Aki jól érzi magát, az gyanús!?

Könnyű elveszni a mindennapok elégedetlenségeiben, és sokszor érezhetjük, hogy szinte elvárás panaszkodni bármi miatt is.

Hangulatunk, egészségi állapotunk, kapcsolataink, anyagi helyzetünk, jövőképünk miatt is bármikor ránk jöhet egy méltatlankodási hullám, ami magával ragadhat. Elég csak pár percre a média fősodrába tekinteni – ember legyen a talpán, aki meg tudja őrizni az örömét. Ha már nem bírjuk ki, érdemes több örömről olvasni, mint amennyi negatív hírt és információt magunkba szívunk. A szánk elárulja mivel vagyunk tele, mert azt ontja magából. „A szív bőségéből szól a száj. (Mt 12,34)

Nem egyszerű hálát adni,

mert a hála tulajdonképpen egy lelki izomzat. Folyamatosan edzeni kell ahhoz, hogy erőteljes maradjon. Egészen addig, míg minden helyzetben képesek vagyunk hálát adni. Amíg le nem tudunk nyomni vele minden rosszat, ami a világból hatalmat akar venni rajtunk. A Szentírás módszeresen emlékeztetni akar minket, hogy hálás lelkületet növesszünk. Emlékezzünk arra, mit kaptunk, és milyen ígéretek birtokában élhetünk.

„Legyen áldott az Isten és Urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki minket nagy irgalmában Jézusnak a halálból való feltámadása által új életre hívott, az élő reményre,” (1Pt 1,3)

„Mindenekelőtt arra kérlek, végezzetek imát, könyörgést, esedezést és hálaadást minden emberért; a királyokért és az összes elöljárókért, hogy békés, nyugodt életet élhessünk, szentségben és tisztességben. Ez jó és kedves üdvözítő Istenünk szemében, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére.” (1Tim 2,1-4)

„Folytonos hálaadással tartozunk az Istennek értetek, testvérek, akiket szeret az Úr, mert az Isten kezdettől kiválasztott benneteket, hogy a Lélek megszentelő erejéből és az igazságban való hit által megváltást nyerjetek” (2Tesz 2,13)

„Legyetek kitartók és éberek az imában meg a hálaadásban.” (Kol 4,2)

„Verjetek benne gyökeret, épüljetek rá és erősödjetek meg a hitben, ahogy tanultátok, s bővelkedjetek a hálaadásban.” (Kol 2,7)

„Ne aggódjatok semmi miatt, hanem minden imádságotokban és könyörgésetekben terjesszétek kéréseteket az Úr elé, hálaadástokkal együtt.” (Fil 4,6)

„Mint Isten kedves gyermekei, legyetek az ő követői és éljetek szeretetben, ahogy Krisztus is szeretett minket, és odaadta magát értünk jó illatú áldozati adományként az Istennek. Kicsapongásról és egyéb tisztátalanságról vagy kapzsiságról szó se essék köztetek, ahogy a szentekhez illik. Ocsmány, léha vagy kétértelmű szót ne ejtsetek ki. Ez sem illik hozzátok, annál inkább a hálaadás.” (Ef 5,1-4)

„Ha hálaadással eszem, miért szidjon valaki azért, amiért hálát adok?” (1Kor 10,30)

„Uram, te vagy az én Istenem, magasztallak és áldom a nevedet. Mert csodálatos dolgokat vittél végbe, rég eltervezett, hitelt érdemlő és igaz dolgokat.” (Iz 25,1)

„Azon a napon így szólsz majd: Hálát adok neked, Uram, mert haragudtál ugyan rám, de lecsillapult haragod és megvigasztaltál.” (Iz 12,1)

„(Dávidtól.) Szívem mélyéből áldalak, Uram, mert meghallgattad ajkam könyörgését. Az angyalok színe előtt énekelek neked, s leborulok szent templomod előtt. Áldom szent nevedet, jóságodért és hűségedért, mert ígéreted túlszárnyalta dicsőségedet. Amely napon hozzád kiáltottam, meghallgattál, gyarapítottad a lelkem erejét. A föld minden királya dicsőítsen téged, amikor meghallja ajkad szózatát. Az Úr útjairól énekelnek majd: „Nagy az Úr dicsősége!” Valóban, fölséges az Úr, irgalommal tekint a gyöngére, a kevélyt messziről felismeri. Ha bajok közt vergődöm is, megőrzöd életem. Fölemeled kezed ellenségem haragja ellen, és megmentesz engem. Jobbod teszi ezt velem Uram, jóságod mindörökké megmarad. Kezed művétől ne fordulj el! (Zsolt 138,1-8)

„Lépjetek be kapuin hálaénekekkel, előudvarába dicsőítő énekkel! Adjatok hálát és áldjátok nevét„ (Zsolt 100,4)

„A hála gyümölcsét teremtem meg ajkán. Békesség, békesség a távol és közel levőknek! – mondja az Úr. Igen, meggyógyítalak.” (Iz 57,19)

„De hála Istennek, minden jól végződik, a szavára minden jól elrendeződik.” (Sir 43,26)

“Ha van ennivalónk és ruhánk, elégedjünk meg vele.” (1Tim 6,8)

„Boldog ember, aki nem indul a gonoszok tanácsa nyomán, aki nem jár a bűnösök útján és nem vegyül a csúfot űzők közé. Aki örömét leli Isten törvényében, s parancsairól elmélkedik nappal és éjjel. Olyan, mint a víz partjára ültetett fa, amely kellő időben gyümölcsöt terem, és levelei nem hervadnak. Siker koronázza minden tettét.” (Zsolt 1,1-3)

Sokszor szeretnénk jobbra írni a másik embert anélkül, hogy igazán elolvasnánk. Hiszem, hogy minden tettünk egy firka, vagy egy szép vonás életünk pergamenjén. Azért írok, hogy minél többen és minél jobban szeressük egymást elolvasni.