A válaszhoz nemcsak az utolsó vacsorán elhangzottakon, de Isten szavának teremtő mivoltán is érdemes elgondolkodnunk.
Ahogyan Agatha Christie megalkotta Poirot-t, Viktor Pelevin Lev Tolsztojt – azaz T. grófot –, vagy épp J.R.R. Tolkien Zsákos Frodót, úgy teremtette meg Isten a világot, és benne az embert. Vagy mégsem.
De mi a különbség?
Kezdjük máshonnan. Aquinói Szent Tamás szerint semmi nem létezik önmagától, mindennek van valamilyen kiváltó oka: vagyis ahogy Zsákos Frodónak Tolkien, úgy az embernek Isten. Ez sem vitt minket sokkal közelebb…
Vajon miben térünk el mi, emberek a könyvek szereplőitől? Miben más az emberi gondolat teremtő ereje Isten teremtő szavánál?
A megoldás ott van a Szentírásban, de lehet, hogy ilyen szemmel még sohasem olvastad.
Ám ahogyan egy könyvet sem ismerhetünk meg az utolsó oldal elolvasásával, úgy az Eucharisztia lényegét sem érthetjük meg pusztán az evangéliumok utolsó fejezeteinek lapozgatásával.
A Szemlélek Alapozó 5. részében filozófiai-teológiai útra hív bennünket Ádám Miklós katolikus pap, melyet érdemes végigjárni, hogy jobban megértsük, miért van óriási jelentősége annak, amikor Jézus azt mondja: “Ez az én testem.”
A Szemlélek Alapozó a Szemlélek magazin videósorozata hitünk alapvető kérdéseiről, a katolikus egyház tanításán keresztül.
A sorozat eddig megjelent témái:
