A népszerű humorista saját rokonságában is szembesült a függőségek ártó hatásával, ezért küldetésének érzi, hogy elősegítse a társadalmi gyógyulást.
– Óriási dolog, hogy ennyire érdekli ez a téma az embereket, hogy ilyen sok reakció érkezik – reagált a Szemlélek érdeklődésére András annak az interneten terjedő táblázatnak a kapcsán, amely szerint a magyarok vezetik az alkoholbetegek világranglistáját. Mivel nem tartja magát tudományos szempontból szakértőnek, nem kívánt igazságot tenni arra vonatkozóan, hogy mennyire precíz, aktuális a kimutatás, vajon valóban világelsők vagyunk-e 2023-ban ebben a szomorú rangsorban.
Rámutatott, hogy a WHO és más szervezetek nem mindig ugyanolyan mérőszámokat, referenciaszinteket alkalmaznak, máshol húzzák meg a felnőtt lakosság életkorát, vagy a problémás mennyiség határát, így szerinte nehéz ezeket a ranglistákat egymással összevetni.
– Az biztosan kijelenthető, hogy Magyarország a világ élvonalába tartozik, súlyosan alkoholbeteg nemzet vagyunk, de
a WHO nem a már kialakult alkoholfüggőség alapján
rangsorol, hanem a problémás alkoholhasználat alapján.
Ez még nem feltétlenül jelent függőséget, de gondot okozhat a mindennapi életben, a kapcsolatokban, az egészségben – fogalmazott Kovács András Péter.
Úgy véli, az ilyen táblázatok médiabeli – akár közösségi médiában való – megjelenése és elterjedése hatékonyan segítheti, hogy a közbeszédben nagyobb figyelmet fordítsunk a problémára, egyben igyekezzünk megoldást is találni erre a krízisre. Ez a téma szóba került a Szemlélek Társalgó első évadának egyik adásában is: a humorista ott jelentette be, hogy saját podcastsorozatot indít, ami már el is startolt „Töltsd velünk” címmel.
– Fontos lenne az alkoholizmus kapcsán figyelembe venni, hogy amikor a kormányzat a gyermekvédelminek nevezett törvénnyel korlátozta az oktatási intézményekben a civil szervezetek jelenlétét, akkor
az alkohol- és drogprevencióval foglalkozó szakembereket is kizárták az iskolákból.
Elvileg volna egy testület, ami határozhatna arról, hogy kik mehetnek be mégis a fiatalok közé, ám a gyakorlatban ez a szerv még nem jött létre. Ahogy nem létezik nemzeti alkohol(izmus-ellenes) stratégia sem, pedig időszerű lenne annak megalkotása is. Bár nincs feltétlenül közvetlen összefüggés, de figyelmet érdemel, hogy hazánk politikai vezetői az alapvető élelmiszerek közé sorolják a pálinkát, annak otthoni főzése is megengedett – sorolja a téma kapcsán felmerülő dilemmákat Kovács András Péter.
Tennivaló tehát akad bőven, az ismert előadó nem is tétlenkedik. Vajon a Szemlélek olvasói mit tudnának tenni azért, hogy kevésbé kimagaslóan szerepeljünk a jövő hasonló statisztikáiban?