A szentgyónás lényege nem az, hogy utána jobban érezd magad

A Szemlélek Alapozóban ezúttal a bűn közösségi természetével, valamint test és lélek tévesen értelmezett kapcsolatával foglalkoztunk.

Hogyan is fogalmaz Szent Pál?

“Így ezt a törvényt látom: bár a jót szeretném tenni, a rosszra vagyok készen.”

Keresztények körében máig képes rombolni a tévhit, miszerint test és lélek különválasztandó egymástól, és míg az egyik tiszta és szent, a másiknak célja, hogy bennünket a bűnbe taszítson. A valódi keresztény emberkép azonban nem is állhatna ettől távolabb. A test, amibe beleteremtett bennünket Isten, elválaszthatatlan egységben van a bennünk lakozó lélekkel, és általa vagyunk részei a fizikai valóságnak.

Igaz-e tehát, hogy a testünk csábít minket bűnre? Vagy inkább már a lelkünkben igent mondunk a kísértésre?

Ádám Miklós katolikus pap szerint a bűnnel kapcsolatban van még egy gyakori téveszménk: azt gondoljuk, hogy a bűn csupán morális kategória. Szerinte azonban ez egészen egyszerűen a valóság elutasítása. Már a zsidóság is tisztában volt vele, hogy nincs olyan apró, sötétben, titokban elkövetett bűn, ami ne rombolná magát a közösséget ezért van szükség a szentgyónásra, és ezért nem elég csak odadobni este az Istennek egy “bocsi-t”, vagy még azt sem, hiszen úgysem tud róla senki más…

A témáról bővebben a kisvideóban hallhatunk, mely a nyitóképre kattintva elindul.

A Szemlélek Alapozó a Szemlélek magazin videósorozata hitünk alapvető kérdéseiről, a katolikus egyház tanításán keresztül.

A sorozat eddig megjelent videói:

A hit élet

Isten szabad szeretete

Az egyház tanításának hitelessége

A bűn a cél elvétése

Az Eucharisztia tényleg Jézus teste

Nem lehet két házasságban élni

Az élet értelme

Jézus a kenyeret választotta

A hit csapatmunka