Szemle

Mi történik, ha a hitélettel kapcsolatos korai tapasztalatok nem a biztonságról és az elfogadásról szólnak, hanem a félelemről és a bűntudatról? Sajnos vannak hittanórák, ahol akár már óvodáskorban érzelmi nyomással próbálják „jó viselkedésre” nevelni a gyerekeket – például azzal az indokkal, hogy tetteiket Jézus szenvedéséhez kötik. Vas Zoltánnal, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium hitoktatójával arról beszélgettünk, mi volna a valóban gyerekbarát, támogató út a vallási nevelésben.

Az egyházak hitelességének helyreállításához újra kell gondolni az állam és a felekezetek kapcsolatát, helyre kell állítani a vallásszabadságot és a szektorsemleges finanszírozást, illetve a keresztény közösségeknek szembe kell nézniük saját mulasztásaikkal is. Az írás a Telex és a Szemlélek együttműködésének jegyében jelent meg a hírportálon.

Háló – Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról – 1945–1990 címmel jelent meg tavaly év végén az evangélikus tényfeltáró bizottság legújabb kötete. Interjú az érintett teológiai tanárokról szóló könyv szerzőjével és szerkesztőjével, a testület elnökével, Mirák Katalin történésszel az ügynöki lét összetevőiről. Az Egyházfórum 2026/1. számában megjelent (febuárban rögzített) interjút szemlézzük.

Hanyatlás vagy megtisztító lehetőség? Korszakhatárhoz érkezett a magyar kereszténység: már nem az a kérdés, hogy mekkora az egyház társadalmi súlya, hanem hogy mennyire hiteles a jelenléte. Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát Telexen megjelent írását szemlézzük.

Skizofrén állapotba került a hazai kereszténység a saját tanítása és a politikai érdekek közötti szakadékban. Hogy fel tud-e ébredni a kómaszerű kábulatból a katolikus és református intézményrendszer, nehezen megválaszolható dilemma. Gégény István írását szemlézzük a Telexről.

Számos fórumon felmerült már, és az utóbbi idők közéleti fejleményei csak megerősítették, hogy a Magyar Katolikus Egyház kommunikációja megújításra szorul. A téma szakértője, Kormos Gyula, a bencések tanácsadója a Megújul.hu oldalán vitaindító igénnyel osztotta meg a területen szerzett tapasztalatait.

Mi­lyen lenne az ide­á­lis kap­cso­lat egy­ház és állam kö­zött? Mire szá­mít a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház elnök-püspöke, Szemerei János a vá­lasz­tás után? És mire hívja fel a hívek és a lel­ké­szek fi­gyel­mét? Az evangelikus.hu interjúját szemlézzük.

Két, merőben eltérő értékelés látott napvilágot a református nyilvánosságban az egyház politikai szerepéről. Nagy Károly Zsolt, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese mély, a strukturális bűnökkel számot vető megtérést sürget. A Steinbach József lelkészi elnökkel készült interjú ezzel szemben a mélyebb, rendszerszintű önvizsgálat igénye nélkül taglalja állam és egyház kapcsolatát.

„Magyarország most olyan időszakba lépett, amikor sokan az igazság kimondását várják. Bűnbánat sincs az igazság felfedése nélkül: ami bűn volt, azt nevén kell nevezni” – mondta a HVG-nek adott interjúban a pannonhalmi főapát. Az alábbiakban laptársunk engedélyével részleteket közlünk a beszélgetésből.

A Medián friss kutatása szerint a vallásosság és a pártpreferencia kapcsolata jóval árnyaltabb, mint korábban. Bár a rendszeresen templomba járók fele továbbra is a Fidesz–KDNP híve, az alkalmi vallásgyakorlók és a nagy ünnepeken misére járók jelentős része már a Tisza Párt felé fordult. A HVG elemzése szerint mindez azt jelzi, hogy a hívők politikai értelemben egyre kevésbé alkotnak egységes tábort.