A lábuk alól kiment a talaj, de bátran használják a szárnyaikat

A Szemlélek Társalgó 11. adásában a digitalizáció előnyeiről és veszélyeiről, reményekről, kihívásokról, a jövőről társalogtunk két ifjú kollégánkkal.

Rajkai Eszter még egyetemista ott, ahol Árki Kristóf már végzett – a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány szakán –, és mindketten részt vesznek szerkesztőségünk munkájában: Eszti gyakornokként, Kristóf operatőrként.

Sok-sok kérdés merült fel a beszélgetés során – többségüket szinte csak felvetni sikerült, megválaszolni nem. Reményünk szerint hallgatóinkat válaszkeresésre, másokkal – gyerekeikkel, szüleikkel – közös gondolkodásra ösztönzi a műsor arról, hogy

• mennyire vagyunk tudatos használói, vagy esetleg kiszolgálói és kiszolgáltatottjai az elektronikus eszközöknek?
• tudatosság, önkritika, önfegyelem – mi segíthet?
• hogyan és mire lehet, szabad, kell használnunk keresztényként a médiát, az elektronikus eszközöket, a virtuális világot?
• fölöslegessé teszik-e valaha az „analóg” eszközöket az új kütyük?
• milyen jövőt, víziót tudunk és szeretnénk felmutatni, elképzelni, alakítani, hiszen egyre több fiatal gondolkodik külföldi munkavállalásról, hosszabb-rövidebb időre külföldre költözésről?
• hogyan tudunk megmaradni a radikális bizonytalanság közepette, hogyan tudunk nem félni, hiszen a Bibliában annyiszor bíztat az Isten, hol találhatunk békét?
• hogyan viszonyulnak ma a fiatalok a vallásokhoz, a kereszténységhez – hogyan tudják megmutatni, felvállalni a hitüket ma a fiatalok?

Végül Gégény István így foglalta össze, amit a fiatalok szavaiból leszűrt: az ő generációjuk lába alól mintha elveszett volna a talaj – viszont nagyon bátran használják a szárnyaikat!

Aki a Szemlélek Társalgó adásait RSS olvasóval szeretné követni, erre a Feedre tud feliratkozni.