Szentlélek és/vagy ChatGPT? Szakértők szerint ilyen a jó prédikáció

Ahány templom, annyiféle szentbeszéd hangzik el vasárnaponként. Bár a prédikáció csak néhány percig tart, a felkészülés hétről hétre kihívás elé állítja a papokat. Koronkai Zoltán jezsuita szerzetessel és Hoványi Márton retorikatrénerrel arról beszélgettünk, hogy mi teszi a jó prédikációt, van-e helye közéleti témáknak a templomban, és fog-e homíliát írni a ChatGPT. Bujk-Földesi Tünde írása.

„Szócső vagyok: az a dolgom, hogy Isten szavát közvetítsem” – fogalmazza meg a lényeget Koronkai Zoltán atya. A miskolci plébános bevallja, nem könnyű a sokféle papi teendő között elegendő időt szánni a beszéd megírására. „Elolvasom a szentírási szöveget, majd kotlóstyúkként ülök rajta: imádkozom, elmélkedem róla, érlelődik bennem. Utánanézek, hogy mit jelent egy-egy részlet, vázlatot írok; kérem a Szentlelket, hogy segítsen. Ez folyamat: megszületik bennem valami, amire rácsodálkozom, amit felfedezek, amiről azt érzem, ezt jó lesz elmondani a szentmisén. Nehéz, de megéri küzdeni érte.”

A felkészülés fontosságát hangsúlyozza Hoványi Márton, a Szónok Születik Retorikaiskola társalapítója is. A katolikus teológus végzettséggel is rendelkező retorikatréner szerint a sikeres prédikáció egyik kulcsa az eredetiség: „Vasárnapról vasárnapra ki kell találni valami egyedit és újat. Persze szükséges forrásokhoz nyúlni, de de az igényességgel nehezen fér össze egy honlapról letöltött prédikáció szó szerinti felolvasása vagy újramondása.”

Prédikáció vagy homília?

Érdemes tisztázni, hogy különbség van prédikáció és homília között. Utóbbi a szentírási szövegek kifejtése, értelmezése. A prédikáció tágabb műfaj, amely lehetőséget ad arra, hogy a prédikátor eltérjen az aznapi evangéliumtól, és akár személyes történetet, tanúságtételt, gondolatokat osszon meg a hallgatóságával.

A szöveg megírása közben az a legnagyobb kihívás, hogy a prédikáció minden jelenlévőt megszólítson. „A mi templomunkba munkásemberek és egyetemi tanárok is járnak; úgy kell beszélnem, hogy mindenkihez eljusson az üzenet” – mondja Zoltán atya. Fontosnak tartja, hogy ismerje azokat, akik hallgatják.

„Egyik forrásom ebben a gyónás.

Ilyenkor a hívek megosztják, hogy mivel küzdenek, milyen szenvedéseik vannak. Nagy segítség, hogy megtudom, hova, milyen élethelyzetekbe kell megérkeznie az örömhírnek.”

Megosztó kérdés az egyházban, hogy társadalmi, közéleti témák megjelenjenek-e szentmisén. A plébános és a retorikatréner is úgy látja: bizonyos szintig mindenképp. „Az egyháznak van társadalmi tanítása, ami az evangélium alapján útmutatást ad bizonyos helyzetekre – világít rá Zoltán atya. – Karl Barth azt mondta, hogy a prédikátornak két olvasmánya legyen: a Szentírás és a napi sajtó. Ennek megfelelően én is igyekszem tájékozott lenni a világ eseményeivel kapcsolatban. Annak nem vagyok híve, hogy papként minden társadalmi kérdésben – pláne aktuálpolitikában – megnyilvánuljunk, de az sem jó, ha a templomban a külvilágtól elzárt vákuumban létezünk. Van, amikor ki kell mondani kellemetlen dolgokat. Prédikátorként nem az a feladatom, hogy szórakoztassam az embereket, hanem hogy Isten szavát közvetítsem, ami bizony kétélű kard: olykor beszúr, és ez fájdalmas, leleplező, megszégyenítő is lehet.”

A mit és a hogyan

„A közösség ügyei, azaz a közügyek részét képezik az erkölcsi gondolkodásnak” – erősíti meg Hoványi Márton. „A lelkipásztornak segítenie, kísérnie kell a rábízottakat abban, hogy átlássanak erkölcsi helyzeteket, mérlegeljenek bizonyos kérdéseket. Például a választások előtt fontos volna beszélni arról, mit jelent meghozni egy döntést, ami nemcsak engem, hanem másokat is érint; mit jelent felelősségteljesen előre tekinteni, egy nemzetet felemelni akár jobboldali, akár baloldali politikával. Ennél konkrétabban azonban nem szabad fogalmazni; a lelkipásztor ne mondja meg, hova szavazzanak a hívek – teológusként úgy gondolom, az már vétek volna.”

A beszéd megírása csak a feladat első része – azt a szentmisén elő is kell adni. A retorikatréner azt tanácsolja a papoknak, hogy bármennyire rutinosak is már, legalább egyszer gyakorolják el prédikációjukat. A szakértő hangsúlyozza, hogy mennyi mindenre kell figyelni a szónoklat közben: a testtartás, a gesztikuláció, a hanghordozás, a beszédtempó, az időkeret betartása mind közrejátszik abban, hogy sikerül-e megtartani a hívek figyelmét. Utóbbival kapcsolatban kiemeli: a liturgiának megszabott ideje van, ezt pedig tiszteletben kell tartani.

Hirdetés

Protestáns istentiszteleteken gyakoriak az akár harminc-negyvenöt perces prédikációk,

a katolikus templomokban azonban ennél rövidebb beszéd a megszokott. Egy friss felmérés szerint a katolikus hívek hét és tizenöt perc közé teszik az igehirdetés ideális hosszát. Ezzel Hoványi Márton is egyetért, és hozzáteszi: ha kiszámítható a prédikáció időtartama, akkor a hívek könnyebben befogadják az üzenetet. „Röviden is lehet nagyot alkotni” – teszi hozzá.

A mesterséges intelligencia szerepe

Abban mindkét megkérdezett egyetért, hogy a teológiai képzésen nem kap elég hangsúlyt a retorikaoktatás. Márpedig az előadói képességeket sok tanulással, gyakorlással és önismereti munkával lehet fejleszteni. Úgy tűnik, erre van is igény a prédikátorok körében: Hoványi Márton retorikaiskoláját több evangélikus, református, görög- és római katolikus lelkipásztor is felkereste már, hogy jobb szónokká váljon.

És vajon hamarosan eljutunk-e oda, hogy a mesterséges intelligencia segítsen prédikációt írni? Zoltán atya határozott nemmel felel. „Egyszer egy táborban poénból megkértük a ChatGPT-t, hogy Szent László napja alkalmából írjon beszédet, és csupa közhelyet szedett össze. Azt el tudom képzelni, hogy segédeszközként használható lehet, de én ettől is ódzkodom; prédikáció tekintetében konzervatív vagyok.”

Vannak azonban, akik rendszeresen élnek a technika adta lehetőséggel. Angol nyelven már elérhető a ChatGPT „szentbeszéd-generátor” kiegészítője, mely lépésről lépésre végigvezeti a felhasználót a prédikációírás folyamatán.

A chatbot rákérdez, hogy milyen alkalomra készül a beszéd, mi a fő üzenete, milyen hatást szeretnénk elérni.

Segítséget kérhetünk konkrét igehelyekkel kapcsolatban, de akár egy témát is megadhatunk (például: „feltámadás”), a ChatGPT pedig összegyűjti az erre vonatkozó igéket. Javaslatot is tesz a prédikáció felépítésére: egy érdeklődést felkeltő rövid bevezetővel kezd, amit teológiai tanítás követ, majd kifejti, az elhangzottak hogyan ültethetők át a gyakorlatba; végül összefoglalja a legfontosabb részeket, és egy bátorító üzenettel zárja a beszédet. A modell nem konkrét szöveget ír a felhasználónak – bár erre is képes, ha kérjük tőle –, hanem támpontokat ad a prédikáció vázlatához.

Mindenkinek a saját döntése, hogy igénybe veszi-e a mesterséges intelligenciát a vasárnapi szentbeszéd megírásához. A technika azonban egyvalamit biztosan nem tud megtenni az ember helyett – ezt Zoltán atya így fogalmazza meg: „Magamon kell átszűrnöm Isten szavát.”