Esti tükör, 2021. május 8.
Mindenki számára biztosítani kell, hogy hozzáférhessen a vakcinához – ezt Ferenc pápa mondta a Vax Live nevű jótékonysági koncert nézőihez címzett videóüzenetében. A katolikus egyházfő a koronavírus elleni oltóanyagok szabadalmának felfüggesztése mellett foglalt állást: „ennek a vírusnak az egyik variánsa a nacionalizmus, amely megakadályozza például az oltóanyagok nemzetközi elosztását. Egy másik variánsa az, amikor a piac vagy a szellemi tulajdon törvényeit feljebbvalónak tartjuk a szeretet és az emberiség egészségének törvényeinél”
Az Európai Unió véleménye szerint ugyanakkor a koronavírus elleni oltóanyagok szabadalmának felfüggesztése önmagában nem jelent megoldást a járvány visszaszorítására, azonban a vonatkozó konkrét javaslatokat az EU kész megvitatni – erről Charles Michel beszélt Portóban, az uniós szociális csúcstalálkozó második munkanapján. Az Európai Tanács elnöke hozzátette, hogy a járvány leküzdése érdekében az EU elkötelezett a nemzetközi szolidaritás mellett, lehetővé tette a többi között saját vakcina-export mechanizmusán keresztül az oltóanyagok kivitelét az Unión kívüli országokba, és partnerországait is arra biztatja, hogy könnyítsék meg ezt.
Más véleményt képvisel Emmanuel Macron francia államfő – szerinte fel kell oldani a koronavírus elleni vakcinák szabadalmi korlátozását, mert a szellemi tulajdonjog jelen esetben teljes egészében gátolja, hogy elegendő oltóanyag jusson a szegényebb országoknak.
Közben az EU tagállamai tízéves programot fogadtak el a munkanélküliség és a szegénység csökkentésére: a “portói szociális kötelezettségvállalás”-nak nevezett dokumentum tartalmazza azokat a célokat, amelyeket 2030-ra szeretnének elérni.
„1945. május 8. a felszabadulás napja. Ezzel véget ért a náci diktatúra és az a civilizációs törés, amelyet a soá jelentett” – emlékezett meg a második világháború európai befejeződésének 76. évfordulójáról szóvivője útján Angela Merkel német kancellár, hozzátéve, hogy örök kötelesség a nácik áldozataira emlékezni.
Ez a nap azonban nem csak az emlékezésé, hanem az ünneplésé is: ma 95 éves Sir David Attenborough brit természettudós, természetfilmes – a BBC kisfilmmel tiszteleg „a természet emberi hangjának” nevezett tudós előtt.
Péntek éjfélig több mint 84 ezer fiatal, 16-18 éves regisztrált oltásra – ez az érintettek 42 százaléka. Előttük hétfőn, kedden és szerdán nyílik meg a lehetőség, hogy időpontot foglaljanak az oltásra.
Közben már a Pedagóusok Szakszervezetének elnöke, Szabó Zsuzsanna is azt mondja, hogy vissza lehet menni a tantermekbe, ha betartják a járványügyi szabályokat. Ennek ellenére még mindig sokan tartanak a május 10-én induló jelenléti oktatástól: rengetegen írták alá az ADOM Diákmozgalom petícióját, amelyet az iskolanyitás elleni tiltakozásul indítottak. Tanárok, diákok és szülők is aggódnak, mivel sokan még az első oltást sem kapták meg.
Nem csak a középiskolások és a felsősök élete változik meg hétfőtől, a nyitás újabb lépése a magyar munkahelyekre is hatással lesz. Május 10-től ugyanis a kormányzat már nem teszi ajánlottá az otthoni munkavégzést a közigazgatásban, illetve a gazdasági szereplőknél sem, így pedig szépen lassan vissza kell térni az irodába azoknak is, akik eddig otthonról dolgozhattak. Ezt azonban a magyar dolgozók jó része nem szeretné: egy felméréséből kiderült, hogy a válaszadók 16 százaléka hallani sem akar a visszatérésről, a kitöltők majdnem fele pedig bejárna ugyan, de nem egész héten.
Megszoktuk az otthonlétet, néha nem is szívesen mozdulunk ki, de vannak, akik kényszerűségből töltik napjaikat távol az otthonuktól. A hosszú időre, hetekre-hónapora kórházba kerülők számára talán az a legnehezebb, hogy ki vannak szakítva megszokott környezetükből és nem kapják meg szeretteikről a híreket. Nekik segít a KAPOCS-program, amelynek célja, hogy lehetőséget teremtsen a hozzátartozók és a betegek közötti kapcsolat fenntartására, mert az mindig pozitív, immunerősítő hatással bír. A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben működő program önkéntes segítői minden nap odaülnek a betegágyak mellé, és tolmácsolják a hozzátartozók leveleit, vagy hangüzeneteit.
Ma került nyilvánosságra az örömteli hír, hogy magyar származású tagja lett a brit Királyi Természettudományos Társaságnak: az Oxfordi Egyetem matematikaprofesszorát, Dr. Süli Endrét a Royal Society tagjává választották. A világ legrégibb és egyik legpatinásabb tudományos társulatának korábban Isaac Newton, Charles Darwin, Albert Einstein és Stephen Hawking is tagja volt. Süli Endre munkásságát úgy foglalta össze, hogy olyan összetett és bonyolult egyenletekhez próbál meg minél inkább közelítő eredményeket találni, amelyeknek talán nincs is megoldásuk.
Talán jobb lett volna, ha az Eurovelo 6 nemzetközi kerékpárúthoz csatlakozó Szob-Ipolydamásd kerékpárút Szobon belüli szakaszára sem találnak „megoldást”… Vagy legalábbis nem ilyet… Mert az innováció így kiérdemelte a Törött Vonalzó kerékpársáv-tervezői díjat 🙂 . A megoldás viszont arra mindenképpen jó volt, hogy Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke levonja a konzekvenciát:
„Az a tanulság, hogy ovibezárás alatt home office-ban nem hagyjuk nyitva a tervezőiroda laptopját, ameddig levisszük a kutyát.”
