Miért van most először ökumenikus zsűri a Magyar Filmszemlén?

A Magyar Filmszemlék 1965 óta íródó történetében a hagyományos szakmai zsűri mellett idén először tevékenykedik ökumenikus zsűri. A Szemlélek a testület tagjait, Hajnal Ágnest, Hidas Juditot, Orosz Gábor Viktort és Rubovszky Ritát legemlékezetesebb filmélményeiről kérdezte.

A 13 év után feltámasztott, 44. Magyar Filmszemlén nyolc kategóriában 152 versenyfilm és közel száz információs vetítés, filmekhez kapcsolódó beszélgetések várják a nézőket. A fővárosi önkormányzat által támogatott, február 3. és 9. között a budapesti Corvin moziban megrendezendő eseményen először mutatkozik be egy négytagú ökumenikus zsűri.

„Nemzetközi filmfesztiválok életében már természetes, hogy egyházak, társadalmi és jótékonysági szervezetek képviselőit hívják meg az ökumenikusnak nevezett zsűribe. A hagyományos, szakmai zsűri mellett ennek a testületnek az ereje az általuk képviselt másfajta szempontrendszerben rejlik. Nem kizárólag filmes szakmai szempontok alapján ítélnek, hanem a társadalmi sorskérdések bemutatása felől közelítik meg az alkotásokat” – hangsúlyozza a Szemléleknek Meskó Zsolt rendező, a szemle egyik szervezője.

Az ökumenikus zsűri két díjat ítél oda. Az egyiket az általuk legjobbnak tartott filmnek, a másikat pedig annak, amelyik a legérzékenyebben mutat be egy magyarországi társadalmi problémát.

Lapunk megkérdezte a négy zsűritagot, hogy (1.) melyik magyar filmet látták a legtöbbször, és (2.) elevenítsék fel legemlékezetesebb magyar filmélményeiket. Emellett idézünk (3.) a szemlére írt vallomásukból.

HAJNAL ÁGNES
a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vállalati kapcsolatok vezetője

(1.) A Macskafogót.

(2.) Próbáltam olyan emlékeket keresni, amelyek évekig velem maradtak. Az első az Árvácska, ezt 11 éves koromban láttam, nagyon megviselt, fájóan tökéletes alkotás. Fiatal felnőtt koromban a Kutya éji dala, ma pedig az Ítéletlenül és a Habfürdő.

HIDAS JUDIT
az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség médiaportfólió-igazgatója

(1-2.) Isten, hozta őrnagy úr! – Ez mindkét kérdésre a válaszom, mert azt nézem meg legtöbbször, ami a legnagyobb hatással volt rám. A humora, a színészi játék, a történet kompaktsága, ahogy egy kis dolgon keresztül mesél az emberi kiszolgáltatottságról, mind-mind kiemelkedő alkotássá teszi. És persze az érzés, hogy ízig-vérig rólunk szól.

(3.) „A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) régi diákjaként és filmrajongóként nem volt kérdés, hogy elfogadjam a felkérést az ökumenikus zsűribe, pláne, hogy az elmúlt években nagyon fontos lett számomra a zsidó közösséghez való tartozás. Sokan gondolják, hogy a vallás és a művészet nem összeegyeztethető, hogy a vallási dogmák a művészi szabadság ellen hatnak, és megkötik a művész kezét. Sajnos tényleg van erre is példa, de az igazi művészet nem képzelhető el a transzcendens nélkül, és mély kapcsolata van a valódi hittel.”

OROSZ GÁBOR VIKTOR
evangélikus lelkész

(1.) Török Ferenc diplomafilmjét: Moszkva tér.

(2.) A tanú, mert egy egyszerű gátőr szatirikus sorsán keresztül mutatja be a Rákosi-rendszer abszurditását, miközben olyan szentenciákat hallunk benne, amelyeket mind a mai napig egy egész ország idéz: „Az a gyanús, ami nem gyanús”; „Egyszer majd kérni fogunk magától valamit”; „A nemzetközi helyzet egyre fokozódik!”; „Az élet nem habos torta”; „Az új magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk”; „Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának!”

(3.) „A teológia tudománya létértelmezés, nincs olyan kérdés, amely egyúttal ne lenne teológiai kérdés is. A teológia fogalmát ugyanakkor helyettesíthetnénk az előző mondatban a »filmművészet« kifejezéssel, és máris érzékelhető a közös metszet: a lét értelmezése iránti szenvedély. Lényegesnek tartom, hogy a bibliaolvasás esztétikai megközelítése számol egy képi világgal, amely az olvasás folyamatában tárul elé, tulajdonképpen »rövidfilmekben« jelenik meg a szemei előtt. Hasonló a helyzet a filmekkel, csak fordítva, egy képi gondolatvilág jelenik meg a néző előtt, amely megérinti, »megolvassa« őt azáltal, hogy az élet új, mégis talán ismerős kontextusaiba helyezi, ezáltal saját élmény alapú kérdésekhez és válaszokhoz segítheti.”

RUBOVSZKY RITA
a Ciszterci Iskolai Főhatóság Igazgatója

(1.) A Gothár Péter rendezte Megáll az idő című filmet. Bár a hatvanas években játszódik, a kora nyolcvanas években született, amikor én voltam gimnazista. Ezt a halhatatlan filmet nézve mindahányszor visszalélegzem fiatalkorom Magyarországának szűk levegőjét, ugyanakkor egymástól elszigetelt párhuzamos valóságait.

(2.) Fábri Zoltán Ötödik pecsét című filmje. Minden vágása, világítása, színészi és rendezői megoldása az egyetemes filmművészet csúcsa, a bibliai szimbólumrendszeren keresztül elmélyített életigazságai, a döntés kételyébe belehaló mindenkori ember ábrázolása kortól és nemzedéktől független erkölcsi kánon.

(3.) „Thomas Merton híres amerikai trappista szerzetesnek, lelki írónak azt mondta a monostor portása, amikor először átlépte a monostor küszöbét: »Ide nem egyedül jöttél«. Az ember sosem egyedül lép az Isten színe elé. Magával hozza személyes és társadalmi-történeti jelenének örömét és traumáit, szűk és tág családját, hazájának minden ínségét és reménységét. A jó film ennek lenyomata. Számos a fesztiválon szereplő film vált imádsággá bennem, miközben néztem őket, hisz a mai Magyarország törékenységét és sebzettségét, ugyanakkor mélységes emberbe és a jövőbe vetett hitét viszi az Úristen elé.”

A Filmszemle rövid dokumentumfilm-versenyébe bekerült Mészáros Anett rendezése, a Szelíden megélt erő, amely Baán Izsák bencés szerzetest mutatja be. Részletes program az esemény honlapján.

Így támogathatja a Szemléleket

A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.

Támogatom