Német László: Európa soha nem volt keresztény

A belgrádi érsek szerint a beteges konzervatívozás-liberálisozás összeegyeztethetetlen Jézus tanításával, az egyházi kommunikációban is változást sürget.

Ritkán fordul elő, hogy egy katolikus főpásztorral készült interjúban a futball-világbajnokság, az információtechnológia, a Telex nevű portál és a vesztfáliai béke egyaránt szóba kerül. De hát az sem mondható átlagosnak, ha egy misszionáriusból apostolutód lesz. Márpedig Német László, az Isteni Ige Társasága nevű missziós rend tagja, verbita szerzetes a közelmúltban kapott kinevezést Ferenc pápától a Belgrádi Főegyházmegye élére.

A vele készült évindító videóinterjúnkból – amely a lap tetején látható lejátszás gombra kattintva indítható – kiderül, hogy részben véletlenül, részben kalandvágyból lett inkább misszionárius, s nem egyházmegyés pap. Szerinte ennek a hivatásnak az a lényege, hogy nyitottnak kell lenni mások iránt, készen kell állni saját kultúránk elhagyására. Ugyanakkor a verbita hivatás nem magányos életmód, hanem közösségben megélt küldetés.

Német László elmondja, hogy amióta 40 évvel ezelőtt pappá szentelték, a missziós felfogás abba az irányba változott, hogy nem a helyszínen van a fókusz, hanem a társadalmi kihíváson. Ilyen értelemben úgy látja,

Magyarország is missziós állam, Európa kiváltképp missziós kontinens.

– Európa az egyetlen földrész, ahol az ember képes kizárni az Istenbe vetett hitet az életéből. A többi kontinensen a vallás elválaszthatatlanul hozzátartozik a kultúrához. Csak az európai ember képes úgy élni, mintha Isten nem is volna. Európa az én felfogásom szerint soha nem volt keresztény. Az élet mutatja meg, hogy mennyire keresztény egy társadalom. Egy társadalom, amelyik kirekesztő, amelyik nem tud mit csinálni a kisebbségekkel, az idegenekkel, a menekültekkel, az számomra távol van a kereszténységtől – fogalmazza meg tapasztalatain alapuló véleményét az érsek.

Lát ugyanakkor pozitív törekvéseket is, amelyek az öreg kontinenshez kapcsolódnak – szerinte ilyen például a genfi egyezmény, amelynek befogadó, nyitott irányvonalát érdemes lenne továbbvinni.

– Az emberi szabadság különös módon néha épp azáltal fejlődött, hogy a katolikus egyház ellene volt. A vesztfáliai békét elhozó egyezményt a világ akkor meghatározó vezetői közül például egyedül a pápa nem írta alá – említ egy meghökkentő esetet a történelemből.

Szerinte mégis leginkább

a kereszténység teremtette meg azt a légkört, amiben mindenről lehet szabadon beszélni.

Szerbiában, ahol Német László jelenleg szolgál, az ortodox egyház a meghatározó, kvázi állami vallás. A katolikusok vallási értelemben kisebbségben vannak. A pravoszláv templomok tele vannak, még az épületeken kívül is állnak, gyerekek szintén megjelennek rendszeresen szép számmal. A videóinterjúban szóba kerül az ortodox és a római katolikus teológia közötti különbség is.

Az általa összehívott nagybecskereki egyházmegyei zsinat pozitív tapasztalatokat hozott, de hiányosságokra is rámutatott. Hiányzik például a szociális érdeklődés az ottani katolikusok körében, túlzottan templomfókuszú a hitélet. Ennek történelmi okai lehetnek: a szinte egymást érő háborúk tapasztalatai miatt sok félelem van az ott élők szívében.

A keresztény kommunikáció terén az érsek szemében Jézus a legfőbb példakép. Ő semmilyen intézményt nem támogatott, „annyira szabad volt, hogy szabadon beszélt mindenről”. A gyógyítás, a tanítás, a csodák nem azt a célt szolgálták, hogy feltűnést keltsen, hanem hogy az embereket jobb helyzetbe hozza. Azt kereste, hogyan segítsen másoknak. Az egyháznak is így kellene kommunikálnia.

Az aktuális médiahelyzetről erős állításokat fogalmazott meg Német László.

– Etikai szabályok betartása egy országban, szociális kérdések, korrupció, idegengyűlölet, az a hihetetlen bosszú és gonoszság, ami uralkodik bizonyos médiakörökben, és semmi felelősség nincs érte. Úgy tűnik, hogy minél rosszabb valaki, annál többet kap.

Ez a beteges jobboldali-baloldali, liberális-konzervatív, polgári, európai, keresztény meg hasonlók, amiket annyira szeretnek még a futballmeccsek kapcsán is összevissza emlegetni, semmi nincs ebben, ami a keresztény vallással közös.

Fontos lenne a keresztényeknek olyan platformot találniuk, amelyen fel tudnak szólalni, jelezve, hogy ez nem keresztényi – hívta fel a figyelmet a hiteles, bátor megszólalás fontosságára.

A hivatalos egyházi kommunikációra utalva elmondta: profi hozzáállás kell, vegyük komolyan ezt a feladatot, olyan emberek kerülhessenek egyházi kommunikációs pozíciókba, akik értik a munkájukat.

A rátermett laikus kommunikátorok kapcsán szerinte félelem él az egyházi vezetőkben.

– Félelem attól, hogy ha valaki nem pap, nem tudom megregulázni, és van saját véleménye. Az öncenzúra a legrosszabb, ami létezik – hangsúlyozta.

A tömegmédia világát kifejezetten vonzó terepnek látja Német László, ő maga is pozitív tapasztalatokat szerzett, amikor egy hónappal ezelőtt, Jézus születésének ünnepén az egyik magyarországi szekuláris portálon jelent meg az írása. Úgy gondolja,

a “van, aki barátunk, van, aki ellenségünk” kritikán aluli megjegyzés, amely a szabad, demokratikus, keresztény gondolkodásban nem fordulhatna elő.

A bécsi érsek például rendszeresen ír egy 2 millió példányban ingyenesen hozzáférhető osztrák lapba.

– Annyira nyitottnak kell lennünk ma, amennyire nyitottak voltak az apostolok, akik mentek és hirdették mindenhol az evangéliumot. Sokféle módja van az örömhír továbbadásának – bátorítja keresztény testvéreit Német László. Saját említett írására utalva elmondta, Jézus sokkal botrányosabb módon kommunikált a maga idején annál, mint ahogy ma valaki a Telexen publikál.

A beszélgetés végén elhangzott: nem csupán papok lehetnek misszionáriusok. Ha valakit érdekel ez a hivatás, ide kattintva írjon nekünk, mi pedig eljuttatjuk az üzenetet az Isteni Ige Társaságának.