Martos Levente Balázs és Pecsuk Ottó az első magyar ökumenikus bibliafordításról

A keresztény felekezetek évszázadokon át saját hagyományaik szerint értelmezték és fordították a Szentírást, de a közös fordítás gondolata sem volt ismeretlen előttük. Most katolikus és protestáns szakértők együtt dolgoznak egy szövegen, amely minden érintett egyház számára elfogadható lehet. Az első közös magyar nyelvű ökumenikus bibliafordításról Martos Levente Balázs segédpüspökkel és Pecsuk Ottó református lelkésszel beszélgettünk.

– Miért nem volt eddig közös magyar nyelvű ökumenikus fordítás?

– Martos Levente Balázs: A keresztény felekezetek a rendszerváltozás előtt nemcsak elnyomatástól, hanem elszigeteltségtől is szenvedtek. Amikor lehetőség nyílt rá, előbb a saját hagyományaikat igyekeztek megújítani, a bibliafordítások és -kiadások terén is. Egy-egy teljes bibliakiadás jelentős projekt, amelyhez a résztvevők szakmai felkészültsége mellett az egymás iránti bizalom is nagymértékben szükséges. Ez mostanra érett meg.

– Pecsuk Ottó: Sok nemzetközi példa van az ökumenikus bibliafordításokra. Általában azokban az országokban ment könnyebben a közös munka, amelyekben nem beszélhetünk történelmi katolikus–protestáns szembenállásról. Például Ázsiában vagy Afrikában, de most már Európában is sok sikeres példa van az ökumenikus fordításokra, így Franciaországban, Olaszországban vagy Szlovákiában. Amikor 1988-ban Magyarországon tartotta világgyűlését a United Bible Societies (Bibliatársulatok Világszövetsége), Carlo Maria Martini milánói bíboros biztatta a magyar egyházakat az együttműködésre ezen a téren is. Reméljük, most már eljutottunk oda, hogy meghallhatjuk és komolyan vehetjük ezt a biztatást.

– Pecsuk Ottó a Magyar Bibliatársulat főtitkár-helyettese, 2019-ben megvédett habilitációs értekezése a bibliafordítással foglalkozik, Martos Levente Balázs pedig biblikumból doktorált. Mit ad önöknek a közös munka? 

– P. O.: Dolgozatom egyik bírálója Balázs püspök volt, és nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy a gyakorlati közös munka mellett az akadémiai kutatás területén is eszmét cserélhettünk. Hosszú út vezetett oda, hogy mind a gyakorlati, mind az elméleti területen ilyen sokat foglalkozzam a bibliafordítással. Számomra

a legfontosabb lelkészi, teológiai kérdés, hogy meghalljuk-e, és ha igen, jól értjük-e Isten megszólító szavát

a Szentírásban. Szent Jeromostól napjainkig a legodaadóbb keresztyén tudósok igyekeztek elhárítani azokat a nyelvi és teológiai akadályokat, amelyek a megértés előtt tornyosulnak. Szeretném a magam alacsonyabb szintjén, de továbbvinni ezt a stafétabotot. Nagyszerű gondolat az ökumené, de számomra leginkább a Biblia területén van ennek kézzelfogható gyümölcse.

– M. L. B.: Biblikus kutatóként és tanárként mostanában inkább a múltamból élek. Az utóbbi években egy sor új felelősséget kaptam, ezért most inkább a szöveg ellenőrzésére, a projekt kísérésére, kapcsolattartásra és képviseletre van módom. Nagyon örülök, hogy a konferenciákon túl a közös munka kapcsán is megismerhetem a felkészült kollégákat, köztük láthatom Ottó kitartását és lelkesedését. Még nem látjuk, ki mindenki tudja majd igazán használni az új szövegeket, abban azonban most is biztosak lehetünk, hogy a közös munka résztvevői gazdagodnak.

– Az új szöveg kizárólag ökumenikus alkalmakra készül, vagy leválthatja az eddigi felekezeti fordításokat?

– M. L. B.: Nem célja, hogy leváltsa a felekezeti szövegeket. A fordítások sokszínűsége érték, a nyelv és a közösségek gazdagságát tükrözik. Az ökumenikus bibliafordításra vonatkozó irányelvek szerint egy ilyen szöveg különösen is alkalmas az ökumenikus imaalkalmakra, de nem csak ezeken használható. 

– P. O.: Semmiképpen sem a meglévő bibliafordítások leváltását tervezzük. Az új szöveg, ha jól sikerül, megtalálja majd a maga olvasóit, és reménység szerint missziói haszna is lesz, vagyis új olvasókat nyer a Bibliának.

– Minden egyház más-más bibliafordítást fogad el. Hogyan tudják összehangolni az eltérő teológiai megközelítéseket? 

– M. L. B.: Minden felekezetnek többféle fordítása létezik, ezért a többlet vagy sokszínűség nem meglepő. A fordítások nemigen mutatnak vagy okoznak valódi teológiai különbséget, ennél egységesebbek vagyunk. Inkább arról van szó, hogy bizonyos teológiai fogalmak bevett, megszokott használata jellegzetes egyik vagy másik felekezetben.

Például amit a katolikusok „meghívásnak” neveznek, azt a protestánsok gyakran „elhívásnak” mondják.

A katolikusok a Szentlélek „kiáradásáról” beszélnek, a protestáns közösségek inkább az ő „kitöltéséről” vagy „kitöltetéséről”. Itt mindig mérlegelni kell. Azt szeretnénk, ha olyan szöveg születne, amely jól érthető, könnyen olvasható. Ezt pedig néha inkább szolgálja egy-egy új fordulat, mint a megszokott készletből való válogatás.

– P. O.: Pontosan így van. A Biblia szövege megelőzi a felekezeti értelmezéseket és hagyományokat, amikor tehát megértésre törekszünk a mai magyar nyelven, sokszor már túl is léptünk a vitás kérdéseken. Az a szándékunk, és reméljük, hogy az új ökumenikus szöveg azokhoz is szólni tud, akik nem használják a bevett felekezeti bibliafordításokat. Sokan élnek hazánkban felekezetileg vegyes házasságban és családban, számukra például fontos lehet egy új, „közös” bibliafordítás is. 

–Mely egyházak vesznek részt a fordításban, és hogyan zajlik a munkamegosztás a felekezetek teológusai, szakértői között? Hiszen gyakran két egyháznak is nehéz egyezségre jutni, nemhogy többnek. 

– M. L. B.: A munkamenet a protestáns közösségek fenntartásában működő Magyar Bibliatársulat és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia párbeszédében indult el. Első feladatként egy már létező közös, nemzetközi szabályzatot kellett magyarítani, alkalmazni, végigtárgyalni. Ebben

evangélikus, katolikus és református kollégák vettek részt.

A konkrét fordítómunka két-két fordítóval zajlik, a nagyobb közösség az ő szövegüket véleményezi. A több menetben történő megbeszélés elősegíti, hogy sokféle szempont érvényesüljön. Nincs tökéletes megoldás, de lehet jobbat és jobbat találni.

– P. O.: Ez a munka most annyiban is más, mint a hagyományos bibliafordítások, hogy nagyobb hangsúlyt helyezünk a jó magyarságra, a könnyebb olvashatóságra és a megértésre. Éppen azért, hogy ne az eltérő egyházi nyelvezet vagy bibliaértelmezés esetleges vitái határozzák meg a munkát és szabjanak irányt, az alapszöveget a meglévő fordítások legjobb megoldásaiból a magyar nyelvi stiliszta készíti. Ezt pontosítják, formálják a különböző felekezetű biblikus szakértők, köztük meg kell említeni Molnár Krisztina Rita nevét. 

– Hogyan kezelik a felekezeti érzékenységeket? Voltak viták az eddigi munka során?

– P. O.: Ebben a tekintetben mindannyian nagyon tapintatosan járunk el, és mivel tudatában vagyunk a különbözőségeinknek, nem azok felől közelítjük meg a feladatokat.

Annak nincs értelme egy ilyen munkában, hogy holtpontra juttassuk a megoldási javaslatokat.

Nem is emlékszem ilyen megakadásra.

– M. L. B: Jelentősebb vitáról én sem tudok beszámolni.

– Milyen kihívásokat jelent megtalálni az egyensúlyt az egyházi nyelvezet és a modern magyar nyelv között?

– P. O.: Arra törekszünk, hogy néhány hagyományos bibliai kifejezés esetében – például kegyelem, megbotránkozás, üdvösség – új megközelítéseket találjunk. Sokszor mondják a kollégák, hogy aki Kánaánba akar jönni, tanuljon meg kánaáni nyelven. De mi van azokkal, akik nem is tudják, hogy érdemes Kánaánba menni? Hozzájuk is el kell jutni, és őket is kíváncsivá kell tenni. Ők is a célközönségünk.

– M. L. B.: A nyelv sokrétű valóság volt és marad. Ami engem illet, kevésbé a régies nyelvezet, mint inkább a héber vagy a görög nyelvi szerkezet magyarítása, vagy inkább a bennük hordozott mondandó visszaadása tűnik nehéznek.

– A munka 2017-ben kezdődött. Hol tartanak, és milyen könyvek készültek el eddig?

– M. L. B.: A szabályok megtárgyalására után

Rut könyve és az első Péter-levél fordítása készült el.

Az elkészült próbafordítást rövid időn belül online fogjuk közzétenni, hogy mások is ismerkedhessenek vele, akár kommentálják is.

– P. O.: Sajnos a munka a Covid miatt 2-3 évre megakadt, de az elmúlt két esztendőben nagyobb intenzitással tudtunk dolgozni. A két próbafordítás csak a jéghegy csúcsa, a háttérben tovább haladtunk Márk és Máté evangéliumával, valamint a Bírák könyvével. Ha a próbafordítások kedvező visszhangra találnak, viszonylag gyorsan fel tudjuk majd mutatni a további könyveket is.

– Ezek szerint mind az Ó-, mind az Újszövetségre készül közös változat. 

– P. O.: Igen. Fontos, hogy ha lehet, a fordítás ne eltérő katolikus, illetve protetsáns kiadásokban jelenjen majd meg, hanem közös kiadásban. Az eltérő terjedelem miatt – az Ószövetség háromszor olyan hosszú, mint az Újszövetség – valószínűleg először egy Újszövetség-kiadást tarthatnak majd kezükben az olvasók. 

– Várhatóan mikor készül el a teljes fordítás?

– M. L. B.: Nem tudok találgatásba bocsátkozni. Biztos, hogy még hosszú időre lesz szükség. Ha a szöveg sikeres lesz, vagyis az interneten sokan használják majd, akkor érdemes lesz nyomtatott könyv alakjában is megjelentetni.

– P. O.: Ha minden feltétel – személyi, anyagi, felekezeti támogatás – adott,

egy új bibliafordítás elkészítése akkor is legalább 15-20 év.

Szóval még türelemre kell intenem azokat, akik a végeredményt várják. Amit mindenki megtehet, aki szeretné látni már az új ökumenikus fordítást, az az imádság. Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak annak építői.

– Más országokban milyen tapasztalatok vannak az ökumenikus bibliafordítással kapcsolatban?

– M. L. B.: Számos jelentős nyelven készült ökumenikus szöveg, de megmaradtak a felekezetek hagyományos vagy újabb fordításai is. Sokfelé látni a francia nyelvű Traduction œcuménique de la Bible vagy a német Einheitsübersetzung kiadásait. Utóbbi azért érdekes, mert első kiadását a németországi katolikus egyház a liturgiába is felvette hivatalos szövegként, ám később a német evangélikus egyház visszalépett a fordítás használatától.

– P. O.: Biztatónak tartom az afrikai törzsi nyelveken megjelent ökumenikus változatok sikerét. Ezek missziói indíttatású fordítások, és más a kulturális hátterük, mint az évszázados biblikus hagyományokkal rendelkező magyar nyelvnek.

De ne felejtsük el, hogy mára Európa nagy része, és így hazánk is új missziói területté vált. 

– A közös bibliafordítás után mi a következő egységesítendő szöveg?

– M. L. B.: Legnagyobb közös kincsünk a Biblia, Isten szava, amely hitünk tárgya és forrása. Bármilyen közösen használt további szöveg más minőség, kevésbé jelentős. Mindenesetre a Hiszekegy és a Miatyánk két gyakran használt imádságunk, amelyeknek már megvan az ökumenikus formája. 

– P. O.: Ha a munka mérhetetlen nagyságát és horderejét nézzük, egyelőre nem merek távolabbra tekinteni. Most a közös bibliafordításhoz kell kérnünk a „mindennapi kenyér” erejét.

– Ha egyetlen dolgot kellene kiemelni a munkából, amit a legfontosabb eredménynek tartanak, mi volna az?

– M. L. B.: A közös munka, maga az út. Egyelőre ez a legfontosabb eredmény. Még messze vagyunk a céltól.

– P. O.: Nekem is az maradt meg az elmúlt hónapok munkájából, hogy milyen jó egymás társaságában lenni, egymástól és együtt tanulni Jézus iskolájában.

Az alábbiakban a fordítók engedélyével részletet mutatunk az első Péter-levél próbafordításából. A teljes szöveg ezen a linken érhető el.