Esti tükör, 2021. május 7.
Az Emberi méltóságért kitüntetésben részesült Karikó Katalin.
A Széchenyi-díjas kutatóbiológust a magyar alkotószellem legnagyobbjai közé sorolta az őt méltató Bajkai István országgyűlési képviselő: Karikó Katalin olyan elődök nyomdokaiba lépett, mint Semmelweis Ignác, Heim Pál vagy Szent-Györgyi Albert. Karikó Katalin beszédében hangsúlyozta, hogy nagy megtiszteltetés számára megannyi neves előd után megkapni az Emberi Méltóság Tanácsának kitüntetését. A biokémikus felidézte, hogy több évtizede külföldön él ugyan, de családjával együtt mindig is magyar maradt, gyermekeit is magyarul nevelte.
Közben egy másik Széchenyi-díjas, Falus András immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy az első oltás hamis védettségi érzést kelthet. A Semmelweis Egyetem professor emeritusa szerint z első oltás hatásossága ugyanis inkább az egyedi tulajdonságokon (például genetikán) múlik, a második adag beadása viszont már vakcinológiai kérdés.
Közben a WHO engedélyezte a Sinopharm-vakcina vészhelyzeti alkalmazását a 18 év felettieknek – ezt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedrosz Gebrejeszusz jelentette be, hozzátéve, hogy így már hat oltóanyagnak adták meg a vészhelyzeti engedélyt.
Május 13-tól az egészségügyi ellátásban is érzékelhető lesz a lazítás: újraindulnak a halasztható beavatkozások, és újból elérhetők lesznek a rehabilitációs ellátások – ezt Kásler Miklós jelentette be, emlékeztetve, hogy az egészségügyi szolgáltatónál előre időpontot kell egyeztetni és szükséges a már bevált egészségvédelmi óvintézkedések betartása.
Május 25. után megszervezhetők a ballagások – erről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóján. Az államtitkár elmondta, hogy az egynapos vagy többször egynapos osztálykirándulások is megengedettek, de az ottalvás nem lehetséges.
Maruzsa Zoltán arra kért minden 16 és 18 év közötti fiatalt, hogy regisztráljon és vegye fel az oltást. „No vakcina, no party”!
Hétfőtől visszatérnek a diákok az iskolákba, az óvodások és az iskolások újra szervezett keretek között látogathatják a sportlétesítményeket, uszodákat, jégpályákat. A közigazgatásban is vége a home office-nak, és a versenyszektor cégeinek sem kell már arra törekednie, hogy a munkavállalók otthonról dolgozzanak.
Szakemberek ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy vége a karanténoktatásnak, de nem tehet úgy az iskola, mintha semmi nem történt volna: a társas érintkezések elmaradása, a szocializációs deficit, a szeparációs magányból eredő problémák kezelése, a közösségformálás most legalább olyan fontos lenne, mint a tanulás. Gyarmathy Éva pszichológus szerint el kellene fogadni, hogy nem lehet a tanévből hátralévő öt hét alatt behozni a sok hónap alatt felgyülemlett tanulmányi hiányosságokat. „Ezzel több kárt okoz, mintha semmi nem történne” – állítja. Az ELTE tanárképzőjén oktató Lénárd Sándor is egyetért azzal, hogy inkább egy szocializációs folyamatnak kellene tekinteni a tanévből visszamaradt időszakot, és közösségépítő, önfejlesztő gyakorlatokat kellene beiktatni.
Ferenc pápa szerint az emberiség részéről a pandémiát követően az számítana a legrosszabb reakciónak, ha az egészségügyi vészhelyzetet egy annál is „lázasabb fogyasztási láz és egoista önvédelem” követné. Erről a vándorlók és menekültek egyházi világnapjára kiadott üzenetében írt. Az egyházfő az emberek közötti különbözőségektől, valamint a kultúrák találkozásától színes társadalomról és sokszínű jövőről is szót ejtett. „Meg kell tanulnunk másokkal harmóniában és békében élni” – jelentette ki, és megismételte gyakran hangoztatott véleményét, miszerint „le kell bontani a falakat, és hidakat kell építeni”.
A nyelv is híd az emberek között – most soha nem látott nyelvi változást okozott a járvány. A francia nyelv bibliájának tartott Le Petit Larousse 2022-es kiadása rekordszámú, 170 új szóval gazdagodott. „Soha nem láttam még ilyen nyelvi változást. A francia forradalom korszakára emlékeztet: felfordulás, új szavak és jelentések megjelenése, és mindenekelőtt a nyelv kollektív kisajátítása” – idézte a The Guardian Bernard Cerquiglini nyelvészprofesszort, a Le Petit Larousse tudományos tanácsadóját.
Új Kolodko-szoborral gazdagodott Budapest: Ferenc József függőágyban ücsörög a Szabadság hídon. Az új miniszobor a szobrász szándéka szerint a híd múltját és jelenét köti össze.
A másik kedvenc mai hírem, hogy oltott nagymamát is lehet kölcsönözni a tapolcai könyvtárban. Mivel a 18 év alattiak csak igazolvánnyal rendelkező kísérőkkel látogathatják a kulturális intézményeket, ezért a tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum úgy döntött, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek könyvhöz jussanak: a Tapolcai Nőklub tagjaival összefogva elindították a Kölcsönözz könyvtári nagymamát! nevű akciójukat.
