Míg a protestáns felekezetek – egy személy beszédes kivételével – magas szinten képviseltették magukat, a magyar katolikus egyház látványosan alulreprezentálta magát május 9-én a parlamentben. Igyekeztünk utánajárni az okoknak.
Bár nem tartozott a népünnepély által kísért szombati parlamenti rendezvény lényegéhez, sokaknak szemet szúrhatott, hogy az egyházi vezetők közül kik vannak és kik nincsenek jelen a programon. A televíziós közvetítések tanúsága szerint a hosszúra nyúlt nap hivatalos részének kezdetén az alábbi személyek foglaltak helyet az erre a célra fenntartott rész első sorában:
⧫ Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita érsek
⧫ Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház elnök-püspöke
⧫ Barna Sándor református püspök
⧫ Fekete Károly református püspök
⧫ Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke
Mögöttük, a második sorban felfedezhető volt:
⧫ Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára
⧫ Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője (világi vezetője)
⧫ Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkésze
⧫ Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke
⧫ Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek elnöke
Rajtuk kívül még legalább két katolikus vezető volt jelen az eseményen, ám egyikük sem tartozik a magyar katolikus egyházhoz:
⧫ Michael W. Banach apostoli nuncius, szentszéki nagykövet
⧫ Német László bíboros, belgrádi érsek
A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház részéről Szenn Péter püspök közösségi média-posztjában úgy fogalmazott, megtisztelő meghívásnak tehetett eleget püspöktársaival. A határon túlról rajta kívül Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, Bogdán Szabolcs, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Harangozó László, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke vettek részt az eseményen.
Annyit sikerült biztosan megtudnunk, hogy Német László bíborost és Iványi Gábor lelkészt egyaránt Sulyok Tamás köztársasági elnök hívta meg.
Mindebből az következik, hogy a legnagyobb létszámú hazai keresztény közösség, a katolikus egyház vezetése az evangélikus és református felekezethez képest látványosan távol maradt az alakuló üléstől. Ráadásul a második szünetet követően már Kocsis Fülöp sem volt látható addigi helyén. Kérdésünkre, hogy pontosan mikor távozott, az érsek azt válaszolta: „A második szünetig tudtam csak maradni, mert Szolnokon végeztem kánoni látogatást. Onnan jöttem el, hogy eleget tegyek a meghívásnak, de tovább már nem tudtam maradni. A képviselők eskütételén még jelen voltam, de Magyar Péter beszédét már nem hallottam.”
Az apostoli nuncius és a belgrádi érsek ugyanakkor csak 16 óra után, a megválasztott miniszterelnök beszédét követően távoztak a Parlamentből. Utóbbi tényt azért tudom ennyire pontosan, mert mindkettőjükkel találkoztam a kijáratnál, ahogy Iványi Gáborral, Fekete Károllyal és Barna Sándorral is. Ők öten tehát végig jelen voltak az alakuló ülésen.
Katolikus részről egyértelműen Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökének távolmaradása vet fel kérdéseket, s ha akadályoztatva volt, miért nem ment el a helyettese, Udvardy György, illetve az MKPK Állandó Tanácsának két másik tagja, Felföldi László vagy Erdő Péter. A bíborosról tudható, hogy egészségügyi kezelés alatt áll, az ő távolmaradása teljességgel érthető. Érdeklődésünkre az MKPK kommunikációs munkatársa közölte, hogy
Székely János személyes meghívást kapott az ülésre, ám korábban elvállalt egyházi elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni.
Ő kérte meg Kocsis Fülöpöt, hogy képviselje a magyar katolikus egyházat.
Református részről pedig Balog Zoltán hiánya érdemelhet figyelmet, különösen azért, mert ő az egyetlen, akinek székhelye Budapesten van. Amíg Pápáról, Miskolcról, Debrecenből itt tudott lenni a püspök, addig az egykori miniszter információnk szerint a fővárosi Fasorban a Presbiteri szolgálat a társadalmi és egyházi változások közepette című, történetesen erre a napra meghirdetett konferencián vett részt, ahol előadást tartott, és kerekasztal-beszélgetést is vezetett.
De miért érdekes ez annyira? Az országgyűlés alakuló üléséről van szó, nem egyházi rendezvényről, s különben is, ha szét akarjuk választani az egyházat és az államot, miért is kellene azzal foglalkozni, hogy melyik felekezetet kik képviselik egy politikai rendezvényen? A választ a 2022-es hasonló esemény adhatja meg, katolikus olvasatban mindenképp. Az akkori felvételek szerint ugyanis négy éve a magyar katolikus egyház felsővezetése szinte kivétel nélkül képviseltette magát: ott volt az MKPK akkori elnöke, valamint az összes érsek.
Bármit üzenjen a korábbi és a mostani egyházi jelenlét közötti beszédes különbség, a teljes hivatalos programot részvételükkel megtisztelők közül két egyházi vezető – talán első, személyes – találkozásának magam is tanúja lehettem, és az ilyen történésekre is érdemes lehet odafigyelnünk.
A Szemlélek egyik olvasója jelezte, hogy a szombati beiktatási ünnepség után a Kossuth téren összetalálkozott Hortobágyi Cirillel. A pannonhalmi főapát kérdésünkre így foglalta össze, hogy miért tartotta fontosnak jelen lenni a rendszerváltó népünnepélyen: „Egyházmegyei családnapunk volt Csanakon, így csak Magyar Péter beszédének végére értem oda. Magánemberként mentem, semmi hivatalos vagy megbízás jellege sem volt. Szerettem volna érezni, megtapasztalni a hangulatot. Magával ragadó volt. Örültem, és hálás vagyok, hogy részese lehettem.”
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
