Vajon mit tudnak a pünkösdről az emberek? A válaszokon meglepődtünk.
Pünkösd idején az egyház ünnepbe borul: húsvét után újra magasztos ünnepi szentmisére várják a híveket. Érthető a nagy ujjongás, hiszen pünkösd napján
a Szentlélek kiáradását, az egyház születésnapját ünnepeljük.
De ez nem mindenkinek nyilvánvaló. Utánajártunk, hogy mit tudnak az emberek a pünkösdről. Kezdjük a legelején!
Milyen lángnyelvek?
Mi történt pünkösdkor? – internetes körkérdéssel kerestük a választ, és őszintén meglepődtünk. Többen voltak, aki arra tippeltek, hogy Jézus ezen a napon támadt fel, mások szerint ekkor volt a mennybemenetel, de akadtak olyan válaszadók is, akik egyszerűen szó nélkül hagyták a kérdést. Ugyanakkor többeknek valamilyen tűz rémlett – valószínűleg az apostolokra leereszkedő lángnyelvekre (vö. ApCsel 2,3) gondolhattak. Összességében a megkérdezettek fele tudta, hogy mi történt pünkösdkor, vagyis azt, hogy a Szentlélek eljött az apostolokhoz.
De vajon Krisztus korában mit jelentett ez a nap? A ma ismert pünkösd szavunk a görög pentekoszté, vagyis ötven szóból ered, a korabeli zsidók ugyanis ilyenkor arra emlékeztek, amikor Mózes – ötven nappal az Egyiptomból való kivonulás után – megkapta Istentől kőtáblán a tízparancsolatot. Az apostolok is ezért gyűltek egybe azon az estén, amelyen kiáradt rájuk a Szentlélek. A Szentírás szerint feltámadása után Jézus negyven napon keresztül megjelent a tanítványoknak, miközben többször említést tett arról, hogy elküldi a Szentlelket – mintegy bátorításként mondta is az apostoloknak, hogy
nem maradnak magukra
(vö. ApCsel 1,8). Az Atya és a Fiú elküldte a Szentlelket, amely kiáradt a tanítványokra, és ők nyelveken kezdtek beszélni, hogy mindenhol hirdethessék az örömhírt. Igaz, a körülöttük lévő emberek nem igazán értették, mi történik, és az események láttán leginkább arra gondoltak, hogy Péter és társai többet ittak a kelleténél…
Ki a Szentlélek?
Pünkösd kapcsán gyakori kérdés, hogy kicsoda vagy micsoda a Szentlélek? Nem nagy titok, hogy gyakran a hívő emberek is tanácstalanul fogadják ezt a kérdést, hiszen a Szentlélek nem egy létező ember, nem hivatkozunk rá valóságos emberként, mint Jézusra. Ahhoz, hogy megértsük, kicsoda vagy micsoda a Szentlélek, valóban hitre van szükség, ugyanis
ezt ésszel nagyon nehéz felfogni.
Nézzük, ki a Szentlélek? Az Atya, Fiú, Szentlélek szentháromság harmadik isteni személye. Értelmezhetjük úgy, hogy a Szentlélek a kegyelem eljövetele az emberben. Éppen ezért ilyen fontos ünnepünk a pünkösd, amikor is a Szentlélek kiáradására emlékezünk, arra, hogy miután Jézus Krisztus felment a mennybe, elküldte számunkra a Szentlelket.
Kétnapos ünnep?
Kevésbé megosztó kérdés, mégis a legtöbben rosszul értelmezik. Mint kiderült, a pünkösd sokak számára leginkább szabadnapot vagy hosszú hétvégét jelent, hiszen az ünnep mindig két napot érint: vasárnapot és hétfőt, amely húsvéttól függően május 10. és június 13. közé esik. Idén május 19-20-án ünnepeljük pünkösdöt. Sokáig csupán egy napot érintett, és a liturgiában ma is egyetlen napon ünnepeljük, azonban 1969-től pünkösd hétfőjéről is beszélünk, amely Magyarországon munkaszüneti nap. Ettől a naptól kezdve számoljuk az évközi időt, amely egészen advent első vasárnapjáig tart. A pünkösdhétfő tehát egy kezdetet jelöl, azt, hogy
lezárult egy ünnepi időszak, lezárult a húsvéti ünnepkör,
és immár az évközi időt számoljuk. Ez pedig lehetőséget ad számunkra, hogy másképp tekintsünk a pünkösd után következő időszakra. Ebben rejlik a pünkösd egyik megtartó ereje. Akár azt is mondhatnánk, hogy ez a hab a tortán: kiárad a Szentlélek, majd egy új időszak kezdődik.
Ne csupán egy hosszú hétvégeként tekintsünk tehát erre az ünnepre, hanem éljük meg, hogy nem vagyunk egyedül, hogy a Szentlélek ott munkálkodik mindannyiunkban, és hogy bizony elérkeztünk az év egyik újabb szakaszába. Hát ezért jó tudni, hogy mit is ünneplünk, és hogy ezt hogyan érdemes ünnepelni!
