A katolikus egyház egyes vezetőinél alkalmazott megjelölés sokak számára ismerősen csenghet, de hogy mi köze a névnek a bíborhoz, mi a feladata és a kiváltsága egy bíborosnak, ebben segítünk eligazodni.
Október első napjaiban Ferenc pápa új bíborosokat nevezett ki, köztük azt a Német Lászlót, aki egyházjogilag ugyan a szerbiai katolikus egyház érseke, ám a Vajdaság szülötteként a magyar nemzetközösség tagjaként tekinthetünk rá, amint erre neve ugyancsak egyértelműen utal. A misszionárius szerzetes egy időben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkári feladatait is ellátta.
Hatalmas dolog ez a mostani kinevezés, éspedig azért, mert a katolikus egyház klerikusi hierarchiájában egyetlen ennél jelentősebb poszt létezik csupán – ez pedig a pápai szolgálat. A bíborosi kollégium tagjai – vagyis a világ bíborosainak teljes közössége – a mindenkori pápa tanácsadói, legközvetlenebb segítőtársai. Minden bíboros egy római címtemplomot is kap „ajándékba”, noha ez leginkább szimbolikus jelentőségű, hiszen az adott egyházközséget a gyakorlatban nem a bíboros, hanem a helyi plébános vezeti.
Az egyik legnyilvánvalóbb kiváltsága a 80 év alatti bíborosoknak, hogy részt vehetnek az aktuális konklávén, ahol a jelenlévők (az előző pápa halálát vagy lemondását követően) megválasztják a következő pápát. És bár elvi lehetőség adott rá, nagyon ritka, hogy a bíborosok ne maguk közül válasszanak újabb egyházfőt. Ezért
minden pápaválasztó bíboros bizonyos mértékig egyben pápaesélyes is.
Ennek látszólag csekély a jelentősége, de ha igazak az I. János Pál pápa hirtelen halálát követő konklávéról származó információk, a viszonylag fiatal Karol Wojtyła bíboros az esélytelenek nyugalmával készülődhetett a szavazások után a lengyelországi hazatérésre, de aztán úgy alakult, hogy onnantól a Vatikán maradt földi élete végéig az otthona.
Aki szívesen tájékozódna arról, hogy mi a különbség a diakónus-, a presbiter- és a püspökbíborosok között, itt olvashat erről részletesebben, de valójában szinte minden bíboros egyben püspök is (ha kinevezésekor még nem volt püspökké szentelve, akkor ezt rövidesen megteszik). Kivételek előfordulhatnak, például Raniero Cantalamessa szerzetes, aki vatikáni prédikátorként is szolgál, saját kérésére úgy lett kardinálissá kreálva, hogy nem szentelték püspökké. Olyan rendkívül kivételes esetekkel is találkozhatunk az egyháztörténelemben, hogy laikus férfit neveztek ki bíborossá.
A magyar „bíboros” elnevezés arra utal, hogy évszázadokkal ezelőtt bíborszínű megkülönböztető egyházi ruházatot viseltek ezek a személyek. Ám szegény bíborcsigák, a ruhafesték fő „beszállítói” a legenda szerint a katolikus egyház miatt a kihalás szélére sodródtak, ezért II. Pál pápa megváltoztatta az előírást, s onnantól karmazsin színű mellény lett a bíborosok egyedi öltözéke. A mai napig létezik a jelenleg leginkább skarlátvörösnek nevezhető színárnyalatnak egy olyan értelmezése, hogy
a pápa közvetlen tanácsadóinak akár vérük ontásával is védelmezniük kell az egyházat.
Nemzetközi használatban a latinból eredő kardinális kifejezés terjedt el, amit a magyar nyelvben is arra használunk, hogy valami sarkalatos dolgot jelöljünk vele – a cardo (zsanér) az a sarokpont, amin múlik, hogy nyílik-e az ajtó…
Bár Német Lászlót december 8-án fogják bíborossá kreálni (ez az eljárás nem szentelés, hiszen a püspökség a legmagasabb szint az egyházi rangban), a kinevezése október 6-án megtörtént kihirdetése óta gyakorolhatja a címmel járó jogokat. Például nem vonatkozik rá a lokáció elvéből fakadó szabály, miszerint minden részegyházban (egyházmegyében) a helyi főpásztor gyakorolja a kormányzói hatalmat. Nem kell engedélyt kérnie, hogy a világon bárhol gyóntathasson, és egyedül a pápa ítélkezhetne felette, ha ilyesmi egyáltalán felmerülne.
Az új magyar ajkú bíboros kinevezése fontos üzenet, amit talán még nem is értünk teljesen – az idő fogja a pápai döntés bölcsességét kibontani. Miközben egyre inkább a déli féltekére kerül át a katolikus egyház közösségének súlypontja, így fókusza is,
nagy ajándék, hogy egy nem Magyarország területén élő, de magyar ajkú misszionáriust is meghívott Ferenc pápa a legfőbb katolikus egyházi vezetők közösségébe.
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
