársunk néhány gondolatát idézzük.
„(…) Orbán Viktor az évértékelő beszédében kifejezte, hogy két ország, két állam maradt az úgynevezett béketáborban, Vatikán és Magyarország, csak azt nem teszi hozzá senki, aki ezzel foglalkozik a sajtóban, hogy
az a békepártiság, amit a Vatikán és Ferenc pápa képvisel, az teljesen másról szól, mint amit Magyarország képvisel.”
„(…) a kormányfő azt mondja, legyen béke, de nem mondja meg, hogy hogyan. Itt befejeződik a mondat: azonnali tűzszünet legyen. A Vatikán azonban nem ezt képviseli. Ezt onnan tudjuk, hogy Gallagher érsek, akit a Vatikán külügyminiszterének is szoktak nevezni, a pápa külügyi kapcsolatokért felelős titkára, néhány napja adott egy hosszú interjút (…), és nagyon világosan fogalmazott az érsek, amikor azt mondta, hogy
békéről csak akkor lehet szó, ha először katonailag rendezzük a helyzetet.
Hogy ez mit jelent számára, arra visszakérdezett az újságíró, és azt mondta, hogy Oroszország kivonul Ukrajna területéről. Ez egy egészen más békepártiság, mint amiről Magyarországon a médiában most szó van. Úgyhogy én óvnék mindenkit attól (…), hogy a politikai kommunikációs térbe megpróbáljuk behúzni Ferenc pápa szavait. Szerintem ez egy óriási tévút.”
„(…) nagyon sokan hívják a pápát mindenfelé a világban, és hol erősebb a lobbi, hol kevésbé erős, és van egyfajta koncepció, ami alapján eldöntik, hogy a pápa hova megy. Ha megnézzük az idei programját, akkor már volt Dél-Szudánban és Kongóban. (…) Kongóból hazafelé jövet azt nyilatkozta a pápa még a repülőn, hogy kisebb európai országokba nagyon szívesen menne. Hogy mennyire nem igaz, hogy csak azokhoz megy, akiket szeret, vagy ahol úgy érzi, hogy élénk keresztény hit várja őt, ezt az bizonyítja, hogy például Albánia is rajta van ezen a listán. (…) Ez egy majdnem teljesen muszlim ország, ahol a kereszténység elég gyenge, pont megerősíteni megy oda a kereszténységet. Tehát nincs ilyen prioritási lista, hogy azokhoz megy a pápa, akiket szeret, vagy ahol nagyon „nagy fokú” a kereszténység.
Kifejezetten kisebb európai államokba akart idén ellátogatni, és ennek a sorába illeszkedik Magyarország is.”
„A pápa országok belügyeibe nem avatkozik be, ahogyan az elődei sem. Amivel foglalkozik esetleg országspecifikusan, azok az egyházi ügyek. Tehát most például kiemelten foglalkozik a német egyházzal, vagy például úgy sejtjük, hogy beleszólt az amerikai folyamatokba, amikor Biden elnöktől meg akarták vonni az áldozás lehetőségét. (…) Idehoznám például a családpolitikát: azt szoktunk hallani Magyarországon, hogy az mennyire tetszik a pápának – igen, mert amikor kimegy hozzá az államfő, (…) és elmondja neki, hogy Magyarországon nőtt a házasságok, csökkent az abortuszok száma, és erre a pápa meglepődik, aztán nagyon örül ennek, az azt jelenti, hogy ő az általános katolikus társadalmi tanítást képviseli. Nem a magyar politikára mond igent vagy nemet, egyik országban sem teszi ezt, és velünk sem, hanem ha olyan folyamatokról hall, melyek egyébként a katolikus egyház tanításának megfelelnek, azt tudja helyeselni. De (…) a migrációs politikában biztos, hogy nem lenne ilyen közös platform, vagy például ha már a háború szóba jött, Ferenc pápa nem egyszer megerősítette már, hogy a fegyvergyártással le kell állni az egész világon, tehát ennek a lobbistája. Na most ehhez képest Lázár János nemrégiben azt nyilatkozta, hogy Magyarországon fegyvergyárakat készülünk létesíteni. Ebben sem egyeznénk a pápával. Még egyszer hangsúlyozom, hogy
a politikai kommunikációba behúzni a pápa szavait óriási tévút.”
„Ferenc pápa soha nem is megy bele ezekbe a csapdákba. Tehát amikor nyilatkozik, akkor mindig általánosságokban beszél, mindig a katolikus egyház társadalmi tanítását képviseli, soha nem áll oda kormányok mellé, vagy éppen nem ellenzi kormányok belpolitikai tevékenységét.”
„A Katolikus Egyház katekizmusa világosan nyilatkozik arról, hogy egyházi személyek nem köteleződhetnek el semmilyen politikai irányultság felé, ez benne van a társadalmi tanításunkban. Hogy ezt ki hogyan tartja be, azt hadd ne véleményezzem!”
