Korszerű hűségben címmel jelent meg idén májusban Wildmann János legújabb könyve a gyakorlati teológiai gondolkodásról. A szeptember végi könyvbemutató beszélgetésen Felföldi László pécsi megyéspüspök is részt vett.
„Kisebbfajta szenzáció, hogy a püspök úr és én itt ülünk és beszélgetünk” – jegyezte meg a pécsi Tudásközpontban rendezett esemény kezdetén Wildmann János teológus-közgazdász , az Egyházfórum című teológiai periodika korábbi főszerkesztője, akinek döntő szerepe volt a Pécsi Egyházmegyében történt, 2010-ben az egyházmegye (akkori) vezetésének bukásához vezető visszaélések leleplezésében. A szerző és Felföldi László pécsi megyéspüspök mellett Pauker Csaba közgazdász-szociológus és Görföl Tibor, a Vigilia főszerkesztője vett részt a beszélgetésben.
A könyvbemutató beszélgetés központi témája volt az egyházak szerepe, helyzete és esélyei a (poszt)modern társadalmakban. A Korszerű hűségben című könyvet az Egyházfórum adta ki, és egy háromkötetes sorozat harmadik része – a korábbiak Katolikus Tükör, illetve Egy reformzsinat üzenete címmel jelentek meg, szintén az Egyházfórum gondozásában.
Az új kötet minden keresztény felekezetre kitekint alapvetően Európában, de különösen Kelet-Közép Európában, Magyarországon. A szerző szerint rengeteg kihívás éri manapság az egyházakat, és úgy véli, erre idehaza nem nagyon születnek alapos és kimerítő válaszok.
Az előadáson elhangzott fontosabb gondolatokból szemezgettünk.
Felföldi László:
„Soha ennyire nem érdekelte a társadalmat az egyház. Pillanatok alatt rezdül minden szív az egyházra, és ez egy nagyon pozitív üzenet. Mert ha foglalkozunk az egyházzal, az azt jelenti, hogy elvárásunk van az egyházzal szemben. Az egyháznak újra kúttá kell válnia.”
„Eddig utasok voltak az egyházban, ment a sétahajó, és rengeteg utas volt rajta. Szép lassan az utasok leszálltak, és csak azok fognak maradni, akik evezőt hajlandók ragadni, akik azt mondják, hogy az én egyházam, az én hajóm, az én családom, az én közösségem. Ebben hajlandók jelen lenni.”
„Nincs gond az önmegvalósítással, csak azt miben képzeljük el? Ha nem a magam helyén, ha nem a magam életét, nem a magam sorsát élem, akkor csak szenvedek, mert sosem leszek önmagam. A legnagyobb hazugság a világban, hogy bármi lehetsz. Én az operába nem mehetek, legfeljebb székeket pakolni. Az egyháznak abban kell segíteni, hogy egy természetfölötti kapcsolattal erősítsd meg magad. Ne félj tőle! Csak ezért áldozatot kell hozni, és az már nem sétahajózás.”
„Abban látom a gyakorlati teológiának a lehetőségét, hogy minden kis falunak, meg minden családnak meg kell találni a helyét. Nem az oltártól távolodtunk el, hanem a családi asztalnál távolodtunk el önmagunktól, a Bibliától, a vallásos lelkülettől, az istenkapcsolattól, és utána az természetes, hogy eltávolodtunk a templomtól is. Az már csak következmény.”
„A fiatalok vágynak a természetfölöttire. Ha meg tudjuk nekik mutatni a csend, a szép élményét, akkor boldogok. Ha nem mutatjuk meg, akkor szomjaznak a sivatagban.”
Pauker Csaba
„Társadalomkutatóként Wildmann János könyvében számomra fontos az értékek kutatása. Ebben a társadalomban minden, ami pozitív érték volt a két világháború között– vallás, haza, nemzet, család, tulajdon, anyanyelv, szülő, vállalkozás –, mind piszkos, mocskos értéknek minősíttetett a rendszer megbélyegzése által. Ezt a magyar társadalom a mai napig nem tudta kiheverni.”
„A pszichológusok azt mondják, hogy légy önmagad, valósítsd meg önmagad. Az emberek nem tudják, hogy ez mit jelent. Hogyan tudják lefordítani a saját nyelvükre? Gondoljanak arra, hogy tisztában vagyunk-e a saját szükségleteinkkel? Nem feltétlenül vagyunk tisztában azzal, hogy manipuláltak vagyunk, megvezetettek vagyunk. Ez különösen érvényes a gyerekekre. A gyerekeknek egy nagyon stabil értékrendre van szükségük, és ebben a családnak kitüntetett szerepe van. A család az egyik őre annak, hogy ezek a stabil értékek kialakuljanak.”
Wildmann János
„Változott a fiatalok hozzáállása, és ebből sokan arra következtetnek, hogy elértéktelenedtek a mai fiatalok. Ez nem igaz. Az értékek megváltozása nem azt jelenti, hogy az értékeket feladták, hanem azt jelenti, hogy megváltoztak az értékek. Az egyház számára az a kérdés, hogy képes-e az új értékeket értékként felismerni, és azt beépíteni a maga praxisába. Például korábban a kötelességteljesítés érték volt, most háttérbe szorult, és előtérbe került az önmegvalósítás. Mit tud kezdeni az egyház azzal az igénnyel, hogy a fiatalok önmagukat szeretnék megvalósítani?”
„Az emberiséget az újkorban négy sérelem érte. Az egyik volt a kopernikuszi fordulat, amikor arra jött rá, hogy mégsem a Föld a világ középpontja. Kiderült, hogy amit mi képzeltünk magunkról, hogy mi vagyunk a teremtés koronája, azt át kéne gondolni. A másik az evolúciós elmélet, amelyből következhet, hogy nem is biztos, hogy úgy történt a teremtés, ahogy azt sokáig gondolták a hívők. Akkor kik vagyunk? Közelebb állunk a majomhoz, mint az Istenhez? A harmadik „sérülés” az „én”-hez köthető. Eddig azt hittük, hogy az ember a teremtés koronája, de kiderül a pszichológiában, hogy az ember még a saját házában sem úr, mert amiről tud, az a tudatának csak egy kis része. Hogy vagyunk ezzel a teremtéssel? Mi az ember helye? Ebben az összefüggésben nem lehet a régi módon prédikálni, mert akkor azok a fiatalok, akik másképp gondolkodnak a tudományról, a lábukkal szavaznak.”
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom