Esti Tükör, 2021. szeptember 23.
Sikerült azonosítani azt az ismeretlen nőt, akit még szeptember elején találtak meg Krk szigetének északi, éles sziklákkal teli részén, fején és testén tele horzsolásokkal. Daniela Adamcova fotója a nemzetközi sajtót is bejárta, így derült ki róla, hogy szlovák állampolgár és turistaként tartózkodott Horvátországban, valamint az is, hogy az USA-ban élt 2015-ig, ahol hollywoodi sztároknak tervezett ékszereket. Az még mindig nem derült ki, hogyan került a kietlen sziklás területre a nő és mitől veszítette el az emlékezetét.
„A Balkán jövője fogja meghatározni az európai biztonság jövőjét” – többek között ez a mondat is elhangzott a ma kezdődött IV. Budapesti Demográfiai Csúcson, melynek idei, fő témája a fenntarthatóság és család összeegyeztethetősége. A ma felszólalt előadók mindegyike egyetértett abban, hogy a demográfiai folyamatokat hatékony családpolitikával kell ellensúlyozni, és sokan közülük azt is fontosnak érezték elmondani, hogy ők maguk hány gyerekkel és unokával járultak hozzá a nagy közöshöz.
A Tomi mesék kiütötte a biztosítékot a Kolibri Gyerekkönyvkiadónál, és a korábban tervezett KerekMese-könyvek gyártását a héten már le is állították. Nagy port kavart a gyerekmese-sorozat nemrég kiadott része: ebben Tomi nem szeret rendet rakni, és azt mondja, miért kellett ebbe a béna családba születnie, és olyan hülyék a szülei, hogy biztos adoptálták őt. Aztán jön a csavar, Tomi új családhoz kerül, „új szülei” fogatlan cigányok, klasszikus viccbéli cigány beszédmóddal, akik lakókocsiban laknak, koszosak, nem dolgoznak, nem nevelik a gyereket, a nagyszülőket állati sorban tartják, és közben elveszik tőlük a nyugdíjat. Mellesleg rasszisták is, illetve a gyerekért is csak a segély miatt aggódnak. A mese készítői korábban reagáltak a Telex-nek, és többek között ezt írták indoklásul: „A történet a továbbiakban fikciós lévén minden szempontból a legrosszabb családot ábrázolja, csak így tudtuk megértetni Tomi karakterével, hogy értékelje a szerető családját, még ha néha házimunkát kell is végeznie.”
Nem árt az óvatosság. Az elmúlt napokban két püspökről, egy segédpüspökről és egy érsekről is kiderült, hogy kimutatták náluk a koronavírust, miután részt vettek a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. A Debreceni Egyetem is szigorít: az intézmény sajtóirodája az egyetem honlapján tette közzé, hogy munkaidőben és tanítási időben kötelező a szájat és orrot eltakaró maszk viselése szeptember 22-étől, szerdától valamennyi dolgozója és hallgatója számára. Mindeközben a magyar miniszterelnök-helyettes abban reménykedik, hogy a szeptember 25. és október 14. között megrendezésre kerülő Vadászati és Természeti Világkiállítás a kísérő rendezvényekkel együtt legalább 1 millió látogatót fogad majd, így az augusztus 20-i ünnepségsorozattal, és az Eucharisztikus Kongresszussal együtt jelentős mértékben járul hozzá a járvány utáni nyitáshoz.
Nem mindennapi gyűrűt kapott ajándékba egy afgán menekült asszonytól Ferenc pápa. Szeptember 22-én, az általános kihallgatás előtt a Vatikánban a Szentatya tizennégy keresztény afgán menekülttel találkozott, köztük hét gyermekkel. Elmondták, hogy milyen félelem és bizonytalanság uralkodik az országban a tálibok hatalomátvétele óta. Egy afgán nő két ajándékkal érkezett: egy gyűrűvel, amely a férjéé volt, akit „elnyelt” a tálib terror, és egy afgán ruhával, amely „egy egész élet szenvedéseiről mesél”. Ferenc pápa elfogadta a gyűrűt, egy feltétellel. Az Afganisztánból kimenekített családoknak Olaszországban, Bergamo térségében lett új otthonuk, ott kezdhetnek új életet.
