Előttem van a kép: a 21. századi Jézus egy színes fényekkel teli helyen fiatalokkal összeölelkezve boldogan kántálja az Abba egyik slágerét… Vagy Jézus nem is bulizna?
„Buli keresztényeknek?” – ezt a kérdést szegezte nekem egy barátom, akinek lelkesen meséltem, hogy szórakozni megyek szombat este a Shoeshine Heaven’s Garden eseményére. Válaszként rögtön rávágtam egy „Igen!”- t, és csak utána gondolkodtam el a kérdés mögöttes tartalmán.
A Shoeshine évek óta szervez bulikat fiataloknak, főképpen a 18-35 év közötti korosztálynak, a keresztény „bulikultúra” kiépítésére és népszerűsítésére törekedve. Legyünk ugyanis bármilyenek, bármilyen háttérrel és bármilyen jövőképpel,
olykor mindenkinek szüksége van a közösségre, és arra, hogy kiengedje a gőzt munka, egyetem után.
De mégis mi a válasz a kérdésre?
Kezdjük először magával a „buli” szóval. Halljuk, hogy lesz egy parti – hogyan reagálunk? Van, aki akár már délben elindulna, mert csontjaiban érzi a zene lüktetését, van, aki elintézi egy „köszi, de nem nekem való”, „kinőttem már ebből” mondattal, más egyszerűen csak bizonytalan. Én ez utóbbiak közé tartoztam, de az este végére rájöttem, hogy
a Shoeshine buliján mindenki megtalálhatta a helyét:
a „partiarcokat” hatalmas táncparkett várta, akik meg inkább beszélgetni vágytak, nyugodt szívvel megtehették az elkülönített asztaloknál.
Na, de miben más, mitől „keresztény” az esemény?
Van, amiben nem más: mi is fogyasztottunk alkoholt, mulattunk, táncoltunk (és nem csak a Tankcsapda Mennyország touristjára), a keresztény jelző azonban plusz töltetet adott az eseménynek. A hangsúly a mértéken volt. Úgy mondanám, hogy bizonyos kereteken belül szórakoztunk: nem féltünk, hogy bármit belekevernek az italunkba, vagy hogy éppen mi magunk kivel „keveredünk össze” az este folyamán. Számomra nagyon pozitív volt, hogy – annak ellenére, hogy lényegesen több fiú volt, mint lány – nem találkoztam „nyomulós” alakokkal, senkinek nem az volt a célja, hogy leigya magát a sárga földig, ehelyett jókedvről, beszélgetésekről és találkozásokról szólt az este. Hasonló értékrendű fiatalokkal bulizhattam, akik hasonlóan gondolkodnak, és nem azért jöttek, hogy „egyéjszakás kalandot” gyűjtsenek. Számomra ez az este nem „csak” egy buli volt, ami után hajnalban hazamegy az ember, és tizenegykor másnaposan ébred, majd visszaesik az élet mókuskerekébe…
Élmény volt félelem nélkül szórakozni és elengedni magam, ráadásul számos baráttal is gazdagodtam az este folyamán,
akikkel azóta is aktívan tartjuk a kapcsolatot.
Azt gondolom, hogy a Shoeshine-partin a helyed, ha új emberekkel szeretnél találkozni, beszélgetni, bulizni egy hatalmasat anélkül, hogy kellemetlenül vagy feszengve éreznéd magad!
Rajkai Eszter
