Itt vannak az adatok: ennyi hívő szavazott a Fideszre és a Tiszára

A Medián friss kutatása szerint a vallásosság és a pártpreferencia kapcsolata jóval árnyaltabb, mint korábban. Bár a rendszeresen templomba járók fele továbbra is a Fidesz–KDNP híve, az alkalmi vallásgyakorlók és a nagy ünnepeken misére járók jelentős része már a Tisza Párt felé fordult. A HVG elemzése szerint mindez azt jelzi, hogy a hívők politikai értelemben egyre kevésbé alkotnak egységes tábort.

A Medián az április 12-i választásokat megelőző hat napban végzett felmérése azt vizsgálta, hogyan függ össze a pártállás és a vallásosság. A HVG-n most megjelent elemzésből kiderül: a hívők még annyira sem tekinthetők egységes politikai tábornak, mint régebben. A rendszeres vallásgyakorlók fele (51%) fideszesként nyilatkozott ugyan, de az évente többször templomba járók harmada, a nagy ünnepekkor istentiszteletre látogatók közel fele pedig a Tisza Pártra szavazott.

Az értékelés szerint ennek oka, hogy a Tisza Párt „szintén konzervatívként és keresztényként pozicionálta magát, és Magyar Péter pártelnök is számtalanszor utalt arra, hogy vallásgyakorló, keresztény ember”. (A Medián itt kissé elnagyoltan fogalmazott, hiszen bár a pártelnök valóban többször hivatkozott keresztény hátterére, a Tisza a Fidesz-KDNP-nél vallási téren jóval visszafogottabb.)

A felmérés szerint a felekezeti hovatartozás kevésbé meghatározó tényező, mint a vallásgyakorlás intenzitása, de a tendencia hasonló. A katolikusok 44 százaléka szavazott a Tiszára, 35 százaléka a Fideszre; a reformátusok 48 százaléka tiszás, és a katolikusokhoz hasonló arányban fideszesek. Azok viszont, akik egyik egyházhoz sem tartoznak, 71 százalékban a Tiszára szavaztak, és csupán 16 százalékban fideszesek. „Fontos megkülönböztetni a vallásukat (templomi keretek között) egyáltalán nem gyakorlókat és a felekezethez nem tartozókat: az előbbiek a fideszesek körében 46 százalékot tesznek ki, míg utóbbiak csak 12 százaléknyian vannak” – olvassuk az elemzésben.

Ezt a témát járja körbe Dobszay János cikke a HVG-ben. Az írás szerint az egyházaknak súlyos árat kell fizetniük azért, mert jobbára némán segédkeztek abban, hogy a kormány a kereszténységet politikai termékké tegye. A szerző szerint 2022 óta egyre többen ábrándultak ki a Fidesz-KDNP-ből, és az elpártolás egyik fő oka az volt, hogy az egyházak több papja, lelkésze, püspöke lelkiismereti kötelességként állította be a hívek számára a Fidesz támogatását.

támogass

Így támogathatja a Szemléleket

A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.

Támogatom
Hirdetés
Támogass