Az év elején megközelítette, azóta bizonyosan át is lépte az 500-as határt a háború miatt megsemmisült templomok és vallási helyek száma Ukrajnában.
Az orosz invázió nyomán legalább 494 vallási épületet romboltak le, rongáltak meg vagy fosztottak ki Ukrajnában, ahol a vallási épületek orosz katonai bázisként történő lefoglalása is növeli a vallási helyek pusztulásának mértékét – jelentette 2023. február 1-jén a Vallásszabadság Intézet (Institute for Religious Freedom – IRF Ukraine). A 2001-ben Kijevben alapított nem kormányzati emberi jogi szervezet a Nemzetközi Vallásszabadságról szóló, washingtoni csúcstalálkozón ismertette a háború ukrán vallási közösségekre gyakorolt hatásának adatait.
A rombolás folyamatát hűen érzékelteti, hogy tavaly március végén 60 körülire becsülték a szétlőtt templomok számát, 2022 júliusára már 200 fölé emelkedett ez a szomorú mutató.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2023 márciusában osztott meg a közösségi médiában egy videó-összeállítást az oroszok által lerombolt vallási épületekről, majd idén áprilisban tartott beszédében is megemlékezett a drámai templomrombolásról, amikor 60 múzeum tönkretételére is rámutatott.
Pusztítás Ukrajna minden régiójában
A legtöbb templomot, mecsetet és zsinagógát Ukrajna megszállt Donyeck (legalább 120) és Luhanszk (több mint 70 építmény) régiójában rombolták le. A pusztítás mértéke szintén magas a kijevi régióban (70), ahol elkeseredett harcokat vívtak a főváros védelmében, valamint a herszoni és a harkivi régióban is, ahol mindkét régióban több mint 50 vallási épületet pusztítottak el.
Bár leginkább az ország keleti régiói érintettek, a megrongált vallási helyek egész Ukrajnában megtalálhatók, a déli Herszontól az északi Csernyihivig. A polgári célpontok elleni orosz légicsapások, beleértve a dróntámadásokat is, Ukrajna szinte minden régióját érintették és a mai napig folytatódnak.
A Vallásszabadság Intézet számos olyan esetet is dokumentált, amikor vallási épületeket foglaltak el Ukrajnában, hogy orosz katonai bázisként használják őket, vagy hogy elrejtsék az orosz csapatok lőállásait. „Az orosz hadsereg ezen taktikája az ukrajnai vallási helyszínek pusztításának fokozódását idézi elő” – jelentette az IRF Ukraine.
Az IRF Ukraine dokumentálja a vallási személyek és hívők elleni célzott támadásokat is, amelyeket az orosz hadsereg és a hírszerző szolgálatok hajtanak végre, elsősorban Ukrajna megszállt területein.
A hívők és a papság gyakran váltak az orosz megszálló hatóságok célpontjaivá
az ukrán nyelv, a más felekezethez való tartozás, vagy az ukrán identitás bármely más megnyilvánulása miatt.
Érintett minden vallás és felekezet
Ukrajna Etnikai Ügyekért és Lelkiismereti Szabadságért Felelős Állami Szolgálata szerint az orosz támadások kezdete óta legalább 307 vallási helyszínt tettek tönkre Ukrajnában, köztük az ukrán vallási közösségek templomait, mecseteit, zsinagógáit, oktatási és közigazgatási épületeit.
Az orosz invázió során megrongált vallási helyszínek többsége keresztény (297), öt muzulmán és öt zsidó.
Az érintett helyszínek közül harminc különböző protestáns közösségekhez, 21 az ukrán ortodox egyházhoz, öt a római katolikus egyházhoz, négy a görögkatolikus egyházhoz, és 95 a Jehova tanúihoz tartozik.
Az orosz támadások során teljesen vagy részben tönkrement keresztény vallási helyek negyvennyolc százaléka – 142 helyszín – az ukrán ortodox egyházhoz tartozik, amely 2022. május 27-i tanácsülése után kinyilvánította függetlenségét az orosz ortodox egyház moszkvai patriarchátusától.
Az UNESCO 2022. február 24. és idén február 1. között 238, kárt szenvedett ukrajnai kulturális helyszínt ellenőrzött, amelyek között vallási épületek, múzeumok, történelmi és kulturális épületek, műemlékek és könyvtárak is vannak.