Szerinte a püspöki konferencia pedagógussztrájkkal kapcsolatos megnyilatkozásának tartalma ellentétes a keresztény tanítással, és arra kéri az illetékeseket, vonják vissza szavaikat.
Nem is olyan régen, karácsony előtt született az a házasságot az emberi méltóság alapjaként aposztrofáló egyházi közlemény, mely nagy port kavart a zsidó és a keresztény egyházakban egyaránt. A nyilvánvalóan elhibázott, 14 egyházi felekezet által aláírt nyilatkozat kapcsán utólag a reformátusok jóindulatú értelmezést, a zsidó és az evangélikus közösség viszont bocsánatot kért – dr. Frölich Róbert országos főrabbi egyenesen “vállalhatatlannak” nevezte a mondatot. A visszakozó egyházi vezetők arra hivatkoztak, hogy több szövegváltozatot is köröztettek az illetékesek, és a sok egyeztetés és módosítás után elsiklott a figyelmük az ominózus mondat felett, illetve arra, hogy az a szöveg, amit ők jóváhagytak, nem tartalmazta a tévtanítással felérő mondatot. A katolikus egyház az ügyben hallgatásba burkolózott – a Szemlélek többszöri telefonos és írásbeli megkeresésére sem válaszoltak –, és azóta sem tudni, hogy ki és milyen okból fogalmazott meg a zsidó-keresztény hagyományokon alapuló egyházak tanításának ellentmondó közleményt.
Hasonló érzése van most sokaknak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) legújabb közleménye kapcsán.
Szerkesztőségünkhöz már több jelzés is érkezett – papok és civilek részéről egyaránt –, melyben sajnálatukat fejezik ki a katolikus egyház vezetőinek pedagógussztrájkkal kapcsolatban kiadott megnyilatkozása miatt.
Mutatjuk a nyilatkozat teljes szövegét, mely elérhető a katolikus.hu oldalon is:
Az alábbiakban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményét olvashatják:
A sajtóból értesültünk néhány egyházi oktatási intézmény egyes pedagógusainak kezdeményezéséről. Tisztában vagyunk a pedagógusok helyzetével. A katolikus egyházmegyei fenntartók a hangulatkeltést nem tartják célravezetőnek, különösen nem a választási kampány idején. A követelések helyett minden esetben a tárgyalásos megoldást részesítik előnyben.
Továbbra is bízunk pedagógusaink józan ítélőképességében és felelős magatartásában.
Budapest, 2022. február 28.
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
Az aláírásnak azért is van különleges jelentősége, mert ha így ír alá az MKPK, az azt jelenti, hogy – elvben – a közlemény valamennyi püspök jóváhagyásával bír. Az előzményeket tekintve nem tudjuk, hogy ez valóban így van-e, mert a karácsony előtti nyilatkozat kapcsán is volt olyan püspök, aki úgy nyilatkozott a Szemléleknek, hogy ő nem látta előzetesen a közleményt.
A pedagógussztrájkkal kapcsolatos, szerkesztőségünkhöz eljuttatott – az egyház közleményét kivétel nélkül elutasítandónak tartó – vélemények közül
egy édesapa levelét tesszük közzé, mely személyeskedéstől és indulatoktól mentesen foglalja össze sok katolikus véleményét.
A szerző levelét közvetlenül is eljuttatta az MKPK Titkárságához.
***
Főtisztelendő Püspök Urak!
Megrökönyödve olvastam a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia félhivatalos honlapjának tekinthető katolikus.hu oldalon a közleményt a „Magyar Katolikus Püspöki Konferencia” aláírásával (név nélkül), mely az egyházi oktatási intézmények pedagógusainak a pedagógusok engedetlenségi mozgalmához történő csatlakozásáról szól.
A közleményt idézve:
„A katolikus egyházmegyei fenntartók a hangulatkeltést nem tartják célravezetőnek, különösen nem a választási kampány idején. A követelések helyett minden esetben a tárgyalásos megoldást részesítik előnyben.”
A fenti állásfoglalással egyetérteni nem tudok, sőt szégyellnivalónak tartom. Ahogy hívő katolikusként, több gyermek apjaként kellemetlen érzés kerülget, amikor az egyházi tisztviselők szexuális visszaéléseiről vagyok kénytelen olvasni a médiában, most hasonlóan érzem magam:
szégyellem magam azok helyett is, akik a hibát elkövették.
Ez a közlemény ugyanis egy óriási hiba, a katolikus, illetve a keresztény tanítással és értékrenddel nem összeegyeztethető.
A polgári engedetlenség az iskolákban azért indult, mert a kormányzat a pedagógusok sztrájkjogát kívánja ellehetetleníteni. Sztrájkot azért fontolgatnak a pedagógusok, mert nem fizetik meg őket.
Ha egy pap pártpolitikai kérdésben állást foglal a hívek előtt egy misén, az hiba. Ha egy katolikus ember véleményt nyilvánít politikai kérdésekben, a saját érdekei érvényesítése, a családja megélhetése biztosítása érdekében, akkor a kötelességét teljesíti. Emberi, állampolgári, keresztény hívő kötelességét.
A pedagógusok nem hangulatot keltenek.
A katolikusok nevében Önök által vagy az Önök nevében közzétett közlemény demagóg jellege vetekszik az önkényuralmi rendszerek pártsajtóinak teljesítményével.
Kérem Önöket, vegyék le!
Már csak azért sem korrekt a közlemény, mert a „választásokra” és a „hangulatkeltésre” egy mondaton belül hivatkozva akár burkolt politikai állásfoglalásként is értékelhető a mondat. Magánemberként ezt Önök is megtehetik, pártpolitikában állást foglalhatnak, püspökként ugyanez óriási hiba.
A véleménynyilvánítás alapvető emberi jog, ezt az egyháznak is támogatnia kellene, abban az esetben is, ha egyes intézményeire ez terhes. A pedagógusok így tudják a véleményüket hallatni, Önöknek pedig a véleménynyilvánítás e formáját is támogatniuk kellene.
Idézem Önöknek a valóban katolikus tanítást:
LABOREM EXERCENS (II. János Pál pápa enciklikája)
„Jelen esetben a társadalmi etika sarkponti problémája az elvégzett munkáért járó díjazás. A jelen körülmények között ugyanis nincs fontosabb módja az igazságosság megvalósításának a munkás és munkaadó viszonyában, mint a munkabér.”
[…]
Ebből következően pontosan az igazságos bér lesz minden esetben az egész társadalmi-gazdasági rendszer igazságosságának a bizonysága, és igazolja a rendszer helyes működését.
[…]
89. Az igazságosság ezen bizonyítéka elsősorban a családot érinti. Egy felnőtt személy, aki családért felelős, akkor részesül munkájáért az igazságos díjazásban, ha az elegendő ahhoz, hogy családot alapítson, méltó módon fenntartsa és biztosítani tudja annak jövőjét. Ilyen bérezés akár az ún. családi bér által valósítható meg – azaz olyan bérrel, amit a családfő kap munkája fejében, s ez elegendő az egész család szükségleteire úgy, hogy a feleség nem kényszerül otthonán kívül munkát vállalni –, akár más szociális juttatások révén, mint családi pótlék, vagy az anyának adott fizetés által, aki kizárólag a családnak szenteli magát. E szolgáltatásoknak meg kell felelniük a tényleges szükségletnek, azaz a családtagok számának mindaddig, amíg nem nőnek fel annyira, hogy méltó módon felelősséget vállalhassanak a tulajdon életükért.”
„A sztrájk mint végső eszköz
99. Miközben a szakszervezetek igazságos jogaikért fáradoznak, a „sztrájk” eszközével is élnek, azaz a munkabeszüntetéssel, mint bizonyos végső figyelmeztetéssel, ami „ultimátumnak” nevezhető az illetékes hatóságok és elsősorban a munkaadók felé. Ezt az eszközt a katolikus társadalmi tanítás, az igazságosság határain belül megfelelő feltételek mellett, törvényesnek tekinti. Ezzel kapcsolatban a munkások számára biztosítani kell a sztrájkhoz való jogot anélkül, hogy a munkabeszüntetés miatt büntetés érné őket. Elfogadva, hogy a sztrájk igazságos és törvényes eszköz, ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy bizonyos értelemben utolsó eszköz. Tilos vele visszaélni; különösen pedig tilos „politikai” célok szolgálatába állítani. Ezen túlmenően soha nem szabad elfelejteni, hogy amikor a polgári együttélés számára lényeges szolgáltatásokról van szó, ezeket minden esetben, ha szükséges, törvényes eszközökkel is biztosítani kell. A sztrájkkal való visszaélés ugyanis az egész társadalmi-gazdasági élet megbénulásához vezethet, ez pedig ellentétben áll a társadalom közjava igényeivel, amely közjó megfelel a helyesen értett munka rendeltetésének is.”
Emlékeztetem Önöket még, hogy
a munkások bérének megrövidítése vagy visszatartása égbekiáltó bűn.
„Szegény és nélkülöző munkás bérét, akár testvéreid közül való, akár azok közül az idegenek közül, akik országodban, városaidban élnek, ne tartsd vissza. Még aznap, mielőtt a nap lenyugodna fölötte, add meg a bérét. Mert szegény, és türelmetlenül várja. Különben az Urat hívja ellened, s bűn nehezedik rád.” (MTörv 24,14-15; ld. még Jak 5,4)
Ugyan formális (jogi) értelemben a bérek visszatartása persze nem valósul meg, de annyi biztos, hogy „nélkülöző munkás” emberekről van szó, és a munkájuk értékével arányos bért egyelőre nem kapják meg.
Amint írták: Önök is „tisztában vannak a pedagógusok helyzetével”. Hát segítsék is őket.
Tisztelettel:
Bede Máté
* * *
Hasonló meglátásának adott hangot a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának kommunikációs vezetője – Szőnyi Szilárd reakciója ide kattintva olvasható.
