Ferenc pápa Indonéziában kezdte meg apostoli szolgálatának eddig leghosszabb körutazását, amelynek során több délkelet-ázsiai és óceániai országba is eljut. Hogyan fogadták és mit remélnek katolikus egyházfő látogatásától a legnagyobb muszlim országban? A Catholic News Agency cikkéből szemlézünk.
“A világ legnagyobb muszlim országában élő Baso Darmawan (…) számos indonézt ismer, akik az iszlámról áttértek a katolikus vallásra – például a saját édesapja is. Azt mondja, mindennap emlékezteti a hitére, hogy muszlimok között él:
– Mivel a muszlimok naponta öt alkalommal imádkoznak, az ő imára hívásukat én is emlékeztetőnek használom arra, hogy elimádkozzam az Úrangyalát, vagy zsolozsmát mondjak.”
„Ferenc pápa indonéziai látogatása a figyelem középpontjába helyezi az ország muszlim és katolikus közösségei közötti kényes és összetett kapcsolatot.
A fővárosban, Jakartában, az Istiqlal mecset éppen a Nagyboldogasszony-székesegyházzal szemközt áll. A két épületnek még közös parkolója is van. Sok indonéz, köztük a helyi katolikusok szerint is ez az országuk vallási toleranciájának és békés együttélésének jele.”
“– Általánosságban véve az elmúlt évtizedekben a katolikus–muszlim vagy általában a keresztény–muszlim kapcsolatok elég jók voltak Indonéziában – ezt Paul Hedges professzor mondta Szingapúrban. – Ez az iszlám egy nagyon mérsékelt és befogadó formájának a helye, és ezt a kormány is kifejezetten hangsúlyozni kívánja.
A professzor azt is kiemeli, hogy Indonézia társadalmi stabilitása mélyen kötődik a vallási toleranciához, a nemzeti ideológia egyik elvéhez, a Pancasilahoz.
– Ha elveszítjük a társadalmi kohéziót, egyre több feszültség keletkezik, ami kihat a helyi gazdasági körülményekre és a külföldi befektetésekre is, hiszen az emberek egyre kevésbé lesznek hajlandóak idejönni és befektetni – magyarázza.”
“Jakartai látogatása során a pápa meglátogatja a katedrálist és az Istiqlal mecsetet is, ahol vallásközi találkozón vesz részt az Indonéziában hivatalosan elismert hat vallás – iszlám, buddhizmus, konfucianizmus, hinduizmus, katolicizmus, protestantizmus – képviselőivel.
A mecset nagyimámja, Nasaruddin Umar elmondása szerint számos muszlim nagyon boldog Indonéziában a látogatás miatt, mert
a pápa napjaink egyik legfontosabb személyisége a világon.“
“A vallási tolerancia tapasztalata Indonéziában nem csak elmélet, hanem a mindennapi együttműködésben is megélik. A Jáva szigetén található Gedonof trappista kolostor közössége békében és barátságban él a helyi muszlimokkal. “Minden itt dolgozó munkás muszlim, és vannak a nővérek között is, akik muszlim családból származnak, és áttértek a katolikus hitre. Amikor a családjaik eljönnek és meglátogatják őket, nincs ebből probléma. (…) Az indonéziai muszlimok megmutathatják a világnak, milyen harmóniában élni egy kisebbséggel.”
„Indonéziában a katolikusok – akik a legfrissebb vatikáni statisztikák szerint mintegy 8,3 millióan vannak – aktív szerepet játszanak az ország társadalmi, vallási és kulturális életében. Yanuar Nugroho, a Nemzeti Fejlesztési és Tervezési Minisztérium munkatársa az indonéziai katolikus egyházat „meglehetősen erősnek” nevezte az ország szociális kérdéseiben, mivel a szegények oldalára áll, támogatja az emberi jogokat, és „erkölcsi hangot” ad az ország előtt álló kérdéseknek. Thomas Ulun Ismoyo atya, a jakartai érsekség helyettes titkára azt mondta:
– A katolikusok a teljes lakosság mindössze 3%-át teszik ki, de a számok miatt nem érezzük magunkat kisebbrendűnek. A minőség fontosabb a mennyiségnél.”
„Sok indonéz katolikus számára Ferenc pápa látogatása a lelki megerősödés pillanatát jelenti.
– Úgy gondolom, hogy az indonéziai katolikusok számára a pápa látogatása nemcsak a hitet, hanem az egységet is erősíti – mondta Nugroho.”
„A Flores-szigeten található Szent Péter Szeminárium a világ legnagyobb katolikus szemináriumai közé tartozik. A Vatikán adatai szerint az országnak 4024 fő szeminaristája és 3945 kisszeminaristája van.
