Az áldozathibáztatás a mi szívünkről árulkodik

Amikor egy bűncselekmény sértettje nem a mi értékrendünk szerint él, hajlamosak vagyunk rávágni: „megérdemelte!” Például ha erotikus felvételeket készít magáról, melyek később kikerülnek a netre: “úgy kell neki!” Úgy kell neki?

Nem szeretnék senkit arra biztatni, hogy készítsen magáról erotikus fotókat, videókat, és azokat küldje el a párjának, férjének! Nem valamiféle „liberális keresztény” kampányt akarok elindítani, de azt gondolom, hogy egyrészt

meggondolatlan cselekedete és döntése mindenkinek van szép számmal,

másrészt, ha megbízom valakiben, aki az életem része, akkor nem feltételezem, hogy valaha ilyet tenne velem, így elárulna.

Történt nemrég, hogy egy ismert magyar előadóról az exe olyan felvételeket szivárogtatott ki, amelyeket korábban csak neki küldött – mert szerelmes volt, mert megbízott benne. De a sokat emlegetett bosszúpornó hétköznapi emberekkel is megtörténhet, nem kell híresnek lenni hozzá. „Annak ellenére, hogy leggyakrabban szakítás után történik ilyesmi, a ’bosszú’ pornográfia más típusú kapcsolatokban is előfordulhat (például egy sráccal, akivel csak cseteltél, és soha nem is jártál)” – olvasható a NANE oldalán.

Arra az említett oldalon is felhívják a figyelmet, hogy a bosszúpornó mint jelenség sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, és kifejezetten súlyos visszaélésnek számít, amivel megsértik a másik magánszféráját. A bosszúpornó következményei pedig beláthatatlanok – gondoljunk csak bele, mennyi olyan hírről olvastunk az elmúlt években, amikor egy fiatallal történt tragédia (öngyilkossági kísérlet, szökés stb.) hátterében a bosszúpornó állt!

A legfontosabb ebben az esetben is a megelőzés lenne – egy kamaszlánynak, vagy fiatal felnőtt nőnek az értékrendjébe ne férjenek bele ezek a felvételek! Nyilvánvaló, hogy legtöbbször érzelmi zsarolással találják szemben magukat, de tudniuk kell, hogy aki ezt kéri, vagy várja el a párjától, az nem szeret igazán. Kényszerhelyzetbe persze bármelyikünk kerülhet, amikor fontos, hogy „valaki” legyen az életünkben – de nagyon nem mindegy, milyen áron.

Ha a „baj” mégis megtörténik, fontos, hogy az érintett merjen és tudjon kitől segítséget kérni, és tudja, kihez és hova fordulhat.

Kívülállóként

a legrosszabb, amit tehetünk, az áldozathibáztatás és az ítélkezés.

Persze, legtöbbünk számára ezek a tartalmak vállalhatatlanok, értékrendünkbe nem férnek bele, de míg az ilyen felvételek készítése „csak” felelőtlenség és meggondolatlanság, a neten való közzétételük, és a felvétellel való zsarolás viszont már bűncselekmény. Bűncselekmény, amiért csakis egyetlen ember felelős, és az nem az áldozat! Ennek ellenére az ilyen jellegű hírek alatti kommentekben még mindig azt kiáltják ki hibásnak, aki szerepel a képeken, felvételeken, ahelyett, hogy az elkövető felelősségét firtatnák, cselekedetét kérdőjeleznék meg.

„Jó-jó, de minek csinált ilyen fotókat?”

„Meg is érdemelte, hogy kikerült!”

„Nekem megvan a link! Egy sör és küldöm.”

„Egy férfi ilyet nem csinál! Egy normális nő viszont nem engedi, hogy videót csináljanak róla!”

„Nem is értem, miért kell ilyen felvételeket készíteni és küldözgetni! Most akkor élvezze a gyümölcsét!”

Természetesen bosszúpornó áldozata lehet nő és férfi egyaránt, az esetek többségében mégis a hölgyek azok. Ráadásul akadnak szép számmal olyan történetek, ahol egykori házaspárok, vagy hosszabb ideje együtt élők között mérgesedik el annyira a viszony, hogy az egykori férj/barát korábbi üzeneteket, magánéletük részleteit, vagy akár intim felvételeket tár a nyilvánosság elé – például továbbítja a nő munkáltatójának. A bosszúpornó tehát nemcsak a fiatalokat érinti, de az elkövetőkben – korosztálytól függetlenül – közös, hogy döntéseiket érzelmi alapon hozzák meg: harag, sértettség, bosszúvágy motiválja őket, amit kiválthat egy határozott „nem”, vagy egy finoman burkolt visszautasítás egyaránt.

Ki kell mondani: exünk titkainak közzététele párkapcsolati erőszak. Lehet más az értékrendünk, gondolhatunk bármit a bosszúpornóban érintettekről, a valódi áldozatokhoz minden esetben ítélkezés nélkül, együttérzéssel, megértéssel és mély emberséggel kell fordulnunk!

Baranyai Enikő
vendégszerző