A vallások gyakran nem a megoldás, hanem a probléma részei

Háborúk és világjárvány, szegénység és éghajlati katasztrófák – a világnak reményre van szüksége.

A világvallások és a tradicionális vallások vezetőinek 7. kongresszusához kapcsolódóan – amelyre Kazahsztánban került sor 2022. szeptember 14-16. között – Annette Schavan (Berlin/Ulm), Thomáš Halík (Prága) és Paul M. Zulehner (Bécs) olyan felhívást tettek közzé, melyhez neves vallási és politikai vezetők elsőként csatlakoztak, de világszerte is sokan támogatják.

Vallások – Reménység a botorkáló világ számára
Felhívás

1. Támolygó világ

Vergődő, támolygó világban élünk. Óriási kihívások előtt áll az emberiség:

● A világ számos részén barbár háborúkat vívnak; a háborús övezetekben fennáll a tömegpusztító fegyverek aránytalan használatának, és a nukleáris baleseteknek a veszélye.

● Az érzékeny klíma már több olyan határpontot elért, amelyek túllépése a Földet mint élőhelyet veszélyezteti.

● A háborúk, a szegénység miatti kilátástalanság, és az éghajlati katasztrófák már több mint 100 millió embert kényszerítettek menekülésre; a befogadó országokban egyre nő a politikai feszültség.

● A gazdag országokban folyamatban van az információs átalakulás, amely az iparosodáshoz hasonlóan megváltoztatja a társadalom szerkezetét.

● A világjárvány elfedte és háttérbe szorította ezeket a folyamatokat, melyek időközben elérték a politikát is.

2. Sokan elbizonytalanodnak, terjed a félelem

A fenyegető fejlemények egyre erősebben érzékelhetők a mindennapjainkban. Európában erdők égnek, a folyók vízszintje sosem látott módon lecsökkent, máshol áradások vannak. Mivel az Ukrajnából származó kukorica és búza nem szállítható akadálytalanul, az éhezés a világ számos részén súlyosbodik. Az energiaárak világszerte emelkednek. A megélhetési költségek a kevésbé tehetősek számára még a gazdag országokban is megfizethetetlenné válnak. Az ilyen tapasztalatok elbizonytalanítják az embereket. Félelmet keltenek. A félelem azonban tönkreteszi a szolidaritást, és a növekvő rivalizálás légkörét szüli.

Egyes politikai populisták és vallási fundamentalisták arra használják a félelmet, a hazugságot és a kapzsiságot, hogy növeljék a szakadékot nemzetek, kultúrák és vallások között, hogy gyűlöletet és erőszakot szítsanak, hogy gerjesszék a nacionalizmust (nemzeti egoizmust) és az idegengyűlöletet.

3. Keressük a remény forrásait!

Ebben a világhelyzetben mi, e felhívás aláírói, sok jóakaratú emberrel együtt olyan forrásokat keresünk, amelyek segítenek megmaradni a félelem közepette is, és bátran szembenézni a kihívásokkal. Ez nem sikerülhet a biztonság puszta ígéretével. Csak a bizalom bátorít bennünket arra, hogy megtaláljuk a reményt, és cselekedjünk. Minél nyomasztóbb a világ helyzete, annál több reményre van szüksége a világnak. Csak ebből a reményből kiindulva maradhat meg a felelősök és a népek abba vetett bizalma, hogy lehetséges leküzdeni a nagy kihívásokat.

4. A vallások mint a remény forrásai

A világ vallásai emberek milliói számára jelentették és jelentik a remény és az erő forrását a félelem, az önzés és a fásultság legyőzéséhez. Inspirálnak az egyetemesen szolidáris életre.

Az a nagy vágy, hogy az emberiség igazságosságban és békében egyesüljön, amiért a vallások kiállnak és dolgoznak, nem veszített erejéből, és egyre több embert motivál, különösen ezekben a törékeny időkben.

5. A vallások gyakran nem a megoldás, hanem a probléma részei

Ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy a vallási közösségek, amelyekre olyan nagy szükség van, ma nagyon nehéz helyzetben vannak. Sok hívő – köztük Ferenc pápa – fájdalommal ismeri el, hogy a vallások (vallási közösségek) gyakran a probléma, és nem a megoldás részei.

● Az európai keresztény egyházak iránti bizalom számos súlyos okból kifolyólag csökken. Gyakran túlságosan befelé fordulóak, azaz „betegek”, ahogy Ferenc pápa diagnosztizálta.

● Nemcsak a keresztény egyházak, hanem az iszlám is mély bizalmi válságban van világszerte. A vallás és az erőszak szövetsége már az európai kereszténységet is súlyosan károsította. A vallási indíttatású terrorista erőszak veszélyezteti a világ muszlim közösségének hitelességét.

● Sokakat joggal irritál a háborúzó orosz politikusok és az orosz ortodox egyház pátriárkája közötti szövetség is.

6. A vallási közösségek megújulása a világ érdekében

Mindazonáltal a világ vallásaiban vannak jelentős erők, amelyek Isten és az erőszak tragikus összekapcsolását elutasítják és le akarják győzni. A vallásoknak, amikor a világ érdekében politikailag is fellépnek, akkor a prófétai források alapján, és nem a hatalmasok érdekei szerint kell orientálódniuk. Az igazi vallás az erőszakot (egyetemes) szeretetté alakítja át. Ebben gyökeredzik a méltóság, az egyenlőség, a szabadság, az igazságosság és a béke minden emberrel és a természettel.

Ebben a súlyos időszakban mi, e felhívás aláírói, akik különböző hitközösségekhez tartozunk, minden vallási közösséghez és minden jóakaratú emberhez fordulunk.

Sürgősen emlékeztetni szeretnénk magunkat és mindenkit:

● Minden vallási közösségnek szüksége van kritikus önreflexióra, törekednie kell az elmélyülésre és a megújulásra, hogy visszanyerje a gyakran méltán elveszített hitelességét és erkölcsi tekintélyét. Szükségünk van reményre, és ennek része a belső reform és a történelem teológiai emlékezete is.

● Ha a vallási közösségek a megbékélés és a béke eszközei akarnak lenni, akkor – különösen most – túl kell lépniük a kölcsönös rivalizálás minden megnyilvánulásán, és törekedniük kell a kölcsönös elismerés és tisztelet kultúrájára.

● Minden vallási közösségnek szüksége van az önátadás bátorságára és alázatára, hogy ne csak önmagukra tekintsenek, valamint a „kollektív nárcizmus” leküzdésére, hogy ne csak saját intézményi és ideológiai érdekeiket kövessék, hanem vállalják társfelelősségüket közös világunkért.

7. Nem az agónia, hanem a vajúdás fájdalmai

Ferenc pápa – a II. Vatikáni Zsinattal (Nostrae Aetate 2) összhangban – nagyon fontosnak tartja, hogy a vallások és minden jóakaratú ember együtt dolgozzon a világ javáért. A dokumentumban, amelynek témája minden ember testvérisége a békés együttélésért a világban, Ahmad Al-Tayyeb nagy imámmal együtt emlékeztet arra, hogy Isten „minden embert egyenlő jogokkal, egyenlő kötelességekkel és egyenlő méltósággal teremtett, és arra hívta őket, hogy testvérekként éljenek együtt”. A vallások táplálják a reményt, hogy a jelenlegi kihívások, amelyek miatt a világ botorkál, nem a Föld és az emberiség agóniájának jelei, hanem egy olyan világ születésének fájdalmai, amelyben a népek a természettel harmóniában, egymással pedig igazságosságban és békében élnek.

Kezdeményezők:

Tomáš Halík (szociológus és teológus, Prága)
Annette Schavan (egykori német szövetségi miniszter, Berlin és Ulm)
Paul M. Zulehner (pasztorálteológus, vallás- és értékkutató, Bécs)

Első aláírók:

Jose Casanova (vallásszociológus, Georgetown Egyetem, Washington)
Massimo Faggioli (teológia és vallástudomány, Villanova Egyetem, Philadelphia)
Kasper Mariusz Kaproń OFM (liturgikus, Facultad de Teología San Pablo – Cochabamba, Bolívia)
Azza Karam (főtitkár, Vallások a békéért, New York)
Máté-Tóth András (teológus, valláskutató, Szeged)
Alberto Melloni (történész, az Európai Vallási Akadémia alapítója, Bologna)
Zbigniew Nosowski (a „Więź” negyedéves folyóirat főszerkesztője, a Keresztények és Zsidók Lengyel Tanácsának társelnöke, Varsó)
Wolfgang Schürer (a Ring for Peace alapítója, Lindau és St. Gallen)
Maram Stern (a Zsidó Világkongresszus alelnöke, Brüsszel és New York)
Hanna Suchocka (volt lengyel miniszterelnök, Poznan)
Charles Taylor (filozófus, Montreal)

A felhíváshoz aláírásával bárki csatlakozhat.