Kiért szól a harang? A ferences szerzetes esete a kormányellenes tüntetőkkel

Szervezzünk-e kormányellenes tüntetést templom elé? Akusztikus erőfitogtatásként harangozzunk-e szét egy ellenzéki demonstrációt? Szempontok Hadházy Ákos parlamenti képviselő és Reisz Péter Pál ferences szerzetes szópárbajához.

Szerkesztőségünk a budapesti Ferenciek terén van, így hónapok óta testközelből szemlélhetjük, hogy Hadházy Ákos ellenzéki politikus vezetésével keddenként kormányellenes tüntetők veszik birtokba a környéket. Az eseménysorozatot nem konkrétan és szándékoltan a templom elé szervezik, de – szerencsétlen módon – kétségkívül át kell vágnia a tömegen annak, aki az esti litániára, szentmisére vagy gyónni igyekszik. Ebből mostanáig nem támadt botrány, legutóbb azonban Hadházy Ákos összeszólalkozott Reisz Péter Pál ferences szerzetessel, aki a rendház kapujában kérte ki magának a szerinte oda nem illő eseményt, különösen a vérmesebb tüntetőket „ezekkel a mocskos táblákkal meg a zászlókkal”.

Bizonyos szempontból van igazsága. Noha nem egyházi területről van szó, és mindenki oda kér közterület-használati engedélyt, ahová akar,

egy kis figyelmességgel el lehetne kerülni,

hogy a 17 órára meghirdetett tüntetés „Mocskos Fidesz!” és hasonló jelszavainak skandálása beszűrődjön a templom liturgikus rendje szerint 18:15-kor kezdődő litániába, majd a fél hetes szentmisébe. Értsünk egyet vagy sem a demonstráció céljaival vagy stílusával, pártpolitikai hovatartozás nélkül is belátható, hogy erre adott esetben lehetne tekintettel lenni. Főleg, hogy volt már, amikor Hadházyék kisebb horderejű tényező („fideszes kamu ellentüntetők”) miatt egy sarokkal arrébb hirdették meg az eseményt.

A politikus egy másik szempontra is felhívta a figyelmet. „Sajnos meg kell emlékezni arról, hogy a templom igazgatója az a Kálmán Peregrin, aki lovagkeresztet kapott a korábbi gyülekezetének tagjától, Ádertől, és aki a misét hangszóróval az utcára kihangosítva buzdított a Fidesz melletti szavazásra” – írta a Facebookon. A 2019-es pasaréti eset bejárta a sajtót, és bár a plébános konkrét pártnevet nem említett, iránymutatása valóban a kormányzó erőkre illett rá. Ezzel ugyanakkor nem tett többet, mint sok más pap, akik általánosságban szólva azokat a politikusokat ajánlják híveik figyelmébe, akik leginkább képviselik a keresztény értékeket.

Nem úgy, mint Reisz Péter Pál, aki a Fidesz egyik legszenvedélyesebb klerikus támogatója. A közösségi médiában időtlen idők óta szakmányban osztja meg a kormánypárt plakátjait, üzeneteit, vagy éppen a NER-es influenszer Bohár Dániel és társai videóit. Legyen szó migránsozásról vagy a politikai ellenfél lejáratását szolgáló propagandaanyagokról, ő már jóval a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök létrejötte előtt a „harcosok klubjának” lelkes önkéntese lett. Facebook-oldalán még szinte a napi rendszerességű Pio atyás posztoknál is gyakrabban jelennek meg az aktuális kormányzati üzenetek, zavarba ejtő kontrasztot alkotva a hírfolyamát elárasztó barokkos szentképekkel. Miközben tehát érthető módon teszi szóvá a ferences templom előtti tüntetést, annak is főleg az egyházi vonzáskörzethez nem illő hangvételét, ő nemhogy szemet huny, de évek óta maga is

segédkezik egy sokkal kiterjedtebb és ártalmasabb, országos hatókörű gyűlöletkeltő kampányhoz.

Ez eddig a más szemében a szálkát, a maga szemében a nagybani gerendakereskedést sem tipikus esete. Az viszont még ennél is mélyebb kérdéseket vet fel, hogy a történtekre méltó válasz-e szétharangozni egy tüntetést, több mint negyed órán át ellehetlenítve, hogy a szónokok szavát érteni lehessen. A tehetetlenség persze szülhet ilyen kényszermegoldást, de ha józan fejjel belegondolunk, ez aligha nevezhető méltó tiltakozásnak.

A harang szava nem a politikai viták fegyvere,

hanem az imádságra hívás, a közösség összegyűjtése, az ünnep vagy a gyász kifejezője. Ha a most kedden tapasztalt módon használják, az nem érdemi válasz, hanem akusztikus erőfitogtatás, ráadásul a templom ezzel a szakrális tekintélyét is kockára teszi, és erkölcsi fölényét megingatva maga is a politikai zajongás részesévé válik. Ezért, bármilyen nehéz is, mindenkihez méltóbb volna inkább a párbeszéd, illetve a békesség és a jóakarat útját – vö. pax et bonum – keresni.

Mindehhez a tüntetőknek a körültekintés erényét, a pesti ferenceseknek pedig Petőfi Sándor Falu végén kurta kocsma című versének tanulságát javasolhatjuk megfontolásra.

Hirdetés