A politika ne állítson és ne távolítson el kereszteket!

A Gellért-hegy tetején álló szobor talapzatának tervezett „megkeresztelése” ugyanolyan ellentmondásos, mint az adott emlékmű esetében a „szabadság” kifejezés jelentéstartalma.

Közismert tény, hogy kormánypárti szándék szerint kereszt kerülhet Budapest ikonikus jelképe, a Szabadság-szobor talapzatára. Az is tény, hogy e törekvés ellen tiltakoztak az alkotó jogörökösei, a Szemlélek felületén szólalt fel a kezdeményezés ellen egy jezsuita szerzetes, művészek és közéleti szereplők népszavazást is kezdeményeztek az ügyben. Velük együtt a főpolgármester sem, de még a kormányoldal egyik népszerű publicistája sem ért egyet a kereszt szimbólumának utólagos odaillesztésével. Mi pedig bemutattuk, hogy a szándéknak mennyi köze van a kereszténységhez.

Hogy végül lesz-e kereszt azon a bizonyos talapzaton, az csak a sorok között került elő a Bibó István Szabadegyetem október 17-én tartott vitáján. Leginkább azért, mert ebbe láthatóan nincs beleszólási lehetősége senkinek, másrészt a Laborczi Dóra evangélikus teológus, Mélyi József művészettörténész és Tóth Gábor Attila jogász részvételével tartott eseményen

nem ideológiai panelek, hanem szakmai érvek hangzottak el.

Ezek mentén nem is alakult ki vita arról, hogy helyénvaló-e keresztet rakni oda, ahová a kormánypárti döntéshozók szeretnék.

Kaptunk viszont egy alapos történeti ismertetést a szobor megálmodásától a kialakításáig, ami valójában obeliszk (temetői jelkép) funkciót is betölt. Az emlékmű nevében szereplő szabadság kifejezés kapcsán – amelyet a kereszttel próbálnak egyesek összepárosítani – elhangzott, hogy a Citadella alapvetően egy elnyomó jelkép volt, a Rákosi-korszakban bevett „Szabadság!” köszönő formula is sokaknak eszébe juthat. Olyan felszabadulást üzen a Szabadság-szobor, ami valamiféle elnyomást is megjelenít. Nem lenne jó, ha a kereszt szimbóluma egy autokratikus, elnyomó hagyományhoz kapcsolódna.

A kereszt ráadásul nem egyszerűen egy szimbólum, hanem esemény, amelynek nem általános közéleti, hanem konkrét vallási üzenete van. Ezért

nem vezet jóra, ha a politika akár kihelyez, akár eltávolít kereszteket.

Szóba került, hogy különösen szélsőségesen nacionalista ideológiák próbálják rendre saját céljaikra használni a kereszt motívumát, miközben a kereszt nem válhat nemzeti szimbólummá.

Nincs nemzeti kereszténység, ez a vallás univerzális.

Hogy mégis milyen érdekeket szolgálhat az egyértelműen nem vallási részről felmerült ötlet minden tiltakozást semmibe vevő megvalósítási szándéka, miben más és miben hasonló az 1947-es és a 2024-es államhatalom és egyházi vezetés kapcsolata, mit üzen a mai jogrend állapotáról a tiltakozások érzékelhető haszontalansága, erről is hallhatunk gondolatokat az alábbi videóban, amelyben résztvevői kérdésekre is válaszolnak a szakemberek.