Közlemény

Milyen lelkiállapotban van Magyarország a választások előtt, és mi várható április 12-e után? Erről a kérdésről beszélgettünk a Szemlélek Klub extra kedd esti alkalmán Babarczy Eszterrel, Borókai Gáborral és Pajor Tamással a Háló Közösségi és Kulturális Központban. A házigazda Gégény István, a Szemlélek Alapítvány elnöke és Szőnyi Szilárd főszerkesztő voltak.

Lehet-e Nietzsche és Pilinszky szövegei alapján kortárs oratóriumban ábrázolni Jézus Krisztus szenvedését és megváltó halálát? A megfeszített (Der Gekreuzigte) című, idén bemutatott darabja apropóján...

Milyen erkölcsi és más megfontolásokkal készüljünk a választásokra? Lehetséges-e keresztény szempontokat érvényesíteni április 12-én a szavazóurnáknál? Merre tovább, Magyarország? Ezeket a kérdéseket beszéljük át a „Szemlélek Klub extra" vendégeivel április 7-én.

A békességteremtés jegyében indított sorozatot a választások előtt Varga László a kaposvári egyházmegye honlapján és Facebook-oldalán. Ahogy lapunk adott interjújában elmondta, a katolikus püspököt a Szemlélek egyik cikke ihlette a kezdeményezésre. Az alábbiakban a második hét bejegyzéseit gyűjtöttük egybe.

Győzelmük esetén mit módosítanának a jelenlegi egyházügyi szabályozáson, és mit hagynának változatlanul? A választásokon induló pártoknak 11 kérdést küldtünk, hogy azok alapján vázolják fel elképzeléseiket. A Tisza Párt után másodikként a Mi Hazánk Mozgalom válaszait közüljük.

„Mégsem választottak »ellenpápát« a konzervatív anglikánok” című írásában Bak Ádám anglikán segédlelkész gyakorlatilag örvendezve taglalta, hogy a déli félteke anglikán közösségei nem szakítottak Canterburyvel. Ehelyett az egyház egyben tartása mellett döntöttek, elfogadva az Anglikán Közösséget jellemző sokszínűséget, melyben egyes egyházakban elfogadott nők, sőt akár LMBTQ-személyek püspökké választása is. Nem ez történt, nem is ennek az ellenkezője – hanem ennél sokkal több. Ifj. Prózsa István református lelkész vitacikke.

Az anglikán világban hónapokig keringett a hír: a konzervatív részegyházak saját vezetőt választhatnak, ha szerintük Canterbury túl messzire távolodik a hagyományos tanítástól. A múlt heti nigériai egyeztetéseken valóban felmerült ez a lehetőség, ám a terv egyelőre lekerült a napirendről. A vita jól mutatja, hogy a női vezetők elismerése vagy az LMBT-emberek elfogadása terén milyen feszültségek terhelik az anglikán közösséget.

Miközben Mike Károly pacifizmusról írt cikkének egyes olvasataival egyetért, alapállítását, hogy a legújabb katolikus tanítás tévesen vet el minden erőszakot, ezért vissza kellene térni a tanítóhivatal korábbi felfogáshoz, vitathatónak tartja. A szerzővel polemizáló Völgyi András amellett érvel, hogy miért csak az önvédelmi célú fegyverfogás elfogadható.

Három éve diákként érkezett Iránból Magyarországra. Muszlim családban nőtt fel, aztán keresztény lett, egy olyan országban, ahol a nők legapróbb kihágását is veréssel, kínzással büntetik. Ayda – biztonsági okokból nevezzük így – azonban mást akart: könyveket, válaszokat, szabadságot. Amikor férjhez akarták kényszeríteni, öngyilkossággal fenyegetőzött, csak hogy megmeneküljön. Gyarmati Orsolya interjúja.

A keresztény hit nem pacifista, de a pacifizmus hamis szólama időről-időre felhangzik az Egyházban – az utóbbi időben szerencsétlen módon püspöki és pápai megnyilatkozásokban...