A megújulás nem ismeri a vakáció fogalmát: nyáron is zajlik az egyházunk egészét formáló munka. A megujul.hu júliusi cikkeit szemlézzük.
„Az egyház számomra olyan, mint a családom” – egy szinodális plébánián jártunk
“Vannak, akik még mindig nem akarnak tudomást venni a szinodalitásról, és vannak, akik konkrét lépéseket tesznek, úgy ahogy maga Ferenc pápa kérte. Íme egy magyar példa a cselekedetek szintjén.”
“Udvarhelyi Zsuzsi, a Piliscsabán működő Klotildliget Plébánia elkötelezett tagja és a helyi Szinodális Munkacsoport vezetője részletesen számolt be nekünk az elmúlt évek szinodális munkájáról és annak eredményeiről.”
„Az egyház számomra olyan, mint az otthonom, a családom vagy az anyanyelvem. Benne nőttem fel és benne tudom értelmezni magamat és a külvilágot, és a világ eseményeit is. Az egyházat élőnek látom, sokfélének, gazdagnak, ugyanakkor sebzettnek, tökéletlennek, gyarlónak. Olyannak, amilyen mindig is lehetett a tizenkét tanítvány óta, akik szintén sokfélék voltak, gyarlóak és gyengék, de nagyon vágyódtak valami szépre, nagyobbra, jobbra, mint amire maguktól a hétköznapi életben képesek voltak. Hiszem azt, hogy Jézus, az egyház alapítója és feje ma is ugyanúgy meghív és vezet bennünket ebben az egyházban, mint legelőször a tizenkét tanítványt.”
“A közösségi visszajelzésekből tehát egyértelműen kiderül, hogy a hívek erősen érzik az egyház megújulásának szükségességét. (…) Nem vitás, hogy a közösségi élet erősítése, az aktív részvétel és a hívek bevonása a plébániai életbe alapvető fontosságú a jövőben. Míg a másik fontos téma, a küldetés rávilágít arra, hogy jézusi bátorságra lesz szükség a valódi megújuláshoz. „Hitem szerint
a Szentlélek ma is arra hívja az egyházat, hogy hű maradjon Jézus radikális, kemény beszédéhez, példát mutasson az önzetlenségből és a befogadásból” – írta egyik résztvevő. A hívek is érzik, hogy a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni az evangéliumi értékek megélésére és a hiteles tanúságtételre.”
Szinkronban a reménnyel – plenáris ülést tartottak az európai egyházi vezetők
“Belgrádban tartották az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) idei plenáris közgyűlését, amelyről Német László érsek, a szervezet alelnöke tájékoztatta a Megújul szerkesztőségét.”
“A találkozó mottója így hangzott: „A remény zarándokai. Egy szinodális és missziós egyházért.” De vajon milyen úton halad az európai kereszténység? Mire utal a remény, és hogyan valósítható meg a szinodális misszió?
“Német László szerint a közgyűlésen tapintható volt az egyházi vezetők közötti véleménykülönbség, különösen is az európai parlamenti választások eredményei kapcsán. „Heves viták voltak a júniusi európai parlamenti választások eredményeiről, ugyanis a 39 püspöki konferencia közül 27 az Európai Unió területén fekszik. A kérdés az volt, hogy milyen irányba megy most Európa, és mire lehet számítani a közeljövőben” – mondta a CCEE alelnöke.
“Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség az egyház politikáról folytatott diskurzusára. A válasz nyilvánvaló: a CCEE egyik legfontosabb célkitűzése, hogy előmozdítsa a párbeszédet és az együttműködést az adott társadalmakban, tehát a politikai szereplőkkel is, függetlenül azok ideológiai hovatartozásától. Továbbá fontos, hogy az egyház megőrizze függetlenségét és hitelességét a politikai életben. “
“A CCEE emellett kiemelten fontosnak tartja a gyermekvédelem, különösen a prevenció területén végzett munkát. „A katolikus egyház sikeresen kidolgozott egy nagyon erős gyermekvédelmi szabálysorozatot, amely jogilag is kötelező érvényű, és sokkal szigorúbb, mint az állami törvények” – mondta Német érsek.”
Igazságosabb, befogadóbb egyház – megjelent a szinódus második ülésszakának munkadokumentuma
Az irat alapvetően az októberi tanácskozás résztvevőinek felkészülését segíti, de bárki megismerheti, mely területeken várható először az egyház megújulása. Mutatjuk a részleteket.
“A szinodalitásról szóló szinódus második ülésszakának munkadokumentuma öt fejezetből áll, amelyek sorra veszik a legfontosabb kérdéseket és irányelveket. (…) A dokumentum egyik központi témája a szegények és marginalizált csoportok helyzete. Az egyház szociális tanítása alapján a szegények és elnyomottak támogatása teológiai alapvetés, amely ma is elsődleges fontosságú, dacára a többi kiemelt területnek. (…) Kiemelt figyelmet kap a nők szerepe és az ezzel kapcsolatos felelősségvállalás. A dokumentum részletesen tárgyalja a női diakonátus kérdését, valamint azt, hogy a nők több feladatot kapjanak a döntéshozatalban és az egyházi irányításban. (…) A dokumentum egyértelműen kimondja, hogy a migránsok és menekültek igenis hozzájárulnak a befogadó közösségek megújulásához és gazdagodásához. (…) Az Instrumentum laboris ezen része az elfogadás kultúrájára és a népcsoportok közötti párbeszédre helyezi a hangsúlyt annak érdekében, hogy kirekesztő keresztényekből befogadó keresztényekké váljunk.”
“az első ülésszak visszajelzései alapján a második ülésszakasz arra koncentrál, hogy miként ültesse át az elméletet gyakorlatba. 2024 októberében nem csupán az előző évi tapasztalatokat összegzik Vatikánban, hanem iránymutatást adnak a további lépésekhez. Konkrétan a szegények, a nők, a menekültek és a vallásközi párbeszéd kérdéseivel foglalkoznak majd a résztvevők.”
A háború sem akadályozhatja az egyház megújulását
„Van egy társaság, ami egybegyűjti az európai teológusokat, a tapasztalt és pályakezdő kutatókat egyaránt. A szervezet célja közös pontot biztosítani azon teológusok számára, akik hatékonyan képesek hozzájárulni az egyház megújulásához.”
“Az ESCT rendszeresen szervez konferenciákat, szimpóziumokat és műhelymunkákat, amelyek lehetőséget adnak a teológusoknak, hogy új perspektívákat adjanak az egyházi tanítások és gyakorlatok megújításához. Az évente megrendezett nemzetközi konferencián a tudósok azért találkoznak, hogy megvitassák legújabb kutatásaikat és eredményeiket”
„Dr. Margit Eckholt elmondása alapján az ökumenikus és vallásközi párbeszédek által a teológia igenis képes választ adni a mai társadalom égető kérdéseire. Ennek érdekében különböző szakmai csoportokat szerveznek, amelyek felelősek a helyi tevékenységek koordinálásáért és a tagok közötti kapcsolattartásért.”
„Az elmúlt évek legvitatottabb kérdése az egyház és a háború közötti kapcsolat volt, amely aktívan foglalkoztatja a teológusokat. Vagyis, hogyan lehet, és hogyan kell alkalmazni az egyház tanításait egy háborús helyzetben? Ma az egyház szerepe nem csupán a béke helyreállítása és fenntartása, hanem a lelki támogatás biztosítása minden ember számára. Ezért fontos, hogy a teológiai diskurzusokban helyet kapjanak azok a kérdések is, amelyek a katonai lelkészi szolgálat szerepét és a konfliktusok etikai dimenzióit vizsgálják” – véli a teológus.”
Szinodális út vagy szinodális szinódus – mi a különbség?
“Látszólag nagyon hasonlít egymásra a két kifejezés, ám nagyon fontos különbséget tenni közöttük. Nézzük, miért nem lehet egy és ugyanaz a szinodális út és a szinodális szinódus!”
“Kronológiai sorrend alapján vegyük először a német szinodális utat (…) Célja a katolikus egyház szerkezetének és gyakorlatának felülvizsgálata és megújítása, különös tekintettel négy fő területre, amely a hatalom és hatalomgyakorlás az egyházban, a jelenlegi papi életformák, a nők szerepe az egyházban, illetve a szexualitás erkölcse. Alapvetően a Németországban napfényre került szexuális visszaélések botránya ágyazott meg a német szinodális útnak, miközben a nők egyre nagyobb szerepvállalása is sürgető kérdéssé vált a térségben. “
“a szinodális szinódus 2021 októberében indult, amikor Ferenc pápa bejelentette az összegyházi szinodális folyamat megkezdését. A németországi kezdeményezéssel szemben jelen esetben a világegyházat érintő folyamatról beszélünk, amelyen nemcsak egy ország, hanem számos (a pápa szándéka szerint minden) nemzet, püspök, pap, laikus munkatárs és sok más meghívott képviselő közösen dolgozik. Célja a szinodalitás, vagyis a kirekesztéstől mentes együttműködés és közösségileg megalapozott döntéshozatal előmozdítása az egész egyházban, tehát a szinodális szinódus hatása az egész katolikus egyházra kiterjed. “
