Márpedig bekövetkezett az anglikán egyházszakadás! – vita a Szemlélek írása nyomán

„Mégsem választottak »ellenpápát« a konzervatív anglikánok” című írásában Bak Ádám anglikán segédlelkész gyakorlatilag örvendezve taglalta, hogy a déli félteke anglikán közösségei nem szakítottak Canterburyvel. Ehelyett az egyház egyben tartása mellett döntöttek, elfogadva az Anglikán Közösséget jellemző sokszínűséget, melyben egyes egyházakban elfogadott nők, sőt akár LMBTQ-személyek püspökké választása is. Nem ez történt, nem is ennek az ellenkezője – hanem ennél sokkal több. Ifj. Prózsa István református lelkész vitacikke.

A GAFCON által átszervezett Globális Anglikán Közösség nem azért nem választott „ellenpápát” (voltaképpen primus inter parest, vagyis elsőt az egyenlők között) a canterburyi érsek helyett, mert végül nem szakítottak Canterbury Szent Ágoston Székével, hanem mert megértették, hogy az átfogó változás azzal is jár, hogy egyes régi címeket el kell hagyni. Ilyen a primus inter pares is.

Ezzel együtt, a Közösség működését a világ anglikánjainak 80 százalékát tömörítő GAFCON zsinati rendszerűvé alakította, a Canterbury Közösség Eszközeit („Instruments of Communion”) illegitimnek mondta ki, illetve felszólította a tagegyházait, hogy az alkotmányukból töröljenek mindent, ami az Angliai Egyházzal (Church of England) való communióra utal. Sőt, jelezték, hogy aki részt vesz a Canterbury „érseknője” által összehívott akármelyik „Közösség Eszközén” – a Lambeth Konferencián, a Prímások Találkozóján vagy az Anglikánok Tanácskozó Testületében –,

vagy számukra anyagi támogatást nyújt, azt hivatalvesztéssel sújtják.

Nem történt tehát egyházszakadás, és mégis: az Anglikán Közösség Globális Anglikán Közösséggé történő átszervezése, élén a Globális Anglikán tanáccsal, nem kiszakadás az Anglikán Közösségből, hanem annak megreformálása. Ennek folyományaként a globális közösség de facto szakított az Angliai Egyházzal (legalábbis addig, amíg az vissza nem tér az anglikán ortodoxiához), és tagegyházait is erre szólította fel. Elvetette Canterbury érsekségének elsőbbségét, átszervezte a Közösség szerkezetét, sőt, ami a legfontosabb: a Közösséghez való tartozás feltételeként szabta meg a Jeruzsálemi Nyilatkozat hitvallásként történő elfogadását, ennek folyományaként pedig az LMBTQ-ideológia és a női „püspökség” intézményének elvetését.

Az Anglikán Közösség a világ anglikán egyházainak összefoglaló szervezete. Negyvenkét tagegyháza van, melyeket egy-egy rangidős püspök vagy érsek vezet, prímásként. Az általa irányított egyháztest a primátus: az Angliai Egyház kivételével minden primátus egyben tagegyház is, az Angliai Egyházban viszont kettő ilyen is létezik: a canterburyi és a yorki. Bár az anglikán egyház a reformáció idejében az angolok nemzeti egyházaként indult, a hódításoknak és a gyarmatosításoknak köszönhetően a világ számos pontján elterjedt. Ebben az angolszász rész hordozta a vezető szerepet,

mostanra azonban, a progresszív eltévelyedés következtében, egyre inkább kiüresedett,

létszámában, erejében nagymértékben csökken. Ezzel ellentétben a globális Dél primátusai, ahol továbbra is ragaszkodnak a hitvalló-biblikus keresztény tanításokhoz, erős és dinamikusan növekvő közösségek, melyek már többségét alkotják az Anglikán Közösségnek.

A jelenlegi reformmal a Dél gyakorlatilag átvette és olyan új alapokra helyezte a világegyház vezetését, amelyben Canterburynek és az Angliai Egyháznak nem osztottak lapot. Sőt, az új rendszerben úgy általában a progresszívek sem rúghatnak labdába. Egység azok között van, akik ragaszkodnak az ortodox anglikán tanításhoz: a heterodoxiát viszont a továbbiakban nem tolerálja a Közösség.

A Globális Anglikán Közösség de facto zsinataként működő, frissen felállított Globális Anglikán Tanácsban laikus és klerikus egyházi vezetők is helyet kaptak, teljes szavazati joggal. A Tanácsot a tanácselnök fogja vezetni: személyét minden esetben a prímások közül választják ki.

A régi struktúrák elhagyásával a világegyház a régi titulusokat is elhagyja.

Ennek folyományaként a tanácselnök nem lesz „primus inter pares”: ez a rang végleg megszűnik. A Globális Anglikán Közösség tanácselnökének az összegyűltek egyhangúan Laurent Mbanda érseket választották meg. Elnökhelyettessé Miguel Uchoa érseket, főtitkárrá pedig Paul Donison püspököt nevezték ki, szintén egyhangú szavazással.

Hirdetés

Alább a Globális Anglikán Tanács által jegyzett Abujai Határozatot teszem közzé magyar fordításban, amely azt gondolom, jól mutatja, hogy mennyire mély árkok húzódnak a hitvalló és a progresszív anglikánok között, valamint azt is, hogy a hitvallók a továbbiakban nem tolerálják a megosztottságot, elvetik a „tágas sátor” elvét, és nem kívánnak közösködni azokkal, akik az ortodox anglikán tanításokat elvetik. A következtetéseket mindenki levonhatja önmagának.

Bak Ádám reflexiója

Míg én próbáltam reménytelien megfogalmazni azt a fejleményt, hogy a közeljövőben strukturális változások lehetnek az anglikán egyházban, ifj. Prózsa István a történteket jóval tágabban értelmezi. Valóban nagy lépés, hogy a GAFCON zsinattá alakult át, de ezzel még nem történt olyan nagy dolog, hiszen az egyes anglikán egyházmegyék, sőt főesperességek is a zsinati struktúra alapján működnek. Emellett a nigériai tanácskozáson tervbe volt véve Canterbury érseke mellett egy alternatív vezető megválasztása, ez azonban nem következett be. Az „Instruments of Communion”, mint például a Lambeth Konferencia, nem működnek hitelesen kijelentést nem tartom relevánsnak, mert ezen a konferencián minden anglikán püspök jelen lehet és véleményt formálhat, ebbe pedig a GAFCON püspökei is beletartoznak. Az, hogy ösztönöznek tagegyházakat, hogy Canterburyvel való közösségre vonatkozó utalást vegyék ki alkotmányukból, valóban nagyon erős lépés, de nem jár egyházszakadással. (Lásd például az Egyesült Államokat: az ott episzkopálisnak nevezett egyház is független Canterburytől és a brit uralkodótól, mégis része az anglikán világközösségnek.)

A Jeruzsálemi Nyilatkozat nagy jelentőséggel bír a GAFCON számára, de a világ anglikánjainak nem mond sokat… Vagyis annyi történt, hogy a GAFCON létrehozott egy új struktúrát, ám a canterburyi központú Anglikán Közösség továbbra is létezik. Tény ugyanakkor, hogy egyházunk valóban rendkívül megosztott. Ebből ki lehet indulni reménytelien, illetve drámai módon is. Azt hiszem, ez a két nézőpont tükröződik a cikkemben és ifj. Prózsa István hozzászólásában.

Az Abujai Határozat

„Válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni” (…) De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!” (Józsué 24, 15)

Üdvözlet Abujából, Nigériából, ahol 347 anglikán püspök és 121 laikus és klerikus anglikán vezető 27 provinciából találkozott 2026. március 3. és 6. között, nagylelkűen vendégül látva a Nigériai Egyházban élő testvéreink által.

A Gafcon Prímások Tanácsának elnöke, Laurent Mbanda érsek bejelentette a Globális Anglikán Közösség beiktatását a 2025. októberi Mártírok Napi Nyilatkozatban (a továbbiakban: MDS). Ahogy a Nyilatkozat előrejelezte, Abujában találkoztunk, hogy „tanácskozzunk és ünnepeljük a Globális Anglikán Közösséget.”
Az Isten Igéjének fennhatósága alatt gyűltünk össze imádságos szívvel, hogy felismerjük az Úr akaratát a Globális Anglikán Közösség jövőjében [a Közösségében,] amely Jézus Krisztus személyén és munkáján, az Ő Igéjének tekintélyén és az Ő minden nemzetek tanítvánnyá tételét előíró parancsolatán alapul.
Minden reggel találkoztunk, hogy imádkozzunk, dicsőítsünk és meghalljuk az Úr szavát. Plenáris üléseink az MDS következményeit vizsgálták meg. A Globális Látás Alkalmunk bátorított minket, hogy munkálkodjunk a Nagy Küldetés beteljesítésén.

A jövő eljött

Több mint két évtizeden keresztül imádságos alázatosságban hívtuk megtérésre az Anglikán Közösségnek azokat a vezetőit, akik szavaikban és tetteikben megtagadták az ortodox hitet. Az Anglikán Közösség újrarendezése most már szükségszerű, mert jelentős része a provinciáknak, amelyek anglikánnak nevezik magukat, elhagyták a Szentírás tekintélyét, és elbuktak Krisztus hűséges követésében. Bár ennek egyik kifejezése az emberi szexualitás kérdései, ez csupán tünete a Szentírás tanításától való doktrinális és morális eltévelyedésnek.

A Canterbury Közösség Eszközei képtelenek voltak arra, hogy gyakorolják az egyházfegyelmet, megvédelmezzék a bibliai tanúságtételt, és fenntartsák az alapvető anglikán doktrínát ,ahogy az ki van fejtve a Reformációs Formulákban (a Harminckilenc Artikulusban és az 1662-es Közös Imádság Könyvében, mely tartalmazza a Szertartásrendet). Ehelyett ezek az Eszközök arra törekedtek, hogy egyben tartsák egy zavarodott közösség intézményi együttélését, a velük törtánő „együttjárás” fikciójára alapozva, akik az Evangélium igazságától és Jézus tanításaitól elfelé tartanak.

A Biblia a Közösség Szívében

Az Egyház egyetlen alapja Jézus Krisztus, az ő Ura. A Közösség azon felekezetek testvérisége, amelyek alávetik magukat Jézus Krisztus Úrságának, Akinek az élete és tanításai a Szentírásban vannak elénk tárva. Értjük, hogy a Bibliát „le kell fordítani, olvasni kell, prédikálni kell, tanítani kell és engedelmeskedni kell neki annak tiszta és kanonikus értelmében, tisztelettel az egyház történelmi és konszenzusos értelmezésére” (Jeruzsálemi Nyilatkozat, II. Cikkely), amely tükrözi a VI. Cikkelyét a Vallás Harminckilenc Artikulusának.

A Biblia Isten írott Igéje (XX. Cikkely). Általa lett kilélegezve és hűséges hírnökök által lett leírva számunkra. Isten saját tekintélyét hordozza és önmagát magyarázza – tiszta, hatékony és minden időkben igaz. Isten Igéje a végső tekintély az egyházban és a tanítványi életben.

A Canterbury Eszközök kompromittálták a Szentírás tekintélyét azzal, hogy normalizálták a hermeneutikai pluralizmust, felemelték a kulturális önfeladást, és újrakeretezték a Szentírás tekintélyének és tisztaságának visszautasítását mint „jó egyet nem értést”, és nem úgy, mint ami az valójában – hamis tanítás.

A Canterbury Eszközök Bukása

„Elutasítjuk az ún. Közösség Eszközeit, név szerint a canterbury iérseket, a Lambeth Konferenciát, az Anglikán Tanácskozó Testületet (a továbbiakban ACC) és a Prímások Tanácsát, melyek képtelenek voltak fenntartani a doktrínát és az egyházfegyelmet az Anglikán Közösségben.” (MDS)

Az utóbbi canterburyi érsekek képtelenné váltak megőrizni a hitet, mert olyan püspököket hívtak meg Lambethbe, akik olyan gyakorlatokat öleltek magukhoz vagy hirdettek, amelyek ellentétesek a Szentírással. Az előző canterburyi érsek üdvözölte, hogy biztosítsanak liturgiai forrásokat az Angliai Egyház számára, hogy megáldhassanak olyan egynemű párokat, akik polgári házasságot kötöttek. A jelenlegi canterburyi érsek vezette a „Szeretetben és Hitben Élni” projektet, amely létrehozta ezeket a liturgiai forrásokat az Angliai Egyház számára. Ez súlyosan kompromittálta [Canterbury Szent] Ágoston székének erkölcsi és lelki tekintélyét.

Annak ellenére, hogy egyhangúlag el lettek utasítva a „homoszexuális gyakorlatok mint a Szentírással összeegyeztethetetlen dolgok”, ahogy ki van fejtve az 1998-as Lambeth Konferencia I.10 Határozatában, az ezzel ellenkező tanítások egyre nagyobb területet nyertek némely anglikán provinciában. 2022-ben Lambeth-ben már úgy kezelték ez a fejleményt, mint amiben a keresztények más-más véleményen lehetnek, de ettől még testvériségben maradhatnak. Justin Welby érsek megerősítette mind a „hagyományos tanítást”, mind az „eltérő tanítást”, az utóbbit mint azok által képviselt dolgot, akik „nem figyelmetlenek a Szentírással kapcsolatban. Nem utasítják el Krisztust. Hosszas imádkozás, mélyreható tanulmányok és az emberi természet megértésére való reflektálás után azonban más nézetre jutottak a szexualitással kapcsolatban”. Ez félreérthetelenül ellentmond az anglikán doktrínának, ahogy azt megkaptuk.

Egy hitvalló közösség

Az igazi közösség hitvalló, sokkal inkább mintsem hogy a közös történelem vagy intézményi struktúrák által lenne meghatározva.
A Jeruzsálemi Nyilatkozat, amely magában foglalja a Reformációs Formulákat, kifejezi közös hitvallásunkat a Bibliai igazságban, egy hitben és közösségi elköteleződésben. Olyan testvériség vagyunk, akik helyeslik a Jeruzsálemi Nyilatkozatot.

Azonban létezik és létezni is fog egy intézmény, ami Anglikán Közösségnek nevezi magát, és amely a közösséget intézményi alapon határozza meg. Ez a testület felismerte, hogy a jelenlegi intézményi szabályai képtelenek voltak fenntartani a valódi közösséget, és jelenleg a Nairobi-Kairói Indítványt vizsgálja, hogy megváltoztassa az intézményi szabályzatát. Ezek az indítványok azonban a „járjunk együtt a maximális lehetséges mértékben” elve melletti elköteleződésen alapulnak, a Biblia tanításait illető alapvető egyet nem értés ellenére. Ez nem vezethet valódi közösségre. Nem két Közösség van, hanem a közösség két, egymással összeegyeztethetetlen definíciója – az egyik hitvalló, a másik intézményi.

A Globális Anglikán Közösség

Eredetileg az Anglikán Közösség közös hitvalláson alapult. 1867-ben, az első Lambeth Konferencián Charles Longley érsek így határozta meg a célt: „[hogy] bebetonozzuk még szilárdabban a kötéseket az Egyházak keresztény közösségének, elismerve egy Urat, egy hitet, egy keresztséget, kapcsolódván nem csupán a rokonság kötelékeivel, de közös rend által is (…) a jelenlétünk önmagában tanúságtétel fogadalmunk mellett, hogy őrizzük a hitet, amelyet közösen tartunk mint megfizethetetlen örökségünket, mely elénk adatott a Liturgiánkban és más formulákban.”

A Globális Anglikán Közösség visszatér ehhez, az Anglikán Közösségnek mint „autonóm provinciák testvérisége, melyeket egybekötnek a Reformáció Formulái” (MDS) történelmi értelmezéséhez. Az igazi közösség önkéntes testvériség, amely a szívében sem nem szinódusi, sem nem törvényeskedő.
A Globális Anglikán Közösség sem nem szakadár Közösség, sem nem alternatív Közösség. A Jeruzsálemi Nyilatkozat egyértelműen kimondja, hogy „ápoljuk anglikán örökségünket és az Anglikán Közösséget, és nem célunk elszakadni attól”. Ami valójában történt, az egy váltás az Anglikán Közösség gondnokságában, a Canterbury Eszközökről a Globális Anglikán Közösségre.

Visszavezetjük az Anglikán Közösséget a gyökereihez. A Globális Anglikán Közösség nem új közösség, hanem a történelmi Anglikán Közösség belülről újrarendezett változata.

Meleg szívvel hívunk mindenkit, aki meghódol az Úr Jézus előtt, illetve ápolja a Szentírást és az Anglikán Formuláinkat, ahogy a Jeruzsálemi Nyilatkozatban ki vannak fejtve, hogy csatlakozzon hozzánk.

A Jeruzsálemi Nyilatkozat a hitvallásunk

A keresztény egység nem közös emberi értékeken, nem örökölt intézményi struktúrákon és nem egy misszió iránti közös elköteleződésen alapul. Ezek csupán gyümölcsei a keresztény egységnek, nem annak lényege. János 17 szerint a keresztény egység unió Krisztussal, ajándék Istentől, ami abból fakad, hogy bízunk Jézus szavaiban, amelyeket az Atya adott Neki.

Az angol reformátorok megértették, hogy a Szentírásban kijelentett evangélium az élet forrása az egyház számára most, és az együtt töltött örök életünk számára az eljövendő korban. Következésképpen egyházukat eszerint reformálták meg.
A Jeruzsálemi Nyilatkozat az autentikus anglikán doktrína kifejtése céljából született, mert a Canterbury által vezetett Anglikán Közösség elvesztette kapcsolatát bibliai gyökereivel, kompromittálva az értékeit, struktúráját és küldetését. Elfogadni a Jeruzsálemi Nyilatkozatot egyet jelent a történelmi anglikán doktrína alkalmazásával és gyakorlásával a kortárs társadalom szükségleteinek megfelelően. Minden provinciát arra bátorítunk, hogy osztogassa és ajánlja a Jeruzsálemi Nyilatkozat megfelelő fordításait tanulmányozásra.

Elvi Elszakadás

Miközben testvériségünk a Globális Anglikán Közösségben a Jeruzsálemi Nyilatkozat helyeslésén alapul, a Globális Anglikán Közösség vezetősége elvi alapú elszakadást vár el a Canterbury Eszközöktől. Azoknak a vezetőknek, akik hivatalt viselnek a Globális Anglikán Közösségben, tilos jelen lenni a jövőbeni canterburyi érsek által összehívott Pírmások Tanácsában, a Lambeth Konferencián, az ACC találkozóin, vagy részt venni az ACC bizottságaiban, illetve személyesen jóváhagyni pénzügyi hozzájárulást az ACC számára. Az is elvárt, hogy ne kapjanak pénzügyi segítséget kompromittálódott forrásokból. Ez az alapelv lehetővé teszi például, hogy egy GAFCON-ági katedra egy vegyes provinciában részt vehessen a Globális Anglikán Közösség vezetésében.

Szükséges a teljes és nyilvános elszakadás ezektől a struktúráktól. Az Újszövetség tiszta és következetes tanítása szerint azokat, akik az egyházat tévelygésbe akarják vezetni, nem szabad megtűrni, és a keresztények vissza kell utasítsák a testvéri kapcsolatot azokkal, akik hamis tanításokat hirdetnek (Róma 16,17; 2János 10-11; Jelenések 2,20).

A részvétel folytatása ezeken a Canterbury-vezette találkozókon hitelt ad annak a hazugságnak, hogy lehetséges „együtt járni a mély egyet nem értés ellenére is” azokkal, akik elhagyták a bibliai tanítást. A Canterbury Eszközöktől való elválás szükséges ahhoz, hogy szemléltessük: ezek a tanítások nem másodlagos fontosságúak. Ámósz próféta figyelmeztetése igazan cseng: „Vajon járnak-e ketten együtt, ha nem egyeztek meg egymással?” (Ámósz 3,3). A Globális Anglikán Közösség azon hivatalviselői, akik folytatják a részvételüket bármelyik Canterbury Eszközben, nem maradhatnak meg ebben a szerepükben.

Akik elválnak a Canterbury Eszközöktől, nem szakadárok. Az Angliai Egyházat Thomas Cranmer reformálta meg, hogy maga mögött hagyja a római egyház tévedéseit. Ahogy Cranmer, mi is megreformáljuk a Közösséget belülről, és magunk mögött hagyjuk a Canterbury Eszközöket. A Globális Anglikán Közösség elkötelezett az anglikán ortodoxia mellett. A Jeruzsálemi Nyilatkozat a kortárs kifejezése az autentikus Anglikán Közösségnek: apostoli alapítására nézve, globális elterjedésére tekintve, és katolikus a hitelveiben.

Alkotmányos Leválás

Ahogy fentebb is megjegyeztük, a Globális Anglikán Közösségben való részvétel a Jeruzsálemi Nyilatkozat elfogadásával történik. Ez az elfogadás lehet egy provinciális vagy egyházkerületi zsinat határozata, vagy be lehet építve a saját alkotmányukba. Plébániai Egyházi tanácsok és egyének szintén részt vehetnek a Jeruzsálemi Nyilatkozat elfogadásával.

Azon provinciákat, amelyek ezt még nem tették meg, bátorítjuk, hogy módosítsák alkotmányukat, kitörölve onnan minden utalást a Canterbury Érsekséggel való közösségben létre. Elfogadjuk azonban, hogy az ilyen módosítások időbe telnek, és sok esetben  összetett kanonikus változásokat vonnak maguk után, néha pedig világi parlamentek törvényi jóváhagyását is igénylik. Ennek okán, függetlenül attól, hogy egy ortodox provincia vagy egyházkerület végez-e ilyen módosításokat, mindenki (egyházközségeket is ideértve), aki elfogadta a Jeruzsálemi Nyilatkozatot, tagja a Globális Anglikán Közösségnek.

Az egyértelműség érdekében, annak törvényi terheltsége okán, kerüljük a „communio-ban” lét nyelvezetet, amikor a Globális Anglikán Közösségben való részvételről beszélünk. Ez azért szükséges, mert némely Egyesült Királyságon kívüli ortodox egyházkerületnek olyan provinciális alkotmánya van, amely egyházukat úgy határozza meg, mint ami „communio-ban” van az Angliai Egyházzal. Ez azonban semmiféleképpen nem gátolhatja meg, hogy ezek az egyházkerületek a globális anglikán közösség tagjai legyenek, feltéve, hogy elfogadják a Jeruzsálemi Nyilatkozatot.

A GAFCON mindig is elkötelezett volt a hitvalló anglikánok támogatásában, akkor is, ha vegyes vagy revizionista provinciában maradtak, és akkor is, ha úgy döntöttek, hogy távoznak [az ilyenekből], és saját, külön provinciát vagy egyházkerületet alapítanak. Ez az elköteleződés folytatódni fog a globális anglikánok számára, ahogy igyekszünk Krisztust hirdetni hűségesen a nemzeteknek és látni az Úr áldásait az Ő Egyházán, tudván, hogy „a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta.” (Máté 16,18)

A GAFCON mindig elfogadta, hogy lelkiismereti kérdés a revizionista vezetők fennhatóságának elutasítása, ahogy az is, hogy valaki benne marad egy kompromittált egyházi struktúrában. Kiállunk például azok mellett, akik bent maradnak az Angliai Egyházban, de elfogadják a Jeruzsálemi Nyilatkozatot, akik arra törekszenek, hogy hitvalló tanúságtevők maradjanak az Angliai Egyház struktúrájában. És kiállunk azok mellett, akik csatlakoztak a GAFCON által hitelesített illetékességekhez, mint amilyen az Európai Anglikán Hálózat, amelynek tagjai hitvalló tanúságtevők az Egyesült Királyságban és Európában.

A GAFCON Vezeti a Közösséget

A GAFCON-nagygyűlések egymást követő nyilatkozataiban kifejeztük elkötelezettségünket az Anglikán Közösség megreformálására, legutóbb a 2023-mas Kigali Állásfoglalásban.
„A Közösség helyreállítása sürgős kérdés (…) A cél az, hogy az ortodox anglikánoknak világszerte tiszta identitásuk, globális ’lelki otthonuk’ legyen, amelyre büszkék lehetnek, és erős vezetői struktúra, amely stabilitást és irányt ad nekik mint globális anglikánoknak.”

2008 óra a GAFCON átvette a kezdeményezést, hogy hitelesítsen olyan valós anglikán egyházkerületeket és provinciákat, amelyeket a revizionista vezetők marginalizáltak. A GAFCON ezen túl valódi testvériséget alakított ki azon anglikán egyházak között, amelyek közös teológiai meggyőződésen osztoznak.

Globális vezetés a globális közösségnek

A GAFCON kezdeményezését a Közösség átrendezésére annak vezetősége folyamatosan kifejezte. A GAFCON eredetileg úgy lett megalapítva mint egy testvériség az Angol Közösségen belül. Most, hogy az Anglikán Közösséget átrendeztük, a GAFCON Prímások Tanácsa helyébe a Globális Anglikán Tanács lépett.

Az újonnan megalapított Globális Anglikán Tanácsban szavazati joggal rendelkező tagként helyet kapnak prímások, tanácsosok és kezesek. Az elnököt és az elnökhelyettest a teljes tanács a prímások közül választja ki. Azon prímások, akik nyugdíjba vonulnak a provinciájukban, tanácsbeli szerepüket megtartják a következő GAFCON-nagygyűlés lezárásáig.

Örömmel hallottuk az összejövetelünk során, hogy Laurent Mbandát megválasztották elnöknek, Miguel Uchôa érseket elnökhelyettesnek, Paul Donison püspököt pedig főtitkárnak.  Tisztában vagyunk vele, hogy továbbra is sok elvégzendő munka vár a Globális Anglikán Tanácsra, melyben benne foglaltatik a Jeruzsálemi Nyilatkozat bevonása is a szavainkba és tetteinkbe.

A Globális Anglikán Tanács szerepe az, hogy őrizze és erősítse a globális anglikánok hitét. Ők fogják jóváhagyni és köszönteni a létező provinciákat és egyházkerületeket, amelyek részt szeretnének venni a Globális Anglikán Közösségben, és övék lesz a felelősség, hogy behívjanak új prímásokat a Tanács székeibe. Szintén a Globális Anglikán Tanács fogja hitelesíteni az újonnan alapított provinciákat és egyházkerületeket, amelyek el kívánják nyerni a globális anglikánok elismerését.

Látjuk a közösség előre vezető útját

Abujában örvendeztünk a mi Urunk, Jézus Krisztus evangéliumában – a jó hírben, hogy Isten a bűnösök iránt érzett hatalmas szeretete okán Fiát adta, hogy halálán és feltámadásán keresztül a bűnösök bocsánatot nyerjenek, és örökbe fogadtassanak a Lélek által, és éljenek mint az Isten szeretett gyermekei, örökké. Enélkül az evangélium nélkül az Egyház meghal. Azért gyűltünk össze, hogy ünnepeljük az átalakított Globális Anglikán Közösség létrejöttét, ezzel az evangéliummal annak szívében.

Minden hitvalló anglikánt, és mindenkit, aki anglikán szeretne lenni, hívunk, hogy legyenek részévé a Globális Anglikán Közösségnek, ahol a testvériség a közös hitvallásunkon alapul úgy, ahogy az ki van fejtve a Jeruzsálemi Nyilatkozatban, amely abból a közös elkötelezettségünkből keletkezett, hogy hirdessük Krisztust hűségesen a nemzeteknek.

A G26 Konferencia témája ez volt: „Válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni” (Józsué 24,15). Míg egyes izraeli ősatyák idegen istenek szolgálata mellett döntöttek, Józsué és háztartása úgy határozott, hogy az Urat szolgálja. Abujai Határozatunk az, hogy mi és a hitvalló anglikánkból álló globális családunk szintén az Urat fogja szolgálni.

Főtiszteletű Dr. Laurent Mbanda

Elnök, Globális Anglikán Tanács

Abuja, Nigéria

2026. március 6.

(Ifj. Prózsa István fordítása)

Az Abujai Határozat eredeti nyelven ezen a linken olvasható.

*

„A szükséges dolgokban egység, a kétségesekben szabadság, de mindegyikben szeretet”. A Szemlélek a Szent Ágostonnak tulajdonított gondolat jegyében igyekszik fórumot teremteni a legkülönfélébb véleményeknek. Ezért, bár vendégszerzőink publicisztikái nem feltétlenül tükrözik lapunk álláspontját, az építő párbeszéd jegyében szívesen befogadjuk őket.