„Keresztutat is írtak már ChatGPT-vel” – Elek László jezsuita a mesterséges intelligenciáról

Automatikus fűtés a templomban, okospersely és AI-alapú bibliai kereső – Elek László jezsuita szerzetes számára ezek már nem futurisztikus ábrándok, hanem napi szinten működő digitális megoldások. A szegedi Szent József-templom igazgatóját arról kérdeztük, hogyan szolgálhatja a mesterséges intelligencia, illetve a digitális világ az egyház életét. Gellért Sára Mária interjúja.

– Egy dömösi templomban már 2023 elején kísérleteztek azzal, hogy egy ökumenikus istentiszteleten elhangzó prédikációt a mesterséges intelligencia generálja. Elképzelhető, hogy ezt a gyakorlatot hosszú távon is alkalmazza az egyház?

– Azóta keresztutat is írtak már ChatGPT-vel, amiben a legérdekesebb, hogy tényleg jó. Tudok olyan papokról, akik legalább vázlatkészítésre, szerkezeti elemzésre vagy idézetek rendszerezésére használják a mesterséges intelligenciát. Nem íratnék vele teljes prédikációt, de ha tudatosan használjuk, hasznos lehet – ahogy a számítógépek, a szövegszerkesztők is beépültek a mindennapi munkánkba. Az AI-n belül léteznek különböző célokra optimalizált modellek, így létre lehet hozni egyedi, homíliákra szakosodott AI-rendszereket. Ennek az a kulcsa, hogy tudjuk, mit akarunk elérni, és arra hogyan adjunk pontos utasításokat, azaz promptot, és vegye figyelembe a célközönséget és a stílust. Az AI nem csodafegyver, de nem is fenyegetés. Én nem használom, mert nem írom le a prédikációimat, de az említett célokra hasznos lehet.

– Az ingyenes változat mellett a fizetős verzió jóval összetettebb lehetőségeket kínál. Nemrég jelent meg például az OpenAI GPT-4.5-ös modellje, amely kreatív szövegek írására alkalmas. Az egyházban használják?

– Vannak papok, akik előfizetnek nemcsak a ChatGPT-re, hanem más AI-eszközökre is. Az egyház ugyanúgy használhatja ezeket, mint bárki más: adminisztrációra, kommunikációra, plakáttervezésre vagy egy nagyböjti lelki nap szlogenjeinek megfogalmazására.

A lelkiséget az AI nem pótolja, de például segíthet rövidebb, figyelemfelkeltő címek megalkotásában.

Vannak már egyházi témákra fejlesztett AI-modellek is. Létezik olyan ChatGPT-alapú kísérleti rendszer, amelybe betáplálták az egyházi dokumentumokat. Ez lehetővé teszi, hogy hiteles forrásokra hivatkozva válaszoljon vallási kérdésekre, például arra, hogy mi az egyház álláspontja a kézbe áldozásról. A Magisterium.com ilyen projekt, bár van még vele teendő. Egyre többen kísérleteznek egyházi AI-fejlesztésekkel, például ott van a Catholic AI applikáció vagy a CatéGPT.chat. Több kisebb kezdeményezés is létezik, amelyek megfelelő adat felvitelével és a rendszer finomhangolásával még hatékonyabbá válhatnak.

– Milyen más, mesterségesintelligencia alapú projekt van kilátásban?

– Március 19-én, Szent József napján jelent meg a Szentírás.eu, a régi Szentírás.hu új változata. Az új oldalon mesterségesintelligencia alapú keresési funkció is van. Az eddigi továbbra is megmaradt, ami rendkívül hatékony a szó szerinti szakaszok megtalálásában, figyelembe véve a szótöveket és az elgépeléseket is. A friss AI-alapú kereső azonban inkább asszociatív módon működik, tehát felismeri a szöveg kontextusát is. Ha például valaki arra emlékszik, hogy egy lelkesítő képet látott Izaiás prófétáról egy gyertya lángjával, amelyet Isten nem olt ki, akkor a kereső képes megtalálni az erről szóló bibliai idézetet. Ez olyan OpenAI Custom GPT rendszer, amelyet arra alakítottunk ki, hogy különféle technológiákkal feldolgozza a teljes Szentírást.

– Laikusként nehéz elképzelni, milyen sok probléma leküzdésében segíthet még az AI.

– A nagy nyelvi modellek, amelyek folyamatosan fejlődnek, különösen jól használhatók a nyelvi sokszínűség kezelésében. Én angolul és olaszul is beszélek, és Szegeden angol nyelvű szentmisét tartok. A hozzám járó hívek több nyelven is beszélnek – eszembe jutott, hogy milyen hasznos lenne, ha a homíliát élőben tudnánk fordítani több nyelvre. A technika erre már adott – igaz, elő kell fizetni rá, és össze is kell hangolni a rendszert. Tolmács segítségével most is lehet gyónni, miért ne lehetne akár a gyóntatásban is használni egy fordítóprogramot? Erre komoly adatvédelmi kérdések vonatkoznak, de ha a fordítást egy helyi gépen végeznénk, akkor talán nem volna akkora probléma.

Emellett az AI a hallássérültek pasztorációját is segíthetné, például a prédikációt élőben kivetíthetnénk.

Dolgozom továbbá a Miserend.hu projekten, amely az ország összes katolikus templomának miseidőpontját összegyűjti. Ehhez kapcsolódva tervezzük a szentségimádások és a gyóntatások nyilvántartását is. Utóbbi nehezebb, mert sokkal kevésbé kiszámíthatók, mint a misék. Egy lehetséges megoldás volna, ha a pap a gyóntatószék lámpájának felkapcsolásával jelezné az éppen zajló gyóntatást. A kapcsoló wifin, mobilhálózaton vagy akár LoRaWAN kommunikációs protokollon keresztül továbbítaná az információt a szervernek, és az egy alkalmazásnak. Ha elegendő adat gyűlik össze, algoritmusok segítségével előre is jelezhetővé válhatna, mikor és hol lesz gyóntatás.

– A szegedi jezsuita templom digitalizációs szempontból úttörőnek számít: okosfűtés és okospersely is működik nálatok. Szerinted a jövőben minden templom így fog kinézni?
– Az okosperselyt bármelyik pap be tudja vezetni. Magyarországon több cég is van, amely lízingel és karbantart hasonló rendszereket, de nem hiszek abban, hogy a digitális eszközök megoldanak mindent. Ezzel együtt úgy gondolom, a templomban használt kütyük segíthetnek, hogy figyelemmel és szeretettel lehessünk egymás iránt, és több időnk legyen találkozni Istennel és az emberekkel.

Fel sem merül bennem, hogy bármelyik szentséget eszközökkel helyettesíthetjük.

Egy automatikusan kapcsolódó lámpa és hangosítás viszont leveszi a terhet a sekrestyésről, nyugodtabban fogadhatjuk a betérőket, és jobban tudjuk közvetíteni azt, amire hivatottak vagyunk. Itt, a templom termeiben a Google Naptár alapján automatikusan kapcsolódik be a fűtés, hogy ne kelljen valakinek korábban bemenni és feltekerni, hanem már akkor kellemes meleg legyen, amikor megérkezik. Templomigazgatóként így azon sem kell aggódnom, hogy kikapcsolták-e, ami a költségek csökkentésén is segít.

– Milyen más fejlesztést látnál szívesen a jövőben?

– Ha például tudjuk, hol és hogyan járnak az emberek misére, akkor nyáron, amikor sokan elutaznak, miért ne használnánk ezt az adatot? A statisztikák alapján a rendszer javaslatokat adhatna, hogy a közösség változásaihoz igazodva hol érdemes fejleszteni vagy erőforrásokat biztosítani. A virtuális valóság és a kiterjesztett valóság két különböző, de kapcsolódó technológia, amelyek lehetővé teszik, hogy interakcióba lépjünk a digitális tartalmakkal. Bár nem használom őket, tetszik az ötlet, hogy a segítségükkel új élményeket nyújtsunk a templomokban.

Szívesen ötletelek például fényfestésről vagy lézershow-ról, mint ahogy Bécsben is vetítették már a teremtéstörténetet templomok falára.

Modernizálódunk tehát, de fontos látni, hogy nem ettől lesz jobb az egyház. Jó dolgok enélkül is megvalósíthatók. A lényeg nem az eszközökben van, hanem abban, hogyan éljük meg közösségben a hitet.

– 2023-ban Szegeden összehívtad az egyház iránt elkötelezett informatikusokat a Szent József Hackathonra. Szerinted szükség volna több digitálisan tudatos emberre az egyházban?

– A digitális világban már sok szakember dolgozik, nemcsak programozók, hanem más területek szakemberei is. A Szent József Hackathon célja, hogy hosszú távon is működő közösséget építsünk, amely később akár hivatalos egyházi társulássá is válhat. Jelenleg laza közösség vagyunk, ahol nem én vagyok egyedüli központi személy. A hackathon csatornáin 20-30 ember kommunikál, ebből 8-10 kifejezetten aktívan. Az már egyértelmű, hogy van projekt, amely már túlmutatott a hackathon keretein. A felhasználói bázis is folyamatosan növekszik:

a zsolozsmát például a magyar katolikus papság 99%-a már mobiltelefon segítségével imádkozza.

A Szentírás.hu-ra és a Miserend.hu-ra is több ezren keresnek rá naponta, ezért fontos, hogy az oldalak ki tudják szolgálni akár a megnövekedett igényeket is. Az adatvédelem még gyerekcipőben jár, és bár ebből a szempontból nem az egyház a legproblémásabb terület, szerintem még nem vesszük elég komolyan. Bár így is sok adatvédelemmel kapcsolatos adminisztrációs teher nyomja a felekezetek vállát, ezeket is automatizálni lehetne – és a biztonságtechnikára is lehetne több energiát fordítani. Ezek a technikai újítások sok fejfájást is hoznak, mint minden megújulás, de legalább annyi lehetőséget. A mi dolgunk, hogy mindent, amink van és amit alkotunk, arra használjuk, amire való: segíteni Isten és ember találkozását – akár a technikai segítségével is.