Esti tükör, 2021. április 20.
De írhatnám azt is, 420.
Az év negyedik hónapjának huszadik napja ugyanis ideális alkalom arra, hogy foglalkozzunk egy egyre több magyart – a társadalom ötödét – érintő kérdéssel. A 65 év felettiek, vagyis a nyugdíjasok aránya évről évre nő, és az ő átlagnyugdíjuk volt januárban 420 euró, vagyis 150,6 ezer forint – ezzel a magyar nyugdíj az EU leggyengébbjei között szerepel.
Ezen nem sok mindent lehet ünnepelni – ellenben június 19-ével.
1991-ben ezen a napon hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona – a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány kurátora, Fricz Tamás politológus szerint jelentősége történelmünk két fénylő napjához, március 15-éhez és október 23-ához mérhető, ezért a CÖF azt javasolja, hogy legyen nemzeti ünnep, egyben munkaszüneti nap.
A munkaszüneti napnak sokan örülnénk, a maszkmentes nyárnak pedig talán még többen, de Galgóczi Ágnes szerint nem biztos, hogy elhagyhatjuk lassan alapvetőnek számító ruhadarabunkat. A Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője elmondta azt is, hogy javulnak a járványügyi adatok: a kórházban kezeltek, a lélegeztetőgépen lévők és az elhunytak száma is csökken.
Miközben ma ezer alá mérséklődött a gépi lélegeztetésre szorulók száma, elképesztően magas a halálozás azok között a Covid-betegek között, akiket lélegeztetőgépre kellett kapcsoljanak. Van olyan kórház, ahol ezt felismerve jelenleg senki nincs gépen, a súlyos állapotban lévő betegeket is non-invazív lélegeztetéssel próbálják kezelni. Az intenzív osztályán dolgozó orvosok ugyanakkor elmondták, hogy aki máshogy nem élné túl, az gépre kerül, de ahol a stratégián változtattak, ott javult a halálozási statisztika is.
A halálozási statisztika hazánkra vonatkozó fejezete ugyanakkor meglehetősen szomorú képet mutat: a mostani adatok fényében még a héten ténnyé válhat az állítás, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta Magyarországon halt meg a világon a legtöbb fertőzött egymillió lakosra vetítve. Nemzeti gyász helyett azonban visszataszító politikai diskurzus vette kezdetét, azt állítva, hogy csupán módszertani okok miatt kerültünk a világ sereghajtói közé.
Erről az összevetésről nem, de arról beszélt Müller Cecília, hogy a magyar lakosság 33,4 százaléka van már beoltva, szemben az uniós 18,5 százalékos átlaggal. Az országos tisztifőorvos szerint láthatóvá vált a védőoltások eredményessége, nő a lakossági igény a vakcinák iránt. Az operatív törzs tájékoztatóján az is elhangzott, hogy az esti kijárási tilalom a teraszok és kerthelyiségek nyitásával is érvényben marad.
Nyitás ide vagy oda, sok család az otthonmaradás mellett döntött: az ADOM Diákmozgalom felmérése szerint a szülők az alsós diákok 44 százalékát, vagyis százezernél több gyereket nem engedtek iskolába, az EMMI adatai szerint viszont az általános iskolások negyede nem ment iskolába.
Az otthonmaradók számától függetlenül lassan eltűnnek a koronavírus-járványra adott globális reakciót jelző elnéptelenedett utcák, a kocsiforgalomtól mentes főutak, a félgőzzel üzemelő repülőterek. A normális élet visszatérésével az energiaigény is meg fog ugrani, amivel tonnaszámra fogjuk ismét pöfögni a szén-dioxidot a levegőbe. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) számításai szerint 2020-ban 6 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás a járvány miatt, azonban annak lecsengésével és a nemzetközi gazdaság helyreállásával ez a csökkenő tendencia tarthatatlan marad.
António Guterres ENSZ-főtitkár is arra figyelmeztetett, hogy fogytán az idő az éghajlatváltozás „katasztrofális” hatásainak megelőzésére: 2021-nek a cselekvés évének kell lennie.
