Az érces hanggal megáldott dalnok utolsó albuma stúdiófelvételekor még fel sem merült, hogy ez lesz szerzői pályafutásának, egyben gazdag életművének záróakkordja.
Hatvanöt év, kinek mire elég… Borka Zsolt számára ennyi idő jutott arra, hogy talentumaival hűen gazdálkodva beírja magát milliók szívébe, egyben helyet kaphasson a gitáros apostolok sokszínű közösségének nagykönyvében, a legfényesebb lapokon említve nevét és munkásságát. Több nemzedék lelki életének meghatározó krédójává vált a Mondjunk éneket örömmel kezdetű dala, ahogy az Advent nélkül sem nagyon képzelhető el fiatal és régebb óta fiatal magyar keresztények számára a karácsony előtti időszak. Rengeteg szentmise indul a Zúgó szél kezdetű gitáros énekkel, emellett a könnyűzenei liturgikus szolgálatok egyik leggyakrabb Alleluja-tétele Az Úr dicsérete.
A vájtabb fülűeknek ott a többtételes Latin mise, a színpadi fellépések kedvelőinek örömére egymást érik a szelídebb szólamok – Őrizd a lépteimet, Nézz a szemembe – és az olyan keményebb rock és blues opuszok, mint a Hol vagy, Istenem?, Te vagy a holnap, Repülj az álmaidért. Tábortűz mellett vagy más közösségi összejöveteleken okkal csendül fel rendszeresen a Zarándokének, egy időben kifejezetten slágernek számított a Te vagy az életünk, Kiáltsátok, alleluja!, a csendesebb imaalkalmak visszatérő szereplője pedig A béke napja.
A legismertebbnek mondható gitáros Mária-ének, a Mária, Mária, szép virágszál is az ő szerzeménye. A szerencsésebbek élőben hallhatták – merthogy hivatalos felvétel aligha készült róla –, amint a sokoldalú alkotóművész magyar nyelven, keresztény értelmezésben szólaltatta meg az általa fordított Let it be (Úgy legyen) című világslágert. Egy egész albumra való ünnepi témájú dala szerepel az Igazi Karácsony című lemezen, amelyen versmegzenésítései is helyet kaptak.
Még az átkosnak nevezett rendszerben jártunk, amikor Borka Zsolt nyakában már ott volt a gitár. II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásán is megénekeltette többedmagával a Népstadion hatalmas közösségét. Bár sokan a hazai keresztény könnyűzenei élet vezéralakjának tekinthető Sillye Jenő szárnysegédjeként ismerték meg, kezdettől önálló stílust, hangvételt, művészi krédót képviselt.
Paradox jelenség volt a magyar katolikus egyház lelkes építőinek sokszínű egén: egyszerre jellemezte mérnöki precízség és könnyűléptű lazaság, karakterében jól megfért a dominancia és a kiegészítő, szinte másodhegedűs szerep. Hangjának ereje és szépsége is volt egyszerre, amit kevés rocker mondhat el magáról. Ugyanezen megközelítésből volt képes és kész is feszegetni az áhítatos szólamokon felnőtt hívő hallgatóság tűréshatárát zúzós számaival, miközben lírai alkotásai sokak lelkét megérintették.
Borka Zsoltból hiányzott a megfelelési kényszer, a sablonosság, a közhelyesség. Dalait aligha tudná koppintani a mesterséges intelligencia, hiszen annyi eredeti ritmikai és dallambeli fordulatot alkalmazott, hogy nem könnyű egyetlen találó kifejezéssel illetni a művészetét. Alkotásaiban egyszerre van magasság és mélység, albumain az énekmondók kiérlelt képi világa randevúzik a világfájdalmat égbe kiáltók nyers szenvedélyével. Írt bárki által megszólaltatható, a legjobb értelemben „egyetemes” dalokat, és az átlagos gitárosok számára nehezen előadható remekműveket egyaránt. Kivételesen magas hangfekvése miatt az általa megénekelt extra szólamokat ugyancsak komoly kihívás megszólaltatni.
De ezek igazából felszínes, részleges információk az emberről, aki úgy énekelt a mennyországról, az örök életről, hogy sokan észre sem vették, hogy a mennyországról énekel. Szerelmi témájú dalba csomagolta Isten és ember kapcsolatának dinamikáját, Fájdalomlitániája pedig teológiai szempontból is drámai csúcsteljesítmény.
Borka Zsolt egészen biztosan szeretett élni, s bár az előző sorok keveset villantanak fel teljes életművéből, talán érzékelhető, hogy nem csupán egyetlen emberrel lettünk kevesebben a halálával. Nem lesz már ugyanaz a hazai keresztény könnyűzene világa, űr lesz a színpadon, liturgikus szolgálata hiányozni fog a fóti templomból is. De Isten különleges ajándékaként gyermekei már életében elkezdték továbbvinni Zsolt örökségét, két fia hosszabb ideje együtt zenélt vele.
Amikor 2025 kezdetén stúdióba vonultak néhány további zenésztársukkal, még nem sejthették, hogy a Minden álmom az ég című album lesz a korona Borka Zsolt gazdag életpályáján. Pedig akaratlanul is úgy működik ez a tíz dal, mint egy lelki létra, amely összekötni hivatott a földi életet az örökléttel.
A dalnok megpihent, földi zarándokútját befejezte. Itt hagyta nekünk a benne megszülető dallamokat és szövegeket, amelyek segíthetnek, hogy egyre gyakrabban álmodozzunk a mennyországról. Talán egyszer mi is eljutunk majd oda, hogy elmondhassuk: minden álmunk az ég.
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
