A jezsuita Elek László atya Fb-esemény és más fórumok útján hív mindannyiunkat személyes találkozásra a papjainkkal.
Ahogy a szeptember 9-i világnapról szóló tudósításokban olvashatjuk, a kezdeményezés idestova egyévtizedes múltra tekint vissza, tehát nem sajátja László atyának, de az eredeti, angolszász keretben magától értetődő sört ő cserélte szörpre. Ahogy elmondta, már csak azért is, mert idehaza az a nem túl szerencsés gyakorlat, hogy a női vendégeknek, előadóknak csokoládét ajándékoznak, a férfiaknak meg bort, esetleg pálinkát. „Már amúgy is elég nagy gond az alkohol, szálljunk ki ebből, hogy csak alkohollal lehet jól érezni magunkat, viszont nagyon pártolom a szörpöt, különösen a házi készítésűt.”
A jezsuita szerzetes szerint
életveszélyes, ha nincs egy papnak pap-barátja, egy szerzetesnek szerzetes-barátja, de az is életveszélyes, ha nincs civil barátja.
Ahogy fogalmazott: „mi papok is emberből vagyunk”, és a közös szörpözésnek az a célja, hogy ember az emberrel találkozzon. Épp ezért szól úgy a felhívás, hogy a beszélgetés témája nem lehet az egyház, a pap munkája, szolgálata. Beszélgessenek arról, hogy milyen az idő, ki mit olvasott, milyen koncerten járt, egyszóval legyen ez a poharazás két ember találkozása, és lehetőleg ne egyszeri alkalom, inkább kezdete egy rendszeres kapcsolatnak.
A konkrét „Hívd meg a papodat…!” akcióban ugyan még nem volt személyes élménye László atyának, de odafigyel arra, hogy legyenek barátai, akikkel evezni, sátorozni, beszélgetni lehet, és rendszeresen találkozik is velük, ápolja a barátságokat.
