Esti tükör, 2021. április 5.
A világ különböző részein különböző szokások színesítik a húsvétot: Olaszországban locsolkodás helyett tűzijátékoznak, Ausztráliában nyúl helyett bilby a kabalaállat, Kolumbiában sonka helyett iguanalevest fogyasztanak.
Csík János számára gyermekkora óta fontosak a magyar húsvéti szokások: már akkor is gyűjtötte a hímes tojásokat, azóta is van kedvenc locsolóverse, még ma is „megöntözi” családon belül a lányokat és az asszonyokat .
A Kossuth-díjas népzenész szerint az ünnepet életünk részévé kell tennünk, hogy ilyenkor szívből kívánhassunk minden jót egymásnak. A pandémia ugyan megnehezíti a mindennapokat, de a tavasz reményre ad okot. Legyünk boldogok, mert a napok egyre melegebbek. Szeressünk élni, hiszen a húsvét az élet, az életigenlés és az életöröm jelképe is.
Hiába az élet ünnepe a húsvét, a korlátozások miatt most kihalt volt a Szent Péter tér.
Délben Ferenc pápa az Angelus helyett a húsvéti idő szokásos imádságát, a Regina Caelit imádkozta el. Beszédében az evangéliumból kiindulva a húsvéti örömhír lényegére irányította a figyelmet: a feltámadt Krisztus él, kíséri az életemet, mellettem van, s ezért szívemet öröm és béke tölti el.
Úgy tűnik, Beer Miklós, a Váci Egyházmegye nyugdíjas püspöke is meglelte lelki békéjét: visszavonulása óta „felelőtlenül” csinálhatja, amit szeret, vagyis kedvére paposkodhat. Azt mondja, hogy a járvány miatt a személyes látogatások száma ugyan csökkent az életében, viszont ebben is megtalálta a jót – videóblogot indított és megtanulta az internetes kommunikációt: “úgy zoomolok már, mint egy kisangyal”.
Böjte Csaba is próbálja a legtöbbet kihozni a jelenlegi helyzetből: arra motiválja az embereket, hogy pánikolás helyett a lelki épülésre összpontosítsanak. Úgy véli, hogy most van igazán szükségünk a békés befelé fordulásra.
A ferences rendi szerzetes ugyanakkor úgy érzi, hogy nagyhéten szólnunk kell a tudatosan rosszat akaró árulókról, sötét lelkületű emberekről is, mert ők is itt élnek velünk. Felteszi a sokunkat érdeklő kérdést:
Mi a teendőnk azokkal szemben, akik nekünk tudva és akarva rosszat tesznek? Egy keresztény hogyan viszonyuljon ahhoz az emberhez, aki letért a szeretet útjáról?
Ha nem is a Szeretet útján, de a Szabadság terén tartották Csíkszeredában a hagyományos húsvétvasárnapi ételszentelést. A hívők a járványügyi előírásoknak megfelelően, egymástól távolságot tartva várakoztak, fonott kosarakban hozták magukkal a szentelni való ételt. Tamás József nyugalmazott püspök az egybegyűltek előtt hálát adott, hogy régi keresztény szokás szerint megáldhatják az eledeleket, majd emlékeztett a több mint egy éve tartó járványra, amely miatt mostanában nagyon rászorulunk Jézus bátorítására. Ezt követően a liturgián részt vevő papok – kilométereket gyalogolva a sorok között – megáldották a kosarakban hozott ételeket.
Valószínűleg áldás van azon a betörőn is, aki néhány napja éjszakai “látogatást” tett egy Georgia állambeli étteremben. Carl Wallace, a tulajdonos minden követ megmozgat, hogy előkerítse a férfit, de nem azért, hogy rendőrkézre adja. Wallace a húsvéti hétvége és Jézus miatt arra jutott, hogy állást ajánl a betörőnek. „Hiszek abban, hogy nincsenek véletlenek… Csak egy döntésre vagyunk egy teljesen másik élettől”.
Egy jó döntésnek köszönhetően teljesen más élete lett annak a hajléktalan férfinek is, aki a világon elsők között költözhetett be egy 3D nyomtatott házba Austin külvárosában. Budapesti sorstársai azonban nem ilyen szerencsések. Válás, albérlet, néha egy providentes vagy devizahitel, munkahelyvesztés és alkoholizmus, végül hajléktalanság: a kiilleszkedés tipikus útja. Dolgoznak értük, velük szakemberek, szervezetek, melyek igyekeznek legalább a társadalom peremére visszahúzni őket. A hajléktalanellátás egyik zászlóshajója a 2012-ben több százmillió forintos kormányzati támogatással kialakított Szabolcs utcai hajléktalankórház, mely sokak számára tényleg az utolsó esélyt jelenti. Mégis, az intézmény bezárását tervezik, annak ellenére, hogy tevékenységük a szakemberek szerint is pótolhatatlan és nélkülözhetetlen a legkiszolgáltatottabbak ellátásában.
Vannak, akik hitük miatt válnak kiszolgáltatottá – az Open Doors húsvéti ünnepekre időzített statisztikáiból kiolvasható, hogy a kereszténység a legjobban üldözött vallás a világon. A keresztényüldözéssel szemben kampányoló szervezet most napvilágra került jelentése szerint Afrikában és Ázsiában élő keresztény közösségeknek egyre nagyobb elnyomással kell megküzdeniük. Emberrablások, mélyülő szegénység, növekvő állami terror, és most a világjárvány közvetlen és közvetett hatásai is sújtják a fejlődő világban élő híveket, Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes szerint azonban mindez csak megerősíti Jézus tanítását és követőit.
Istenkereső alkotókat keresett pályázatával a Károli Gáspár Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetén belül működő RefCOO Kutatóműhely. Az Isten a XXI. században címmel meghirdetett pályázatra beérkezett fotókon galambok, szivárvány, katedrális, imára kulcsolt kezek, vízcseppek és gyermekarcok – ironikus, néha profán, máskor mélyen hívő világszemléletet tükröző képi allegóriák jelennek meg. Az alkotók azt keresték kamerájukkal, mit jelent a XXI. század emberének az Isten, meglátjuk-e virtuális hálóba zárt világunkban valahol a Mindenhatót.
Úgyhogy mára hagyjunk is minden mást – ha megtaláltuk, gyönyörködjünk benne!
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
