Spirituális időutazás – megnéztük, hol kereszteltek először

Időről időre érdemes visszatérni a kereszténység gyökereihez – a Szemlélek szerzőjeként látogattam a thesszaloniki Szent Demeter-bazilikába.

Amikor megkérdezzük, hol kereszteltek először a keresztények, mindenki más választ ad. Többen a Jordán folyót említik, ahol Keresztelő Szent János merítette víz alá a megtérteket (Mt 3,5–6), és maga Jézus Krisztus is megkeresztelkedett (Mt 3,13–17). Mások a Jeruzsálemben található Szent Sír-templomot fogják említeni, hiszen itt kezdtek liturgikus keretek között keresztelni, miután I. Constantinus római császár 313-ban legalizálta a kereszténységet a Római Birodalomban. És vannak, akik a Thesszalonikiben álló Szent Demeter-bazilikát tekintik a keresztelések első helyszínének: 303-ban itt helyezték el az első keresztelőkutat. Az itt található leírás szerint ez a világ második helye, ahol keresztelési szertartást tartottak – hogy a Jordán folyó vagy a Szent Sír-templom előzi meg a bazilikát, erről már nem ír az információs tábla. Bárhogy is van, kétségtelen, hogy a görögországi templom a kereszténység egyik fontos kiindulópontja, többek között azért is, mert a thesszaloniki közösséghez kezdett először leveleket írni Szent Pál, aki személyesen vitte el az örömhírt a görög városba. Akár azt is mondhatjuk, hogy innen indult a Rómáig vezető út, amely végül az egész világra eljuttatta a kereszténységet. Mondani sem kell, hogy milyen különleges élmény belépni az itt található több, mint 1700 éves templomba.

A Szent Demeter-bazilika főbejárata

Van, ami nem változik

Ahogy beléptem a Szent Demeter-bazilikába, éreztem, nem egyszerűen egy templom kapuján léptem be: olyan volt, mintha leástam volna a kereszténység gyökeréig. A görög város szívében álló templom falai évszázadok óta formálják a kereszténység világát. A bazilika története Kr. u. 303-ra nyúlik vissza, ekkor építették Szent Demeter vértanú tiszteletére. Miután a római katonaként szolgáló férfi elutasította a pogány istenségek imádatát, halálra ítélték, legendája viszont máig velünk maradt. A hitéért meghalt katona ma Thesszaloniki védőszentje, és a nevét viselő bazilika mára az egyik legfontosabb keresztény zarándokhellyé vált. Igaz, az idők során a templomot több alkalommal átépítették, az 5. és a 7. században is jelentősen megváltozott, nem beszélve az 1917-es nagy thesszaloniki tűzvészről, amikor kis híján porrá égett.

A templom legfontosabb része, a keresztelőkút azonban változatlan maradt.

Ez az ősi kút a mai altemplom csendes, félhomályos részén található, ahol az ember átélheti, hogy hol és hogyan imádkoztak az első keresztények. Ameddig a főtemplom ikonokkal díszített, bizánci stílusú terében rendszeresen miséznek, addig az altemplom megőrizte régi formáját. Úgy tűnik, a gondviselés nem hagyta, hogy a történelem viszontagságai végleg eltüntessék a kereszténység ősi magját szimbolizáló szentélyt.

Az altemplom bárki számára ingyen látogatható, és ezzel a lehetőséggel előszeretettel élnek is a turisták: ittlétem alatt számtalan nemzetiségű és vallású ember lépett át az altemplom kapuján. Hogy ez mit jelent egy más felekezethez tartozó látogatónak, nem tudom, számomra azonban felért egy valóságos spirituális időutazással.

Szent Demeter ikonográfia

Az egyszerűség ereje

Ahogy az altemplomban közelebb léptem a – vélhetően – első keresztelőkút medencéjéhez, éreztem, hogy különleges helyen vagyok, hiszen innen ered a keresztelés hagyománya. Az első keresztelőkút egyszerű volt, mégis merőben más, mint ma ismert testvére. Leginkább egy kőből faragott gyerekmedencére emlékeztet, már ami a méretét és mélységét illeti. Itt merítkeztek meg az első keresztények, itt érezték először a víz tisztító és megszentelő erejét. Semmi díszítés, semmi cicoma, egyszerű faragvány, amelyet minden kőművestanonc képes lenne megformálni – ez az egyszerűség is arra emlékeztet, hogy a kereszténység lényege a hit tisztasága. Ahogy ott álltam a keresztelőkút mellett, elképzeltem, hogyan részesültek a keresztség szentségében az első századokban élő keresztények. Vajon éppúgy családi ünnepségnek számított a keresztelés, mint ma? Kik vettek részt a szertartáson, hogyan készültek rá? Jó volt játszani ezekkel a gondolatokkal. Az évszázadok során többen is elképzeltek itt különböző jeleneteket, egyesek látomásról is beszámolnak.

A Szent Demeter-bazilika keresztelőkútja köré számos legenda és történet szövődött az idő során. Az egyik ilyen történet szerint egy éjszaka maga Szent Demeter jelent meg a kút mellett, és megszentelte a vizet, ami a helyiek szerint ezért gyógyító erővel bír. Akár így történt, akár nem, annyi biztos, hogy kevés ilyen keresztelőkút van a világon, ugyanis a becslések szerint

több millió embert kereszteltek meg itt.

A Szent Demeter-bazilikában újraélhetjük a kereszténység hajnalát, áterezhetjük, milyen meghatározó szerepe volt a keresztségnek a családok életében. Mennyi, de mennyi ember érkezett ide azért, hogy alámerüljön, ahogy maga Jézus Krisztus a Jordán folyóban! Mennyi, de mennyi ember kapta meg itt a Szentlélek ajándékát! Aki ellátogat ide, megérti, hogy a keresztelést nem érdemes alábecsülni, hiszen ezáltal válunk a keresztény közösség tagjává.

Így támogathatja a Szemléleket

A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.

Támogatom