A nyugalmazott egyházügyi címzetes államtitkár az állam és az egyházak szétválasztásával kapcsolatos javaslatait a HVG hasábjain osztotta meg. A Függőségi viszony vagy önállóság – válaszúton a magyarországi egyházak című írásból idézünk.
“Ami (…) a hitéleti tevékenység ma kialakult finanszírozását illeti, az nem segíti elő a mindenkori hatalomtól független önálló gazdálkodás megteremtését. Épp ellenkezőleg!”
“a Stáció vallási ismeretterjesztő magazin 2009 decemberében jelent meg. Ebben az akkori emberi erőforrás miniszter, Balog Zoltán még maga is problémaként azonosította az egyházak anyagi függetlenségének hiányát, mondván: „Megemlíteném ugyanakkor a finoman szólva is ambivalens ’91-es kárpótlási törvényt, amely nem teszi lehetővé az egyházaknak az önálló gazdálkodást. Az erre alkalmas, a kommunisták által elvett javakat ugyanis nem kapták vissza, így viszont kiszolgáltatottak a mindenkori kormánynak, nem lehetnek igazából függetlenek.”
“Az egyházaknak a mindenkori politikától független önálló gazdálkodás megteremtéséről nem elég beszélni, hanem cselekedni kellene.
Az elkobzott vagyon közös felmérése után, annak értékének ismeretében szükséges megállapodni az érintetteknek. Mivel az egyházak természetben nem kérik vissza elkobzott vagyonukat, a legjobb megoldás mindkét fél részéről a volt egyházi ingatlanok tulajdonrendezésének 1997-ben kialakított és jól bevált örökös járadék formájához hasonlóan lehetne élni, olyan – konkrét százalékban megállapított – kamat biztosításával, ami a jelenlegi hitéleti feladataik biztonságos működéséhez szükséges.
Az egyházak, felekezetek esetében a templomok, imaházak, zsinagógák, plébániák, parókiák, szerzetesi rendházak fenntartását biztosították a közvetlen közelükben lévő
földek, erdők, szőlők, kertek, bérházak, gazdasági épületek jövedelmei. Az egyházak 1945 előtti, önálló gazdálkodását elősegítő, ma már elenyésző persely és stólapénzeken, adományokon kívül, a bevételeit biztosító elkobzott ingatlanjainak jogi rendezésére a mai napig nem került sor – megjegyzem, a volt szocialista országok közül ez egyedül Magyarországon nem történt meg! Az olasz és spanyol gyakorlatra épülő magyarországi szja 1%-áról szóló törvény adta lehetőségből származó bevételek viszont nem tudják fedezni az egyházak egyre növekvő működési költségeit. Az említett országokban – ahol működik az egyszázalékos rendszer – az egyházak földjei, gyümölcsösei, erdei, egyéb ingatlanjai is megmaradtak.
Ami az egyházak által működtetett hitélet és közfeladatokat ellátó épületek felújítását és fejlesztését, mint a nemzeti vagyon részét, a szektorsemlegesség elve szerint kell biztosítani a mindenkori kormánynak. Ezt a feladatot az önkormányzatiságnál korábban bevált címzett és céltámogatási rendszer alapján kell biztosítani az egyházak számára, mint a településfejlesztésben résztvevők támogatási rendszerét.
A javaslatom tehát: a költségvetésben külön jogcímeken kell megjelölni az egyházak számára biztosított támogatási lehetőségeket. Ilyen lehet például az egyházi hitéleti épületek és intézmények az, egyházi oktatási és nevelési intézmények, az egyházi egészségügyi, szociális és karitatív épületek, intézmények rekonstrukciója és fejlesztése. Valamint kulturális, vallási turizmus, műemlékvédelem, illetve minden olyan tevékenység területén, melyekben az egyházak intézményes formában vesznek részt az ország, a települések szellemiségének gazdagításában. Ezek mind világnézeti hovatartozás nélkül támogatható célok.”
“Az írásom címeként feltett kérdésre a magyarországi egyházakat, felekezeteket és vallási közösségeket szolgálók és híveik részéről
nem lehet más válasz, mint a függetlenség és az önállóság.
Az egyházak önállóságához szorosan kapcsolódik az állami kötelező feladatok átvállalása révén, az azokat szabályozó jogalkotásban való közreműködésük jogi biztosítása. A mindenki számára elfogadható döntésekhez elengedhetetlenül szükséges az egyes kötelező feladatok szabályozásából az abban résztvevők tapasztalatainak, javaslatainak megismerése. Ehhez folyamatos és rendszeres aktuáltematikus párbeszédre lenne szükség.”
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
