Esti tükör, 2021. április 18.
Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita bejelentették, hogy alapítványt hoznak létre a koronavírus miatt árván maradt gyerekek megsegítésére.
Áder János elmondta, hogy a harmadik hullám idején többször lehetett hallani, hogy fiatalok, kisgyermeket nevelő szülők halnak meg és gyermekek maradnak árván. „Hetek óta azon gondolkodtunk a feleségemmel, hogy hogyan lehetne ezen a helyzeten segíteni. Kíváncsi voltam, hogy hány családot és hány gyermeket érinthetett ez a járvány: több mint hatszáz gyermekről van szó, és több mint négyszáz családról” – hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök.
Az alapítvány Regőczi István nevét vette fel, mert a katolikus pap egész életében, már a második világháborút megelőzően is, árva gyerekekről gondoskodott.
Hogy a járványnak pozitív mellékhatásai is lehetnek, bizonyítja, hogy a II. kerület ellenzéki polgármestere az elsők között nyilvánította ki, hogy támogatják a köztársasági elnök alapítványát. „A koronavírus-járvány leküzdése, majd a járvány következményeinek kezelése pártpolitikán felülálló ügy. A koronavírus áldozatai nem ellenzékiek vagy kormánypártiak, hanem embertársaink, szomszédaink. Az árván maradt gyermek segítése mindannyiunk feladata” – mondta Őrsi Gergely, hozzátéve, hogy 500 ezer forint adománnyal támogatják a Regőczi István Alapítványt.
Közben ma átlépte a 25 ezret a koronavírus magyar áldozatainak száma.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője szerint javulnak Magyarországon a járványügyi adatok, a koronavírus elleni oltás folyamatosan zajlik, az országban ma már minden harmadik ember legalább egy védőoltást megkapott. Galgóczi Ágnes annak kapcsán, hogy hétfőn kinyithatnak az óvodák és az alsó tagozatos diákok újra az iskolában tanulhatnak, azt mondta, hogy a kisebb gyerekek biztonsággal visszatérhetnek a jelenléti oktatásba.
Háromszorosára nőtt a gyerekeket érintő megbetegedések száma, amióta megjelent a brit mutáns Magyarországon – ez Bense Tamás családorvos tapasztalata. Azt tanácsolja, hogy a betegeskedő gyerekek inkább maradjanak otthon, akkor sokkal kisebb lesz a fertőződés veszélye. A koronavírus brit mutánsának elterjedésével ugyanis egyre több gyereknél tapasztalják a felnőttekre is jellemző tüneteket, a csecsemőktől a 14-16 évesekig. Sőt, szerencsére kevés esetben, de megjelenik a poszt-covid-szindróma és a sokszervi gyulladás is. Bense Tamás arra is felhívta a figyelmet: ha most a családba bejut a gyereken keresztül a vírus agresszívabb változata, akkor a szülőkre, nagyszülőkre nagyon veszélyes lehet.
Az iskolanyitással kapcsolatban Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere levelet küldött az intézmények vezetőinek. Eszerint az óvodákban el kell kerülni a csoportok összevonását, az iskolákban nem lehet keverni a jelenléti és az online oktatást, az igazgatókat pedig felhívja, hogy a gyerekek hiányzásaival kapcsolatban a kellő rugalmassággal járjanak el.
A Pedagógusok Szakszervezete ugyanakkor több olyan tankerületről tud, ahol tanítási szünet elrendelésének és a tanév meghosszabbításának lehetőségéről tájékoztatták az iskolavezetők a szülőket, amennyiben egy osztályban „túl sok” tanuló fog hiányozni. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke ezt zsarolásnak tartja: szerinte a kormány hozott egy rossz döntést, amit most kényszerintézkedéssel és fenyegetéssel próbál palástolni.
Hogy valóban rossz döntés született-e, azt most eldönteni nem tudjuk, mindenesetre tény, hogy például Izraelben mától visszatértek a koronavírus-járvány előtti oktatási rendhez, de Magyarországon jelenleg több mint százszor annyi (270 295 fő) az aktív fertőzött, mint a kilencmillió lakosú Izraelben (2540).
Tanulságos lehet Chile példája is, ahol hiába oltották már be a lakosság kétharmadát, a túl korai nyitás miatt mégis csúcsokat dönt a járvány. A kormány sikeres oltási programról szóló kommunikációja ugyanis hamis biztonságérzetet kelthetett az emberekben, ezért fokozatosan csökkent az éberségük, fegyelmezettségük. Kizárólag az oltási program sikerességére fókuszáltak, miközben túl korán kezdtek lazítani a korlátozásokon: beindult a belföldi turizmus, feloldották a határzárakat, kinyithattak az éttermek és szállodák.
Itthon a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint a jövő hét végére mindenhol biztonságosan újra lehet nyitni a teraszokat, és ha jó idő lesz, nagy forgalom várható a vendéglátóhelyeken. Kovács László elmondta, hogy a zárás alatt az átlagos forgalom nem volt magasabb 15-20 százaléknál – csak az ételkiszállítás tartotta életben a szektort. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a vendéglátósok rábeszéljék dolgozóikat a koronavírus elleni oltásra: véleménye szerint több szempontból is felelőtlenség úgy kinyitni, hogy a dolgozók nincsenek beoltva.
Mindez egyértelműen a tudomány diadala, A pandémia a tudomány történetének eddigi legnagyobb erőfeszítésére kényszerítette az embert: egyetlen konkrét probléma megoldására még soha nem fordítottak ennyi erőforrást. Ennek meg is lett az eredménye: már „csak” az oltóanyag milliárdnyi ember számára való előállításának és felhasználásának a mihamarabbi lebonyolítása jelent kihívást. A tudomány emberek millióinak életét mentette meg, miközben egyre kiszolgáltatottabbá vált a politikai és üzleti érdekeknek. hhoz, hogy az emberiség ne kezdjen visszasüllyedni a józan ítélőképesség előtti állapotba, nem pusztán egyes embereknek, hanem magának a tudománynak a függetlenségére van szükség.
Persze, az egyes ember függetlensége és mentális egészsége szorosan összekapcsolódik. Makai Gábor szerint vissza kell szereznünk a kontrollt, el kell hinnünk, hogy újra mi irányítunk. Ennek érdekében ne árasszuk el magunkat nagy tömegű információval, mert belefulladunk, így élhetjük túl lelkileg is a Covidot – hívja fel a figyelmet a klinikai szakpszichológus. Véleménye szerint régi életünk már sohasem tér vissza, a Covid-19 ugyanis mindenkit megvisel. Azokat is, akik nem betegedtek meg, személyiségtípustól függetlenül. A válaszreakciók azonban eltérőek lehetnek, mint ahogyan az is, hogy ki milyen hosszan fog küzdeni a pandémia lelki mellékhatásaival.
Purebl György azt érzékeli, hogy egyre több magyar fordul mentálterapeutához poszt-Covid-szindróma miatt. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója és kollégái már érzékelik a betegek rohamát. Fáradékonyság, szorongás, depressziós tünetek, alvászavar – rengetegen jelentkeznek az ambulanciájukon ilyen tünetekkel, de a szakirodalom ezeknél súlyosabb tünetekről is beszámol. Véleménye szerint hogy ez közvetlenül a betegség biológiai következménye vagy a járvány miatt megváltozott élethelyzet okozza, illetve ezek a tényezők milyen arányban vesznek részt a tünetek kialakításában, páciensenként változik. Úgy látja, a vírusban az a legkiszámíthatóbb, hogy teljesen kiszámíthatatlanul működik.
A kiszámíthatatlanság mostanában az üzleteket járva is szembetűnő: elszabadultak az élelmiszerárak. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2021. márciusi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.
Az áremelkedés a pandémia negatív mellékhatása, de van örömteli hozadéka is a világjárványnak: elcsendesültek az óceánok. Kutatók szerint a tavalyi év volt a legnyugodtabb és a legcsendesebb az óceánok élőlényei számára, a vizek mélye is „megnyugodott”.
Közben egy másik tudományterület kutatói is fontos felfedezésre jutottak: megtalálhatták az ábécé hiányzó láncszemét. Régóta foglalkoztatta őket a kérdés, hogy az ábécés írás miként jutott el Egyiptomból a közel-keleti Levante területére. Egy új tanulmányból kiderül, hogy az izraeli Tel-Lákisnál 2018-ban azonosítottak egy feliratos agyagtöredéket, amely átmenetet képez az egyiptomi és a levantei ábécé között, és megközelítőleg 3450 éves.
Az viszont egészen friss hír, hogy az eddigieknél egyszerűbb, gyorsabb, illetve négyezer forint helyett ingyenes lehet a magyar jogosítványok gyártása és az orvosi érvényesség megújítását követően az új okmány kiadása a Magyarország.hu-n, a sokak által Ügyfélkapuként ismert állami felületen kialakított új funkciókkal.
