Laborczi Dóra: Így hozta helyzetbe Ferenc pápa a nőket

Ferenc pápa nehéz örökséget vett át. Nemcsak a katolikus egyház hitelességét nyilvánvaló módon aláásó területeken (mint a szexuális zaklatások ügye), hanem a nők kihasználásának több évszázados egyházi hagyományát is. Történelmi jelentőségű lépések jellemezték azt, amit az egyházfő a nőkért tett. Laborczi Dóra írása a Telex és a Szemlélek együttműködésében született.

„A nők nem lehetnek másodrendű állampolgárok az egyházban” – hangsúlyozta Ferenc pápa egy 2022-es beszédében. Ez a kijelentés különösen fontos lett egy olyan intézményben, amelyet évszázadokon keresztül férfiak irányítottak. Ferenc pápa a megszólalásaiban, a gesztusaiban és az intézkedéseiben is amellett állt ki pápasága alatt, hogy ezen változtatni kell. Hivatalba lépésének kezdetétől a 2023-as püspöki szinódus valóban történelmi jelentőségű pillanatán át egészen húsvéthétfőn bekövetkezett haláláig sokat is tett ezért. (…)

Nők a társadalom peremén

Ferenc pápa egész munkásságának origója az elesettek melletti kiállás volt. Fellépett mindenfajta kizsigerelés és elnyomás ellen, legyen szó a Föld kizsákmányolásáról, szegénységről, kiskorúak sérelmére elkövetett visszaélésekről vagy azokról a kérdésekről, amelyek miatt a mélyszegénységben élő nők hatványozottan kiszolgáltatottak, mint amilyen a prostitúció vagy a béranyaság.

2016-ban a nők prostitúció céljából történő kihasználását egyenesen az emberiség elleni bűncselekménynek nevezte, és bocsánatot kért egykori prostituáltaktól, amikor megtudta, hogy szolgáltatásaikat Róma utcáin többségében katolikus férfiak vették igénybe.

„Ez nem szeretkezés. Ez a nő megkínzása. Ne keverjük össze a fogalmakat”

– szögezte le. Az egyik római egyetemen tartott találkozón pedig kijelentette, hogy a nők szexuális kihasználása a sok emberben rejlő „beteg lelki alkatból” ered. Hozzátette, hogy a feminizmusnak még mindig nem sikerült ezt felszámolnia, és kérte a fiatalokat, hogy harcoljanak ellene.

Ferenc pápa a Covid-járvány idején az anyák társadalmat összetartó jelentőségéről beszélt: „Az anyák képesek őrizni és egyben tartani az élet szálait. Szükség van olyan emberekre, akik közösségi szálakat tudnak szőni a megosztottság szögesdrótjaival szemben, és erre az anyák képesek.” Ebben a homíliájában is hangsúlyozta, hogy a nőknek ezt a szerepét az egyházban is biztosítani kell. Az anyák és a nők tiszteletét, védelmét szorgalmazta, felszólított a nők elleni erőszak felszámolására. (…)

A pápa elítélte azokat a rendszereket is, amelyek a nőket kizárólag reprodukciós eszközként kezelik,

valamint felhívta a figyelmet a családon belüli erőszak problémájára. Az egyház felelősségének tartja, hogy hangot adjon ezeknek az ügyeknek, és segítséget nyújtson az áldozatoknak, legyen szó menekült nőkről, az emberkereskedelem áldozatairól vagy szegénységben élő anyákról – mondta.

Nőkkel az élen

Azt, hogy Ferenc pápa az egyházon belül is számos gesztusával igyekezett a nők fontosságát hangsúlyozni, jól mutatja például Maria de los Dolores Valencia Gomez nővér esete, aki első nőként vezetett egy szinodális közgyűlést. Ez volt az első, amikor ilyen magas szinten nők is beleszólhattak az egyház jövőjét érintő kérdésekbe. A szinódus 365 szavazati joggal rendelkező résztvevője közül 54 nő volt. Ezeken a zárt körű megbeszéléseken végre olyan kérdésekben is bevontak nőket a közös gondolkodásba, mint a nők szerepe az egyházban, a meleg párok megáldása vagy a papi nőtlenség kérdései.

„Az a társadalom, amely nincs abban a helyzetben, hogy a nőknek nagyobb szerepet adjon, nem lesz képes előbbre jutni”

– válaszolta a pápa újságírói kérdésre 2022 novemberében a Bahreinből Rómába tartó repülőgépen. Leszögezte, hogy a nők „már többször bizonyították, hogy jobb vezetők, mint a férfiak. Az a tapasztalatom, hogy a dolgok minden alkalommal jobban kezdenek működni, amint egy nőt felelősségteljes hivatalba neveznek ki a Vatikánban.” (…)

Ferenc pápa nem csupán hangzatos beszédekben és homíliákban állt ki a nők mellett, és ezt nem csak a szinódus női résztvevőinek száma (és egyáltalán: a nők jelenléte) bizonyította. 2023-ban már 1165 nő dolgozott a Vatikánban, 320-szal több, mint az egy évtizeddel korábbi megválasztásakor. 2022-ben három nőt nevezett ki abba a korábban kizárólag férfiakból álló bizottságba, amely a püspökök kiválasztásában ad neki tanácsot. 2021-ben pedig Raffaella Petrini olasz apácát nevezte ki a Vatikán kormányzóságának második számú vezetőjévé, ezzel ő lett a világ legkisebb államában a legmagasabb rangú nő.

A katolikus egyházfő az utóbbi években női vezetőt állított a Vatikáni Múzeumok élére,

illetve a vatikáni sajtószolgálat helyettes vezetői tisztségébe is. Az év elején a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma élére Simona Brambilla szerzetesnővér került. A dikasztériumok a Római Kúria csúcshivatalai, nagyjából a demokratikus országok minisztériumainak felelnek meg. A katolikus egyház történelmében először került nő ilyen magas pozícióba.

Nemrég az egyházfő bejelentette, hogy márciustól Raffaella Petrini eggyel feljebb lép, és ő áll a Vatikánvárosi Állam Kormányzóság élére, amelynek addig főtitkára volt. (…)

Egyházi szolgálatban

Ferenc pápa az oltárszolgálatban is engedélyezte nőknek a lektori és az akolitusi feladatok ellátását.

Bár ezek a szerepek nem jelentik a papság felé vezető utat, elismerik és megerősítik a nők liturgikus jelenlétét.

A pápa emellett vizsgálóbizottságot hozott létre annak tanulmányozására, hogy a férfiak mellett nők is lehetnek-e diakónusok az egyházban, azaz felléphetnek-e a papi rend első fokozatára. A diakónus, bár nem misézhet, bizonyos szentségeket kiszolgáltathat, például keresztelhet, temethet, eskethet. A kérdés nem új keletű, egyes források szerint az ősgyülekezetben is felmerült már. A vizsgálatok egyelőre végleges döntést nem hoztak. A tény viszont, hogy a pápa megnyitotta a vitát, jelzi, hogy komolyan fontolgatta a nők hivatalos szolgálati lehetőségeinek bővítését. (…)

A teljes írás a Telexen olvasható.