Esti Tükör, 2021. június 4.
1920. június 4-én százezres „néma tömeg” vonult az utcán, leállt a közlekedés, megállt az élet, zúgtak a harangok – így fogadta Budapest a trianoni békediktátum aláírását.
Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává június negyedikét – ma még a pártok között is egyetértés van abban, hogy Trianon nemzeti sorstragédia. Hogy 101 éve, ott és akkor lehetett volna-e másképp, már sosem tudjuk meg. Mára az emlékezés maradt nekünk: országszerte és a határokon túl is programok sora várta és várja az emlékezőket.
„Valami itt nem stimmel a diplomácia és a protokoll szempontjából”– ez igaz lett volna 101 éve is, de ezt most mondta Luis Badilla, a Vatikáni Államtitkárság által kiadott Il Sismografo szerkesztője annak kapcsán, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra érkező Ferenc pápa a tervek szerint kihagyja az Áder János államfőnél és az Orbán Viktor miniszterelnöknél teendő udvariassági látogatást.
A tekintélyes amerikai katolikus lap, a National Catholic Register szerint korábban nem fordult még olyan elő, hogy a pápa egy ország fővárosába látogatva ne találkozott volna az állami vezetőkkel. Igaz, az sem mindennapos, hogy az egyházfő ellátogat a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra: ilyen utoljára húsz évvel ezelőtt fordult elő.
De van, ami ha egyszer fordul elő, akkor is sok: lemondott érseki címéről Reinhard Marx bíboros, mert nem tudja kezelni a szexuális visszaéléseket az egyházban. Ferenc pápának küldött lemondásában úgy fogalmazott, hogy „osztoznia kellett a papok által az elmúlt évtizedekben elkövetett szexuális bántalmazások katasztrófájában”, és reméli, hogy távozása „teret nyit egy új kezdet számára”.
A bírósági döntést meg sem várva, egyik napról a másikra ledózerolta az állami beruházócég a még álló Fertő tavi mólókat és cölöpházakat, amelyek tulajdonosai az utolsó pillanatig küzdöttek az épületek megmaradásáért. Közben az UNESCO a Fertő-projekt azonnali leállítását kéri a kormánytól, mert “az sértheti a világörökségi terület hitelességét és integritását, különös tekintettel befolyásolhatja annak Kiemelkedő Egyetemes Érték besorolását.”
“Csak most jön a neheze” – ezt egy klinikai pszichológus mondta a koronavírus következményeiről. A járvány ugyanis a betegeket és az egészségügyi dolgozókat is megviselte, a legtöbben testileg és lelkileg is belefáradtak a hónapokon át tartó küzdelembe. Különösen igaz ez azokra az egészségügyi dolgozókra, akik végigharcolták a frontvonalban az elmúlt egy-másfél évet. Az ő ellátásukat most külön meg kell szervezni – mondta Bálint Amarilla, aki szerint a mentális felépülés legalább annyi időt vesz igénybe, mint ameddig a fokozott terhelés a mindennapok része volt.
Hasonló kérdéskört feszeget David Attenborough legújabb filmje, melyben azt mutatja be, milyen hatással van a Föld természetes környezetének pusztulása azokra az emberekre, akik tanulmányozzák. A Breaking Boundaries: The Science of Our Planet című alkotásból kiderül, hogy az emberiség túllökte a Földet azokon a határokon, amelyek a civilizáció kezdetétől a stabilitását biztosították.
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
