Esti tükör, 2021. április 11.
Ünnep van ma, a költészet ünnepe.
A járvány idén átírta a hagyományos ünnepi programot, így most kedvenc fotelunkban ülve olvashatjuk mai alkotók műveinek költészet napi összeállítását, l’art pour l’art, olvashatjuk fiatal költők verseit arról, hogyan érzik magukat ma Magyarországon, és meghallgathatjuk a szülinapos József Attila és költőtársai verseinek izgalmas zenés feldolgozásait is. A Müpa a magyar költészet napja alkalmából két különleges produkciót tesz mindenki számára elérhetővé: Hobo Látnokok, költők, csavargók című estjét és a Tandori Dezső előtt tisztelgő, A megnyerhető veszteség című emlékműsort. Szívmelengető élmény újra hallani Ian Lindsay-t, aki idén sem felejtette el a költészet napját: az Egyesült Királyság volt budapesti nagykövete most is magyarul szaval.
Apropó, Egyesült Királyság!
A szigetországban a héten elhunyt Fülöp edinburgh-i hercegre emlékeznek. Kevesen tudják, hogy II. Erzsébet királynő férje rendszeresen vett ecsetet a kezébe, és művészként is maradandót alkotott.
Apropó, alkotás!
Az anyagi világ létrejöttéről folyó, a teremtéshívők és az evolúcióhívők között feszülő örök vitát járja körül írásában a Magyar Pünkösdi Egyház igehirdetője, aki egyben biológus és informatikai mérnök is. Lehet, provokatív a téma megközelítése, de lehetőségünk van elgondolkodni a felelősségünkön, hogy mire használjuk a hitet, és mire a tudományt. Az ugyanis, hogy igaznak tartjuk-e az isteni teremtés gondolatát, vagy elvetjük, nem pusztán filozófiai kérdés, hanem személyes sorsunk függ tőle.
Apropó, sors!
A koronavírusos betegek sorsa kiszámíthatatlan, sokszor az orvosok sem tudják, hogy az egyik beteg miért épül fel, a másik miért nem – ezt egy hazai kórház Covid-osztályán dolgozó szemészorvos mondta, hozzátéve, hogy siralmasnak látja a helyzetet.
Közben az oltási program jól halad, a kórházban kezeltek száma is csökken, viszont aggodalomra ad okot, hogy a a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője beszélt.
Egy Svédországban élő patológus, Veress Gábor tapasztalata szerint a vírus nagyobb bajt okoz a szervezetben, mint amit most látunk, de hozzáteszi: nem csak az döbbenetes és félelmetes, amit a vírus az emberek testével tesz, de az is, ami a járvány miatt a fejükben történik. Mostanra a pandémia legalább olyan súlyos pszichoszociális, mint amilyen egészségügyi problémává vált.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Radó Iván, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF) elnöke, aki szerint fel kell készülni arra, hogy a járvány lecsengése után a lelkeket ápoljuk, mert enélkül mentális pandémia következik.
Apropó, lélek!
Timothy Dolan, New York bíboros-érseke szerint elég már a fokozatosságból, itt az ideje visszatérni a vasárnapi misére. „Mi katolikusok felismerjük Jézust a szentmisében és a szentáldozásban” – írta, és felszólította egyházmegyéje híveit, hogy bátran járjanak ismét templomba.
Apropó, Jézus!
Hatalmas Krisztus-szobrot építenek Brazília déli részén, Encantado városában. A szobor a Rio de Janeiróban található Krisztus-szoborhoz hasonlóan néz ki, de annál magasabb lesz, és a Védelmező Krisztus nevet kapja. Ha befejezik, talapzattal együtt 43 méter magas lesz, vagyis öt méterrel magasabb, mint a riói Megváltó Krisztus szobra, belsejében lift, tetején kilátó üzemel majd.
„Láttam Uram a hegyeidet
S olyan kicsike vagyok én.
Szeretnék nagy lenni, hozzád hasonló,
Hogy küszöbödre ülhessek, Uram.”
