“A béke oldalán állni ma azt jelenti, hogy Ukrajna mellett állunk”

Az Európai Bizottság hétgyermekes elnöke egy keresztény közösséghez látogatott, ahol beszédet is mondott Európa közelmúltjáról és jövőjéről.

Létezik Franciaország közepén egy aprócska település – a falu tucatnyi házból áll csupán, utcáinak száma jelentéktelen. Ide vonult el a világ zajától egy svájci fiatalember a II. világháború idején, hogy elindítsa a béke, a kiengesztelődés mai napig tartó folyamatát maga körül. Olyan jól sikerült ez a kezdeményezés, hogy bár Roger testvér már nem él közöttünk, Taizében heti váltásban több ezer ember jön össze a világ minden tájáról, hogy találkozzanak, hogy megosszák lelki kincseiket, hogy megerősödjenek a béke, a kiengesztelődés szolgálatában.

A Szemlélek 2018-ban készített videót a helyszínen (ide kattintva érhető el), akkor számos ország képviselője osztotta meg élményeit, tapasztalatait az ottani különleges erőforrás kapcsán.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még soha nem járt Taizében, de a kis falu régen felkeltette az érdeklődését. 2022 nyarának végén

nem csupán ellátogatott a kicsiny településre, de 48 órát töltött az aktuális találkozó résztvevői között,

majd programja zárásaként beszédet mondott. A teljes szöveg angol nyelven ide kattintva érhető el, alább a lényegi üzeneteket foglaljuk össze.

A bizottság elnöke egy szentírási példázattal, a talentumok történetével kezdte beszédét, arra utalva, hogy szerinte minden európai generációnak sajátos küldetése van. Az ő szüleinek generációja – a taizéi közösséget alapító Roger testvér korosztálya – háborúk közt nőtt fel, s ők azok, akik letették a békére és egységre törekvő Európai Unió alapjait. Elültették azt a magot, amelyet az őket következő generációk segítenek növekedni, virágba borulni. Ennek a növekedésnek a jele, hogy ma az Európai Unió polgárai szabadon utazhatnak, dolgozhatnak, tanulhatnak egymás országaiban – ez a mai fiatalok számára már adottság, evidencia.

Ursula von der Leyen
(Fotó: Oliver Sittel/kath.ch)

– Vajon mi az én generációm küldetése? – fogalmazta meg a dilemmát a politikus, s meg is válaszolta hamar: “az a mi missziónk, hogy megőrizzük kontinensünk békéjét”. Ahogy már utalt rá,

az EU a béke iránti vágyból született, s bizonyos értelemben az unió a legsikeresebb békeprojekt az emberiség történetében, hiszen szerinte elképzelhetetlen, hogy a tagállamok megtámadják egymást.

Olyan béke ez, amely értékeken és alapelveken nyugszik.

– Ebből fakad, hogy a Kremlből kiinduló agresszió első pillanatától Ukrajna oldalán állunk – jelentette ki Ursula von der Leyen, amire tapssal reagáltak a jelenlévők. – Ha az orosz haderő abbahagyja a harcot, megszűnik a háború Ukrajna területén. De ha az ukránok hagyják abba a harcot, Ukrajna megszűnik létezni. A béke oldalán állni ma azt jelenti, hogy Ukrajna mellett állunk. Miközben az ukránok saját túlélésükért küzdenek, a mi európai értékeinket is védik. Az ukránok nem csupán a házaikat védik, hanem ahhoz való jogukat is, hogy ők határozzák meg saját jövőjüket – folytatta az Európai Bizottság elnöke. A Taizéi Közösség vezetőjét, Alois testvért idézve a politikus is

bízik benne, hogy nem az ördögé lesz az utolsó szó Ukrajnában.

Ursula von der Leyen
(Fotó: Oliver Sittel/kath.ch)

A béke témáját követően a természettel való kapcsolat helyreállítása került szóba.

– A teremtett világ ránk van bízva, de nem a mi tulajdonunk, s erről megfeledkeztünk – fogalmazott az elnök. – Olyan gazdaságot építettünk, amely kitermel, elfogyaszt, majd eldob. Ez egyszerűen fenntarthatatlan. Erkölcsi kötelességünk jól bánni a természettel – mutatott rá. Nem véletlen, hogy elnöki tevékenysége kezdetén olyan programot hirdetett, amely stratégiai célként kezeli a környezet védelmét. A járványhelyzet is megerősítette, hogy mennyire szükség van a természetre az életünkben.

Az Ukrajna elleni agresszió azt is megmutatta, mennyire ki van szolgáltatva Európa az orosz nyersanyagoknak. Az emberek magukon érzékelik az energiaárak növekedését, amely folyamat a Kremlből kiinduló zsarolás következménye.

Az Európai Bizottság elnöke szerint nincs más választás: függetlenednünk kell a fosszilis forrásból származó üzemanyagoktól.

Növelni kell az energiahatékonyságunkat, a megújuló energia felhasználását: Nap, szél, földhő, biomassza, hidrogén…

A harmadik gondolatkör a generációk közötti szolidaritást érintette. E téren Ursula von der Leyen saját családjára utalt, hiszen hét gyermek édesanyjaként közvetlen tapasztalata van róla, mennyire nagy kihívások állnak a fiatalok előtt: pandémia, bezártság, háborús jövőkép… Némi derültséget okozott az a célzás, miszerint a Facebook nyelvén talán úgy lehetne leírni a helyzetet: bonyolult.

Az elnök szerint beléptünk a radikális bizonytalanság korába.

Ferenc pápát idézve: ha egy fiatal elbukik, az egész emberiség elbukik, de amikor egy fiatal talpra áll, az egész világ felkel újra.

Ursula von der Leyen
(Fotó: Oliver Sittel/kath.ch)

– A fiatalok jelentik a szolidaritás motorját Európában. És ez már a pandémia korai időszakában is megmutatkozott, amikor ti segítettek az időseknek, akik nem hagyhatták el otthonaikat. De a hazájukat elhagyni kényszerülő ukrán menekültek befogadásánál is rengeteg fiatal segédkezett. Az elmúlt években rengeteg dolgot tanítottak nekünk a fiatalok. Olyan példát mutattak, amely segít, hogy nagyobb bizalommal tekintsek a jövő felé – mondott köszönetet a holnap képviselőinek a politikus.

S hogy melyek Európa értékei? Az unió vezető tisztségviselője ennek kapcsán XVI. Benedek emeritus pápát idézte: az emberi jogok eszméje, minden ember törvény előtti egyenlőségének eszméje, az emberi méltóság sérthetetlenségének minden egyes emberben való elismerése, és az emberek tetteikért való felelősségének tudata.

Szabadon elkötelezett - ez a két szó fejezi ki legjobban mindazt, aki vagyok, ahogyan gondolkodom. A párbeszéd a lételemem: rengeteget tanulok a másokkal való dialógusokból. Hiszek benne, hogy mindenkit gazdagabbá tesz, ha kevesebbet ítélkezünk és többet kérdezünk.