Gyarmati Orsolya

A templom tetőszerkezetének felújítása, az egyházközség költségvetése, a hitoktatás, a karitatív munka vagy a fiatalok megszólításának módja mind olyan kérdések, amelyek egy plébániai képviselő-testület elé kerülhetnek. De milyen jogosítvánnyal és hatással működnek ezek a grémiumok, és megjelenik-e bennük a szinodalitás gyakorlata? Az írás eredetileg a megujul.hu oldalon jelent meg.

A bencés és a piarista rend évszázados oktatási hagyományokra épít, de a mai iskolákban más kihívásokkal találkozik, mint elődeik. A digitális világ, a fiatalok bizonytalansága, az egyházzal szembeni társadalmi elvárások és az intézmények fenntartásának gazdasági kérdései egyaránt próbára teszik őket. Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát és Zsódi Viktor piarista tartományfőnök a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Két rend, egy küldetés című eseményen beszélgetett.

Üdvözölték a környezetvédelmi minisztérium felállítását, állást foglaltak az azbesztmérgezés ügyében. Kárhoztatták azokat a jobboldali heccelőket, akik a klímaberendezések csúcsra járatásával akartak borsot törni a kormány orra alá – utóbbiért volt, aki a Tisza Párt szekértolóinak nevezte őket. Interjú Nemes Csaba meteorológussal, környezetpolitikai szakértővel, a katolikus Naphimnusz Természetvédelmi Egyesület vezetőjével és Nobilis Márió katolikus plébánossal, a szervezet alelnökével az idei kánikula tanulságairól.

A katolikus egyházban több száz női szerzetesrend működik világszerte, ám mindössze egyetlen olyan – egyelőre egyházi elismerésre váró – közösség létezik, amely kizárólag az egyházon belüli visszaélések áldozatainak lelki kísérésére jött létre. Az amerikai Szépség, Igazság és Jóság Kis Útjának Nővérei néhány éve bontottak zászlót.

Kirúgtak. Megszűnt a munkahelyed. Vagy neked lett eleged. Majd találok másikat – gondolod. A valóság azonban sokszor egészen más. Hazánkban átlagosan 4–8 hónapig tart, mire valaki újra elhelyezkedik, és minél idősebb az álláskereső, annál nehezebb. Egy munkahely elvesztése ráadásul gyakran lelki válságot is okoz. De miért lett ennyire nehéz állást találni, és mit tehetünk a megváltozott munkaerőpiaci helyzetben?

Hogyan gyakorolható a hit keresztény közösségben, ha valakit aktív homoszexuálisként súlyos bűnben élőnek tekintenek? Milyen sebek érik az LMBTQ-híveket, és találnak-e elfogadásra az egyházukban? A holnapi Budapest Pride előtt öt érintett, valamint egy református és egy evangélikus lelkész szólal meg a kérdésről. És hogy miért nincs köztük katolikus pap? Írásunkból ez is kiderül.

Roma nők szüléstörténeteiben nem ritkák a megalázásról, fenyegetésről, kiszolgáltatottságról szóló beszámolók. Alsózsolcán egy kezdeményezés erre próbál választ adni: helyi roma asszopnyokból képzett dúlák kísérik a várandós nőket. Kishonthy-Kardos Rita dúlával, az EMMA Egyesület közösségi kísérők programjának szakmai vezetőjével beszélgettünk szülészeti erőszakról, rasszizmusról és arról, hogyan válhat a dúlaság közösségi segítséggé és az önérvényesítés eszközévé.

Mi történik, ha a hitélettel kapcsolatos korai tapasztalatok nem a biztonságról és az elfogadásról szólnak, hanem a félelemről és a bűntudatról? Sajnos vannak hittanórák, ahol akár már óvodáskorban érzelmi nyomással próbálják „jó viselkedésre” nevelni a gyerekeket – például azzal az indokkal, hogy tetteiket Jézus szenvedéséhez kötik. Vas Zoltánnal, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium hitoktatójával arról beszélgettünk, mi volna a valóban gyerekbarát, támogató út a vallási nevelésben.

Az elmúlt időszakban sorra szólalnak meg eddig elmondhatatlannak tartott traumák túlélői. A cél egyértelmű: a tettesek felelősségre vonása. Csakhogy a reflektorfénybe kerülésnek gyakran nagyobb a veszélye, mint a megszólalók vagy az újságírók gondolnák. Richter Júlia klinikai szakpszichológussal, a Traumaközpont szakmai vezetőjével beszélgettünk a média felelősségéről és a nyilvánosság csapdájáról.

A Medián friss kutatása szerint a vallásosság és a pártpreferencia kapcsolata jóval árnyaltabb, mint korábban. Bár a rendszeresen templomba járók fele továbbra is a Fidesz–KDNP híve, az alkalmi vallásgyakorlók és a nagy ünnepeken misére járók jelentős része már a Tisza Párt felé fordult. A HVG elemzése szerint mindez azt jelzi, hogy a hívők politikai értelemben egyre kevésbé alkotnak egységes tábort.