A Wikipédia társalapítója megtért, majd keményen bírálta saját találmányát

A Wikipédia társalapítója, Larry Sanger évtizedeken át szkeptikus filozófusként tekintett a vallásra. Ma már újra hisz Istenben, miközben élesen bírálja azt a platformot, amelyet ő maga épített fel.

Larry Sanger neve összeforrt a Wikipédiával. Az online enciklopédia 2001-es indulásakor ő volt, aki a rendszer alapjait megtervezte, és aki az internet egyik korai apostolaként dolgozott. A filozófus végzettségű fejlesztő most, több mint húsz évvel később egészen más miatt került a hírekbe: nyilvánosan beszélt arról, hogyan tért vissza a keresztény hithez, miközben élesen bírálta azt a platformot is, amelyet egykor ő maga alkotott.

Larry Sanger gyerekként egy konzervatív lutheránus gyülekezetbe járt, de már tinédzserként elkezdte módszeresen vizsgálni a hitét. „Anélkül, hogy tudatosítottam volna, tizenöt évesen valószínűleg már nem hittem Istenben” – írja a blogján. Ezután évtizedeken át agnosztikus maradt, és szigorú filozófiai szemüvegen keresztül vizsgálta a világot. A „metodikus szkepticizmus” – ahogy ő nevezte – azt diktálta számára, hogy csak azt fogadja el igaznak, amit teljes bizonyossággal tudhat. Majd lassan szembefordult saját nézetével. Egyre többet foglalkozott a filozófiai istenérvekkel, köztük a „First Cause”, azaz az „első ok” logikai megközelítésével. Nem állítja, hogy ezek az érvek önmagukban bizonyítanák a Biblia Istenét, viszont nyitottá tették arra, hogy újra elmélyedjen a vallási szövegekben.

Saját bevallása szerint ahogy egyre többet olvasta a Szentírást, mindinkább meglepte, hogy mennyire koherens minden történet.

„Azt hittem, a Biblia csak felszínes és naiv, de aztán rájöttem, hogy sokkal mélyebb, mint amire számítottam.”

2020 elején, amikor a világ a koronavírus-járvány első hullámával küzdött, Larry Sanger elkezdte rendszeresen olvasni a négy evangéliumot. Ekkor ismerte be először önmagának, hogy újra hisz Istenben, és imádkozni kezdett. „Nem volt katartikus, sokkal inkább lassú, vonakodó közeledés, nagy érdeklődéssel és némi zavarodottsággal” – írta. Ma már azonban nincsenek benne kételyek, mi több, új célja, hogy írásaival másokat is megszólítson, és a hit védelmezőjeként lépjen fel. Habár sokáig nem találta a helyét egyik felekezetnél sem, nemrég bejelentette, hogy szeptember elején konfirmál az Észak-Amerikai Anglikán Egyházban (ACNA).

Az önreflexív hitvallás mellett Larry Sanger elővette régóta hangoztatott kritikáját a Wikipédiáról, ezúttal kiegészítve a vallási tapasztalataival. A platform szerinte mára elvesztette azt a semleges nézőpontot, amelyet az alapításkor elengedhetetlennek tartottak. Blogbejegyzéseiben részletesen elemzi, hogy a szerkesztések miként torzítják  el a politikai és vallási témákat. Azt állítja, hogy a Wikipédia számos vitás kérdésben – például Donald Trump megítélésében, a vallási tartalmak bemutatásában vagy a konzervatív álláspontok feldolgozásában – nyíltan elfogult, és rendszeresen marginalizálja a nem éppen mainstream véleményeket.

A Jézusról szóló szócikket azért bírálja, mert szerinte teljesen hiányzik belőle a keresztény értelmezés,

miközben hangsúlyozza a történelmi Jézus kutatásának bizonytalanságait.

Kritikájának súlya van, hiszen belülről ismeri a rendszert, és évek óta figyeli, hogyan alakult át az a közösségi projekt, amelyet a világ annak idején a kollektív tudás bázisaként ünnepelt. Szerinte a Wikipédia szerkesztői köre egyre homogénebb, a döntések mindinkább ideológiai alapon születnek, és egyre kevesebb tér jut a valódi vitának, mondván, ma már a semlegesség halott.

A filozófus ezért írásaival, podcastjaival és interjúival vitát kezdeményez a szabad tudás és a pártatlanság jövőjéről. Úgy látja, nem mindegy, hogy hatalmas befolyása miatt a Wikipédia milyen szemüvegen keresztül mutatja meg a világot a több százmilliós olvasóközönségnek. Az ő szemszögéből az enciklopédia ma már nem azt a nyitott, plurális teret jelenti, amit 2001-ben megálmodtak, hanem egy egyre szűkebb világnézeti keretben működő platformot.

Hirdetés