Freund Tamás: „Agykutató vagyok, nem Biblia-magyarázó”

A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként a 18 ezer főt számláló köztestület első embere, aki, ha kérdezik, nem tagadja le a hitét – ennek ellenére nem tartja magát sem csúcsértelmiséginek, sem hittérítőnek.

Freund Tamás a 24.hu-nak adott interjújában sok más mellett elmondta, hogy kollégái egy áltudományos híreket felismerő szoftver kifejlesztésén dolgoznak, de elmesélte azt is, hogy egy késhegyig menő vitában, néhány pohár bor után durva szavakkal illette felettes miniszterét, aki persze nem maradt adósa.

Az oktatásról

„A közoktatás helyzete tragikus, és ha villámgyorsan nem indul átfogó reform, tényleg katasztrófa lesz. Intő jel, hogy a tanárként végzettek száma vészesen megcsappant, egyes években az egész országban például összesen tízen szereznek diplomát fizikatanárként. A tanárhiány miatt vissza kell hívni nyugdíjasokat, de ez a tartalék is kifogyóban. Az viszont reményre ad okot, hogy a legfelső politikai döntéshozók látják a bajt, maga Pintér Sándor miniszter úr olyannyira tisztában van az ügy súlyával, hogy kérte a Magyar Tudományos Akadémia tanácsait, és a Csapó Benő professzor vezetésével működő Közoktatási Elnöki Bizottságunk már gőzerővel dolgozik a kért anyagokon.”

„Nyilván kell pluszforrás az oktatásba, de a pénz mellé új stratégiai elképzelésekre is szükség van.”

„(…) az ország iszonyatos gazdasági és politikai krízishelyzetben van, nyakunkba szakadt a háború, az energiaválság, az infláció, a migráció, a két évig tartó Covid-járvány, és az azt követő gazdasági problémák, legutóbb az aszály, nem is tudom, mi minden sújthat még bennünket. Természetesen együttérzek a pedagógusokkal, hiszen mind gazdasági, mind társadalmi elismertségük hihetetlenül alacsony ahhoz képest, amekkora feladatot vállalnak a felnövekvő generációk képzésében, nevelésében, ami óriási felelősség, hiszen a nemzet jövőjét hosszú távon meghatározza. (…) A kormány jelen pillanatban nem tudja, melyik ujját harapja, a nincsből a legnagyobb jószándék mellett is nehéz adni. (…) A jelenlegi helyzet nem egyik napról a másikra, és nem is csak ennek a kormánynak a regnálása idején alakult ki, az egy hosszabb ideje megfigyelhető tendencia eredménye. Kezdetnek nem rossz az a béremelés, amivel a kormány most próbálkozik, de ha ennél többet csak az ország adósságcsapdába kényszerítésével lehet adni, akkor én inkább megvárnám a pénzügyi, gazdasági helyzetünk legalább minimális stabilizálódását.”

„Amúgy a valóság leegyszerűsítése azt állítani, hogy attól sikeresebbek a nyugati országok, mert öntik a pénzt az oktatásba, a kutatásba és az egészségügybe. Egész más a történelmi háttér! Könnyen döngeti a mellét Amerika úgy, hogy a földjén évszázadok óta nem dúlt háború. És könnyű azoknak a nyugati országoknak, melyek a második világháború után Marshall-segélyen újjáépíthették magukat, s aztán nem kellett diktatúrában élniük negyven évig.”

A globális problémákról

„(…) igen nagy a felelősség a tudósokon, kutatókon, de ők nem tudják ellátni a feladatukat, ha a kormányok nem képesek felismerni a problémák súlyosságát, és nem finanszírozzák a szükséges kutatásokat. A hangsúlyt itt elsősorban a felfedező vagy alapkutatások támogatására helyezem, mert rég késő, ha akkor kezdünk el egy problémát kutatni, amikor már a nyakunkon van.”

„Remélem, az emberiség időben rádöbben, hogy az állandó növekedésre kényszerített gazdaság fenntarthatatlan,

a pusztulásba viszi környezetünket, élőhelyünket, és elkorcsosítja az emberi társadalmakat. Másrészt hiszem, hogy a tudomány, ha az utolsó pillanatban is, de az összes életveszélyes problémára megoldást talál. Nyilvánvaló, hogy a felelősség óriási a tudósokon, a tudományon. Jó hír, hogy a kritikus területeken robbanásszerű fejlődésnek indultak az alapkutatások.”

„(…) elkötelezettek vagyunk a háború mielőbbi befejezése és a vitás ügyek békés megoldása mellett, és természetesen mindannyian Oroszországot tekintjük agresszornak.”

„A globális felmelegedésre közvetlen kutatásokkal sajnos már nem tud reagálni az MTA, ugyanis a kutatóhálózatunk kikerült az Akadémia felügyelete alól. De az MTA nem maradt tétlen, a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságunk munkaanyagok összeállításával segíti folyamatosan a kormányt, rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt. Nemzeti Kutatási Programot indítottunk el a témában évi egymilliárd forint támogatással az egész országot lefedő konzorciumokon keresztül, és tanulmányi versenyt hirdettünk meg középiskolásoknak fenntartható fejlődés témában, amire több mint 600 csapat jelentkezett.”

Itthoni dolgainkról

„Ha a kormány a tudomány által nem támogatható döntést hoz, akkor egy tanulmánnyal megcélozzuk az adott minisztériumot. Eddig terjed a lehetőségünk.

Tisztában kell legyünk azzal, hogy a tudományos tanácsadás csupán iránytű: mutatja, merre van észak, de ez nem jelenti azt, hogy mindig északra kell mennünk.

A kapitány, a politikus a döntése során egyéb faktorokat is figyelembe kell vegyen, ezek eredője lesz a választott irány. De a döntéshozónak meg kell tudnia magyarázni, hogy miért, mennyire és milyen irányba tért el a tudomány által javasolttól.

„Kerülöm a napi politikát, a pártpolitikát, de azon közéleti kérdésekben, melyek tudományos megfontolást igényelnek, nem félek megszólalni.”

„Magyarország az EU és a NATO tagja, és jó helyen van ezekben a szervezetekben. De hát a magyar kormány is lépten-nyomon elítéli az orosz agressziót, csak közben próbál úgy lavírozni, hogy ne essünk a szankciók áldozatául. Orbán Viktor különutas politikája közvetlenül az ország érdekét helyezi előtérbe. Keleti orientációval vádolják, de az szerintem nem keleti orientáció, ha csak az energiahordozókat importálja, a politikai eszközrendszert nem.”

„Úgy látom, az esetek 90 százalékában egyetértünk az EU-val, a maradék 10 százalék a migránskérdés, a társadalmi nemek kérdése, és az, hogy mit értünk jogállamon. Ezekben a teljesen átpolitizált kérdésekben az Akadémia nem fogalmaz meg testületileg tudományos véleményt, kivéve ha a tanácsunkat kéri a kormány.”

Hitről, Bibliáról, teremtésről

„Én sehová nem járok hittérítési céllal, ezt MTA elnökségem előtt sem tettem. Kérdésekre válaszolva viszont nem tagadom le a hitemet.”

„(…) a hit olyan kérdésekkel foglalkozik, melyeket a természettudomány még csak föl sem tehet magának. Például: mi a célja, eredete, küldetése a nem anyagi létkomponensünknek, éntudatunknak, elménknek, szabad akaratunknak, amit, ha van ilyen, akár léleknek is nevezhetünk. Eredet, küldetés, cél, létezés – ezekre kizárólag a hit világában kereshetőek a válaszok.”

„(…) a tudomány azt mondja, hogy a tér és idő dimenziókkal rendelkező anyagi világ 14 és félmilliárd évvel ezelőtt jött létre az ősrobbanással, ami elvezetett a világegyetem kialakulásához, benne a Földünkkel, élővilágunkkal, mindez a kémiai evolúció, majd a biológiai evolúció útján. Ezt én is így gondolom. A hit azonban messzebbre tekint: vajon volt-e egy teremtő szándék, egy teremtő erő a Big Bang előtt, vagy csak úgy céltalanul, önmagától, önmagáért eldurrant ez a valami, ami egészen véletlenül olyan lények kifejlődéséhez vezetett, mint például az ember.

Én azok közé tartozom, akik hisznek abban, hogy van célja, küldetése a teremtett világnak.

Az ateisták hite viszont még az enyémnél is nagyobb, mert ők meg abban hisznek, hogy a világunk létrejöttéhez elég volt egy céltalan, véletlen bumm.”

„A multiverzum hipotézis valóban létezik, eszerint végtelen számú ősrobbanás volt, következésképp a jelenlegi univerzum létrejötte is valószínű. Az ám, csakhogy előbb meg kéne válaszolni, hogy az a végtelen számú ősrobbanás időben egymás után következett be, vagy egyszerre, csak térben különböző helyeken. És az a helyzet, hogy már maga a kérdés feltételezi, hogy a Big Bang előtt volt idő és volt tér. Holott nem volt, mert a tér és az idő az anyag tulajdonsága, az anyag pedig az ősrobbanással jött létre. Szóval tudományos alapon nincs megoldás, ezért ez az egész hit kérdése. A vallás azt mondja: a hit ajándék, kegyelem. Én megkaptam ezt az ajándékot, ezt a kegyelmet. A szüleim hívőnek neveltek, de az örökséget felnőtt hitté már én alakítottam. Hiszem a teremtő erőt.”

„Számomra a halál nem a lét vége, az agnosztikus és az ateista viszont egész élete során a végső megsemmisüléssel kell szembenézzen. Nem véletlen, hogy a halálos ágyon elég sokan megtérnek.”

„Bármilyen vallásúvá születtem volna, meggyőződésem, hogy arra jutok, hogy az anyagi világ nem magától, nem magáért, nem értelmetlenül, nem céltalanul jött létre. És számomra az is fontos, hogy

az én vallásom szeretetvallás, az önzetlen szereteté.

Erre a példát is megkaptuk a Megváltótól, aki a legnagyobb áldozatot hozta, az életét adta a legnagyobb közösségért, az egész emberiségért. Semmiféle olyan vallást nem tartok támogatandónak, mely agresszivitásra, más vallás követőinek megsemmisítésére buzdít.”

„A Biblia végtelenül komplex szimbólumrendszer, ahányan olvassák, annyiféleképpen értelmezhetik, minden története tanít valamire, tudós elmével is levonhatsz belőle konklúziókat a saját életedre.”

„(…) igazából nem tudjuk, miért így lett leírva. Szerencsére

agykutató vagyok és nem Biblia-magyarázó.”

„Már II. János Pál is azt vallotta, hogy a természetes szelekción alapuló evolúció a teremtés eszköze. Praktikus, bölcs módszer, leveszi Istenről a minden egyes faj külön megteremtésének a gondját, elég volt számára beprogramozni az anyagba az evolúció törvényszerűségeit, a többi magától kialakult.”

„Nem tudhatjuk, így ki sem zárható, hogy tér-időn kívüli aspektus is működik, teszem azt, a szerelemben. Benne van a Bibliában, hogy a Jóisten a saját képére és hasonlatosságára megteremtette az embert, ami nyilván nem abból áll, hogy neki is két keze, két lába van, hanem abból, hogy mi is rendelkezünk egy tér-idő dimenziókon kívüli létkomponenssel. Ez a Teremtő-eredetű lélek, ami hitem szerint kiegyénül, átmenetileg anyagi testet ölt, befutja a számára előírt életutat, de ezzel nincs vége a létének. Az élet időben zajlik, a létnek viszont nincs okvetlenül idő dimenziója. Az pedig megválaszolatlan kérdés, hogy életünk során a lélek hogyan lép kapcsolatba az anyagi, tehát térben, időben létező létkomponensünkkel, az életünkkel, az agyunkkal. Legalábbis én hiába gondolkodom rajta, nincs ötletem.

De interakciónak lenni kell. Különben mi értelme az életnek?

Ha a lelkem nem képes befolyást gyakorolni az életemre, a viselkedésemre, akkor hogyan dől el, hogy a lélek kiérdemli-e azt, hogy megtarthassa az öröklét képességét? Aki romlott gazemberként élte le az életét, arra az öreg nénik a faluban azt mondják, hogy pokolra került, és ég az örök tűzben. Szerintem nincs ekkora horror, „csupán” az történik, hogy a lélek nem tarthatja meg az öröklét képességét, nem integrálódhat újra a Teremtő lélekbe. Valahogy úgy képzelem el, ahogy József Attila írta a Tanításokban: Por és Istenpor vagyunk/ Visszahullván/A por a porral elkeveredik/ Visszahullván/ Így keveredik el Istennel a lélek.”

„Tán épp az a teremtett világ és az emberi élet célja, hogy kivesse magából az Örök Létező a gonosz lelkeket. Az emberi élet tán nem más, mint a Teremtő erő öntisztulási folyamata. Bár ezért a spekulációért megkövezne az egyház, hiszen a Teremtő nem képzelhető el a legminimálisabb gonosz szándék forrásaként sem. De hogy mi a gonosz, meg hogy kiegyénülhet-e, darabolható-e a lélek, na, ez annyira misztikus, hogy az emberi agy még csak sejtésekbe sem bocsátkozhat.”

3 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Kedves gondolat, hogy a pedagógusok maradjanak nyugton, mert nagy a baj. Csak mondjuk volt 12 év kvázi teljhatalom, amikor rendbe lehetett volna tenni mindent. Nem ma kezdték a dolgot. (Én is pályaelhagyó vagyok)

    • 12 év alatt egyébként felnőtt egy teljes iskolai évfolyam, 9 alsós tagozat, hasonlóan felsős tagozatok, gimnáziumok diákjai kifutottak.
      Ezért fáj a dolog: ilyen lehetősége nem nagyon volt magyar kormánynak eddig, hogy hosszútávú tervekbe, jövőbe fektessen. Iszonyatosan elherdálta.
      Huszonsok év ígérgetés után fura, hogy felállunk, és azt mondjuk, ránkomlik a rendszer? Amikor azt látjuk, szóháborúra van pénz, jövőre nincs? Amikor minden alkalommal, amikor felemeltük a hangunk, kaptunk üres ígéretet? Amikor erővel le akarnak nyomni?
      Már nem tanítok (de egy engem kevésbé ismerő kolléga kijelentette a múltkor, hogy nekem tanárnak kellett volna menni), de ahogy elnézem, a gyerekeimet se fogja senki, mire óvodaérettek lesznek.

  2. (caaládtag észrevétele)
    A jelenlegi kormány alatt háború nélkül is durván elszállt az államadósság, legalábbis 2010 januártól 2021 augusztusig már megduplázódott. (Ábra, cikk itt: https://kiszamolo.hu/az-allamadossag/ ) Nem úgy tűnik, mintha nyugalmasabb időkben jól dolgoznának a döntéshozók a cikkben említett fenyegető adósságcsapda elkerülésén.